Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-05-00 / 14. szám
Budapest, 1900 IX. évfolyam 14. sz. Vasárnap Pünkösdhava (Május) hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, l., Városmajor-«. 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Eg-ész évre 12 korona, félévre (> korona, évnegyedre íí korona. — Egy szám 1 korona SZERKESZTŐSÉG; I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Nemzeti kaszinó. A sajtóban egy idő óta meg-meg- konditják a vészharangot. Azt olvassuk vezérczikkekben, hírekben is, az uj áramlat retrograd irányú, szenved alatta a liberalismus, hogy újra kaczérkodnak a rendiséggel, és antiszemita árnyalatok tűnnek föl. Talán van is valami a dologban. ! Már évek óta tart az arisztokráczia és I a nemességnek ez a szeparálása, Eszre- veszszük ezt leginkább, különben m g- lehetősen pangó társadalmi életünkön, ! a hol külön mulatnak a íourak, a nemesek, meg a lipótvárosi pénzariszto- kráczia. A különválást, a rendiséghez való haj last a régi, nemességi czafrangok után való kapadozást kolportálja a sajtó — azonban az ok okozatját sóim senki egy szóval sem emliti. Az Egan-iigy alkalmával egy kicsit megbolygatták néhány ellenzéki lap czikkezik is sok mindenről, a mi az okozatot magyarázza, de aztán elcsendesednek a hullámok és minden a rendes mederbe tér. Mert liberalisságának, demokratikus felfogásainak renomméját senki sem teszi szívesen koczkára. így van ez a főrend meg a nemesi osztály szidásával is, A furor radicalis ennek az osztálynak minden hibáját kétszeresen, háromszorosan rój ja fel — jó oldalaikról alig vesz tudomást. Ez volt nagyrészben oka, hogy kivált a főúri osztály mindegyre inkább visszavonul a közélettől, s a ki tehetséget érez is magában, nem lép vele a nyilvánosság elé. # Ur vagy — szamár vagy — többé- kevésbbé ez az elv gyökeresedett meg irodalomban, tudományos pályákon, s a főrangú Íróban, tudósban, a czéhbeliek mindig a dilettánst látják. Ha pedig mégis kénytelenek beismerni, hogy szorgalmatos, hogy komolyan hivatásának él, fejéhez vágják hogy: tönkrement mágnás. Bizony kérem szívesen, a gazdagnak nem is lehet kedve olyan pályákra lépni, a hol a klikkek miatt alig érvényesülhet, a hol a czéhbeliek búsás honoráriuma mellett, az ő fáradságos munkájának dija nem sokkal több, mint az alamizsnafillér. De tekintsünk a múltba, régi időkbe vissza. Nem-e találjuk ott gróf Zrínyi Miklóst, a sziget veszedelem dalnokát, Balassa Bálint bárót, a Yirágénekek ékesszavu trou- badurját legjobb litterátofaink sorában. Hát Orczy Borin ez báró, Gvadányi József gróf, Dessewffy József gróf, a kik mind tollal is szolgálták hazájukat, nem voltak-e mind nagynevű főúri családok sarjai? Kazinczy Kerencz, nyelvünk n$gy reformátora, nem származott-e ősnemesi családból, nem e Szemere Pál, Fáy András, a két Kisfaludy, Berzsenyi, Kölcsey, később báró Jósika Miklós, Kemény Zsigmond, Eötvös József? Végigmenve a múlt század irodalmi és közéletének történetén, nem-e látjuk mindenütt a hazai nyelv és lit- teratura, kultúránk és a reform eszmék zászlóvivői gyanánt a nemességet, főurainkat. Nem-e forgatta a tollat maga Széchenyi István is, a ki a nemzeti kaszinót alapította. Azt a nemzeti kaszinót, a hol egy szót nem ejthetnek, egy lépést nem tehetnek ma, hogy azt a liberális tultengésben szenvedők nevetségessé ne tennék. Azt a kaszinót, mely látszólagos arisztokratikus színezete daczára osztály- és pártkülöubség nélkül veszi fel tagjait. „Közművelődés, közhasznú eszmecsere és kellemes társalgás czéljából“ — alkotta ezt az egyesületet Széchenyi istván, mint a hogy ez egy 1872. április 27-én kelt tervezetben olvasható, Hogy mennyire számolt Széchenyi a lateinerekre, akkori jelesebb Írókra, mutatja, hogy az elsők közt Döbrentey Gáborral közölte a kaszinó alakulására irányuló eszméitAz eszme auuyira tetszett, hogy rövid pár nap alatt 180 tag jeleukezett, s az alakuló gyűlést 1872 junius 10-én meg is tartották. Az elnöklésre Széchenyi Brüdern József bárót kérte föl, míg a jegyzői tisztet Döbrentey viselte. A kaszinó első helyisége a Fógel- házban [jelenleg Dorottya-utcza 5. sz.) volt, s 1830-ig már 352-emelkedett tagjainak száma. Tisztesség, műveltség, feddhetlen jellem s önállóság voltak a felvételi szabályjk akkor is — azok mais. Hogy túlnyomó számban vannak a mágnások — nos hát. ez egyebet nem jelent, minthogy olyan egyének, a kiket a rokonság, gyermekkori barátság, ezer más közös érdek fűz együvé, szivesen jönnek egy és ugyanazon helyre, vagy talált még valaki azon megütközni valót, hogy a szabadelvű klubban legtöbb a képviselő, a dob-utezai kávéházban meg a vigécz Hosszú, hat évtizednél régibb múltja óta azonban a nemzeti kaszinó nevéhez méltón mindig hű őre volt a nemzeti és hazafias aspiráczióknak és ha köz- czélok gyámolitásáról volt skó, nem fukarkodott filléreivel. Érdekes felemlíteni, hogy az 1848— 49-iki szabadságharcz is a nemzeti törekvések pártja mellett találta a kaszinót Noha Séchenyi látnoki lelke megérezte, hogy a túlzók zátonyra fogják juttatni a kormányhajói, ö is csatlakozott a testvériség-egyenlőség zászlajához és a kaszinó nemcsak saját, házára szánt 20.000 forintját, de összes arany- és ezüstnemüit is nemzeti ezé- lokra áldozta. így nem költözhetett saját házába a nemzeti kaszinó, csak 187 1 ben, mi dón Szapáry Antal gróf igazgatóságá" nak idejében, elenlegi palotáját megvásárolta. Az uj palotával uj korszak vette kezdetét. A fejedelmi fénynyel berendezett termek, az egész berendezés számolt a modern igényekkel. Nincs a kontinensen klub, még a hires Cercl Royal sem, a mely több kényelmet nyújtana látogatóinak, mint a nemzeti kaszinó. Olvasótermeiben kétszáznál több bel- és külföldi lapot, valamint könyvtára isdusgazdag, s alapítása ótal70,000 forinton felül áldozott reá az egyesület. A negyvenes években Szekré- nyessy József volt a nemzeti kaszinó könyvtárnoka és gazdája. Érdemei el- évülhetlenek, mert rendkívüli agilitása, örökös újításaival nagy mozgalmat, lendült-tét szerzett és soha több jótékony- czélu mulatságot nem rendezett a kaszinó, mint épen az ő gazdaságának idejében. Az 1840-ben, pesti és budai előkelő kölgyek által Liszt Ferencz tiszteletére rendezett hires biborka-estély is erre az időre esik. A hazai sport — már a hires csákói agarászatk idejétől kezdve — meleg pártolásra talált a kaszinó urainál. Lótenyésztésünk emelkedése, de gazdasági reformjainak nagy része is innen indult ki. A ki azonban azt hinné, hogy csak <iKazai ásványvizeket igyunk! pártoljuk a hazai fürdőket!
