Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-06-01 / 16. szám
Budapest, 1899. BUDA ÉS VIDÉKE 3 3. Végül az építési alap készpénzálladéka emelkedett ............................ 955 35 me ly összegek adják a fentkitün- tetett többletet.................................... 5355.— A székes-fővárosnak már említett segélyezésén kívül az egyesült budapesti fővárosi takarék- pénztár 150 frt segélyt engedélyezett, az újévi üdvözletek megváltása alkalmával a pesti jótékony nőegylettel eszközölt gyűjtésből pedig részünkre 784 frt 80 kr. jutott. Ezenkívül egyesek részéről is kisebb adományokat nyertünk és néhány kisebb hagyományokban is részesültünk, mely összegek számadásunk bevételi rovatában vannak feltüntetve. Ezzel jelentésünket befejezvén, kérjük, hogy a) e jelentésünket tudomásul venni; b) úgy a választmánynak, mint különösen Titl István pénztáros urnák a felmentvényt megadni; c) az egylet bemutatott vagyonleltárát ismét felülvizsgálni és megállapítani méltóztassék. Budapest, 1899 évi május hó 12-én. A választmány nevében : 0 r g r ó f P a Havi cin i E d e n é, s. k., elnök. Dr. Ország h Sándor, egyleti titkár. Budavár ostroma. Most, hogy a főváros hazafias közönsége méltó módon megünnepelte Budavár bevételének ötvenedik évfordulóját, napról-napra több derűs és megható mozzanatról emlékeznek meg a nemzeti ostrom idejéből, amelyekbe sorakozik az alábbi : Mikor a magyar hadsereg Budavárát ostromolni kezdte, a Ferenczváros lakosai közül a legtöbb család otthagyta otthonát és Erzsébet- falvának akkor még puszta területén, a Szénamagazin és gubacsi csárda körül ütött tanyát. A táborozó spiszbürgerek, akik, miután a Ferenczváros a lőtávolon kívül esett, bátran otthon is maradhattak volna, lepedőkből,lópokró- czokból s az akkor divatban volt százrétü szőnyegekből rögtönzött sátrakban húzták meg magukat s a birkagulyást hatalmas bográcsokban puhították. Kenyeret a soroksáriak, húst meg a csepeliek szállítottak a vitéz jelzővel nem illethető seregnek. A vár ostromának miként való állásáról szóló hireket a táborozok a városban visszamaradt ismerőseiktől és a »Vörös Jókli«-tói kapták. Ez a Jókli egy hetvenéves zsidó volt, hivatására nézve kiskereskedő, aki élelmi szerekkel dúsan megrakott kocsijával minden áldott nap hűségesen felkereste az ő »Landsmann«-jait. A tábori élet, a körülményekhez képest, elég vig volt és a tömeges látogatások napirenden voltak. Végre elérkezett a május 20-ika. Épp vasárnap volt E napon Dank Agáp és Bódi Valér szent-ferenczrendi szerzetesek meglátogatták a táborozó híveket. D ó b i s s Fe- rencz Venánczius fráter, aki mint ilyen 44 évig tartozott a rend kötelékébe, is velük volt. Bódi Valér áldozár és magyar hitszónok egy, az öreg Lutz János molnármester által felállított, zöld gályákkal szépen földiszitett oltárnál, a szabad ég alatt, csendes misét mutatott be az Urnák. Az oltáron Magyarország Nagyasszonyának aranykeretbe foglalt képe volt elhelyezve, mely a Sturm-család tulajdonát képezte. A mise végeztével a Szent Ferencz-rend késő bbinépszerü gvárdiánja : D a n k Agáp szent beszédet mondott. Ebben az alkalmi prédi- káczióban a hitszónok, a ki Batthyány Lajost 1849. október 6-ának az éjjelén a pesti barátok templomának kriptájában elrejtette, — tudtára adta az ájtatos hallgatóknak, hogy »holnap iiyentájban a magyar zászló fog Buda várának ős bástyáján lengeni« és egyszersmind arra kérte a táborozókat, hogy ha a vár bevételéről szóló hir megérkezik, kiki térjen vissza elhagyott hajlékába. És Dank Agáp (meghalt I860, május havában Rómában, mint a Szent Ferencz-rend generálvikáriusa) igazat mondott, mert másnap csakugyan megjött a hir, hogy a magyar hadsereg két napi ostrom után, bevette Budavárát és hogy Hentzi generális a csatatéren sebet kapva, halálán van. E hir vétele után a táborozok hamarosan összeszedték sátorfájukat és a városból kitóduló és a befelé törekvő soroksári és csepeli ismerősökkel és atyafiakkal ezer meg ezer főre fölszaporodva, mint proczesszió, templomi zászlók alatt vonultak be a városba, miközben a Grosser Gott wir loben Dich: Herr wir preisen Deine Stärke kezdetű egyházi hymnust énekelték. A kis ferenczvárosi templomban e napon fényes hálaadó istentisztelet volt, melynek rendezői később a Neugebäude-val is megismerkedtek. Buda vára bevételének ma három élő tanúja él Erzsebetfalván : Lengyel Sándor 48-as honvédhadnagy, KerpmayerMenrád és ennek sógora: Trettina József, akik mint 12 — 15 éves fiuk maradtak benn a várban, ahol az öreg Kerp- mayer a Ferdinánd-kaszárnya kantinosa volt. A fővárosi közmunkák tanácsából. 1899. május 18. B. Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Lukács Antal és Mándy Lajos tanácstagok bízattak meg. A napirend előtt az elnök kegyeletes szavakat szentel az elhunyt báró Lipthay Béla emlékezetének, a ki sokoldalú közhasznú tevékenysége mellett a tanácsnak is egyik legrégibb és legbuzgóbb tagja volt. Jelentvén egyszersmind, hogy az elhunyt ravatalára a tanács nevében koszorút helyezett s a temetésen is részt vett a tanács több tagjával és főbb tisztviselőkkel, — közhelyesléssel loga- dott indítványára a tanács az elhunyt nemes bárónak az intézmény körül szerzett nagy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti és elhatározza, hogy özvegyéhez részvétiratot intéz. A napirendre térve, a tanács a Lágymányos szabályozási tervének módosítását vette tárgyalás alá, tekintettel az ott elhelyezendő műegyetemre. A műszaki osztálynak a módosításra kidolgozott terve gondos figyelemmel van arra, hogy a műegyetem telepének jellege már a területi elrendezésben kellőkép érvényesüljön s a hozzáférés minden irányban czélszerűen biztosittassék. A tanács meggyőződve arról, hogy a szabályozás ilyen módosítása a műegyetem érdekeit teljes mértékben ki fogja elégíteni, és pedig szerencsés összhangban a városrendezés egyéb érdekeivel, a tervet ellogadta és mielőtt hozzájárulás végett a székes-fővárossal közölné, bemutatja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kérve, hogy netán felmerülő észrevételeit és kívánalmait meg a végleges megállapodás előtt érvényesíthesse. Ennek kapcsán foglalkozott a tanács a közoktatási miniszter ama leiratával, melyben a műegyetem czéljára a tanácstól igénybe veendő területeket a leltári áron kéri átengedni. Miután a műegyetemnek a Lágymányoson való elhelyezése kezdettől fogva erre a leltevésre alapittatott, a tanács e körülményre méltányos figyelemmel lévén, kész a miniszter kívánságát teljesíteni és ehhez képest a kérdéses területeket a leltári áron. tehát C-ölenként részint 10, részint 5 írton átengedi, de ennek természetes következményéül tekinti, hogy a területek mielőbb átvétessenek és áruk kifizettessék. A mi az átvételt illeti, ezt a tanács 1900. évi május 1-re tűzi ki azzal, hogy ugyané napon lesz esedékes a vételár; miután mégis a terjeszkedésre biztosítani kívánt 4 tömb nem mindjárt lesz tényleg felhasználva, nem volna észrevétel az ellen, hogy a kibővítésre szánt négy telektömb vételára esetleg több évre felosztva részletekben törlesztessék. Felkéri tehát a tanács a minisztert, hogy az e részben kívánt módozatokat közölje. Egyszersmind tekintettel arra, hogy a leltári áron való átengedés a műegyetem czéljára történik, fentartja magának a tanács, hogy a mennyiben az átengedés tárgyát képező valamely terület az indító okul szolgáló közczélra tényleg fel nem használtatnék, az a vételár kamat nélküli megtérítése ellenében a tanácsnak visszaadandó lesz. Kiss Liborné II törökvész-dűlőben, Kubi- csek Ferencz és neje X. maglódi-uton, Raab József III. törökkő-dűlőben és dr. Herczegh Mihály és neje IV. molnár-utezában fekvő telkének szabályozása, felosztása, illetve rendezése engedélyeztetett. Az I. menesi-ut kiszelesitése érdekében még rendezendő telkekre vonatkozó térrajzok jóváhagyattak. Weigl Sándor kerékpár-állványoknak a járdákon való elhelyezésére kér engedélyt. Egyetértve a ; óvárossal, a tanács a kérelmet mellőzi. Hasonlókép mellőzi a tanács Színnel József és Barát Béla kérelmét, hogy a közterületen levő fákhoz hirdetési czélokra bádog- köpenyegeket alkalmazhassanak. A X. kér. sertéstelep körüli utczák csatornázására vonatkozó tervek kiviteléhez a tanács hozzájárul oly kikötéssel, hogy a duzzasztó aknák elhelyezéséről akként történjék gondoskodás, hogy minden csatorna-elágazáshoz jusson egy duzzasztó akna A közúti vasút által a Károly-köruton a Kossuth Lajos-utcza találkozásánál létesített kitérő véglegesen engedélyeztetett és az itt épített szerszámkamra fölé helyezett hirdetési oszlop terve jóváhagyatott. A II. kér. Marczibányi-rét légszeszvilágitá- sára vonatkozó tervet a tanács elfogadta. Elintézést nyert továbbá dr. Szmik Lajos, Thaly Guidó. Kiss Ferencz örökösei, Herczegh Zsigmond, Éder Gusztáv és Zánthó János tel- folyamodása. Csak magyarul. Nemet levelezés, német czégtáblák, német fecsegés az utczán, német számlák, megrögzött budai szokások. Mi elismerjük azt, hogy idősebb ember nem tanulhat meg magyarul, de azért könyveit vezesse és levelezéseit folytassa magyarul. Az utczán való »fenstermach« és »strohkauf« kiabálást pedig egészen be kellene tiltani. A »fenstermach«-ok többet nem tudnak németül s különben is az ablak tótul is ablak. A »strohkauf« is mind tud magyarul. Miután Rudnay főkapitány a köpködést eltiltotta, elvárjuk, hogy a nemzeti önérzet arczul- köpését is betiltja. A »f e n s t e r m a c h«-ok ártanak az idevaló üveges-iparnak is és többnyire jogtalanul házalnak és szoczializmust terjesztenek. Eljegyzés. G a r b a Gyulát és családját egész Budán tisztelik és szeretik. Kedves családi körében sok előkelő ember fordul meg, élvezve a valódi magyar vendégszeretetet. Garba Gyula és családja élénk részt vesz a jótékonvczélu ünnepélyekben s különösen kedves anyja vetekedik, hogy a jótékony ünnepély minél jobban sikerüljön. Mindenki szivéből üdvözölte őket, hogy leányuk M i c z u s, Tihanyi Rezsővel jegyet váltott s őszintén kívánják velünk együtt, hogy igazán boldogok legyenek. Hunnia-csolnakázó. A Császárfürdő felett van a Hunnia-csolnak- egvlet szép csolnakháza. Ez a csolnakázó- egyesület a legrégiebbek egyike s tagjai mint csolnakázók sokszor vívták ki az egri nevet. A tagok a társaságban is vezetnek s a mulatságok rendezésének kivaló oszlopai. A csol- nakázó-ház udvarán lawn-tennis pályák vannak, hol az előkelő társaság hölgytagjai űzik ezt a kedvtöltést. Az igazgató, ki a hölgyek és urak megelégedésére igazgat, Liszn^ay Tihamér. Független Magyarország. Kompolthy Gusztáv budai polgártársunk, az ismert iró, »Független Magyar- ország« czimen szerkeszt egy jó politikai hetilapot. A lap előfizetési ára egy évre 4 frt. Kiadóhivatal: Vili. Déry-utcza 1. sz. Az eddig megjelent két szám változatos és élénk. A lap könyvalakban regényt közöl Erdélyi Gyulától.
