Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-11 / 2. szám
BUDA és VIDÉKÉ Január II. Budapest, 1899. (4.) lanság a nyilvánosságra hozatal, egyúttal terjeszti is a párbaj mániát. Bizony kár a párbajokról tudomást venni. A párbaj a két félre és négy segédjére tartozik. Kahn Gusztáv. Mikor ezt a nevet leírjuk, nem azért írjuk le, hogy egy czéget és annak vezetőjét világgá kürtöljük. A magyar forrásügy történetével szoros összefüggésben van az ő neve. Kitartás, lelkesedés, szakértelem és buzgalommal az Erzsébet sósfürdőt a Mattoni czég áldozatkészségével európai jelentőségre emelte. Huszonöt éves jubileumát ünnepelte a napokban a derék férfiú, ki a magyar nyelvet megtanulta, magyar családot alapított s a fürdőt magyar' szellemben vezeti. Kahn Gusztáv a hazai fürdő szakerők között első helyen áll s nem csak az Erzsébet sósfürdő emelésében járult hozzá, de buzgó vezére a kelenföldi és lágymányosi ügyeknek is. Isten éltesse a világhírű magyar szaktekintélyt. Kartársaival ünnepelje őt a közönség is. Verseghy önképzőkör hangversenye A Il-ik kerületi felső kereskedelmi iskola Verseghy önképzőköre a Fáczán nagytermében sikerült hangversenyt rendezett. A hangverseny sikere elsősorban Dr. Urmössy Gyula tanár urnák köszönhető, a ki magas színvonalra emelkedett, hogy ily hangversenyt eredményezhetett. A hangverseny sikerében osztozik az intézet kitűnő igazgatója Péter János is. Dicséretet érdemel az ifjúság. Üde, valódi ifjúságot hallottunk a mai szocziá- lis viszonyoktól elütőt, messze tulemelkedve a hétköznapiasságon. A hallgatót kiragadta ez a szürke gondokból és igaz örömmel töltötte el a sziveket. A hangversenyt az önképzőkör erős zenekara nyitotta meg. Sághy Aurél, Weisz Alfréd, Fleischhauer Tamás, Voigt Gyula, Hubay Aladár, Pál Jenő, Braun M. Pál Hugó, Läufer I. Buzik J. Schaff- hauser Béla, Jakopovits József, Banovits Cori- olan valóban kitűnőek voltak. Az önképző kör dalkara tisztán, kellemesen hangzott és elragadta a sok tagú hallgatóságot, kiknek mindegyike dicsérettel emlékezett a tanárokról és tanulókról s a rendezőkről; Scholz, Voigt, Kovács, Bankó, Berger, Bölaky és Braun urak előadásairól. (C . . . . n). Felolvasó estély. A budai kath. legényegylet f. é. január 15-ikén felolvasó estélyt tart, melyet társasvacsora követ. Az est első pontját képezi majd Turcsányi Dezső tanár előadása-a magyar történelemből, melyet hazafias szavalat követ, majd ének lesz és a műsort tréfás monolog fejezi be. Színházi hét. Az elmúlt hét kiválóbb darabjai Schiller Ármány és Szer ele m, s Jókai Aranyembe r-e voltak. Ármány és szerelemben legdicséretre méltóbban M o r v a y, Gyurma n n Alice, K o- v á c s Sándor és N y i t r a i a Kisfaludy színház e kitűnő erői játszottak, a kik mellett Sark a d y Aladárról, a színház e fiatal, széptehetségű s nagy jövőre jogosult művészéről sem szabad megfeledkeznünk. Két jelenéses szerepét (herczeg) oly művészileg alakította, hogy az egész közönség tetszését a legnagyobb fokig megnyerte. — Az ármánykodó Latabár, Latabárné, (Müllerné) és A r d a y Ida szintén jól játszották meg szerepeiket. .Az aranyember-ben Arday Ida (Átkaira),. Morvay Antal, Latabár, Kovács Sándor, Spirmann Alice, Sarkadi, s mellettük az összes szereplők dicséretesen játszottak. A vigabb jellegű darabok közül a P e 1 e s- kei Nótárius került színre, melyben Nyitrai 1 s Kovács Sándor mutatták be magukat igen kedvező színben a közönségnek. Kövessy, Sarkadi, Latabár és Rélai kitűnően figurálták a Bach korszak katonáit, Lata- barné a banyát s később ugyancsak Kövessy a mexikói vőlegényt, a kit ilyen minőségben sokszor megtapsolt a közönség. A már megállapított műsorból ítélve, kitűnő szórakozásra van kilátása a közönségnek a jövő hétre. 11- én újdonság lesz, melynek „Jó p a r t h i e“ a czime. 12- én Kukli prédikácziók és Az ördög űző huszártiszt kerül színre. E két színművet a vigszinházi színész iskola növendékei, fogják előadni. 13- án a „Haramiák“, 14-én pedig Kápolnay Irénke jutalom játéka gyanánt „Keresd a szive cl“ kerülnek színre. Ä Mátyás-templom környékének rendezése. A főváros és a kormány tudvalevőleg megállapodtak' abban, hogy a Halász-bástyán, a Mátyás-templomhoz vezető utón' díszes lépcsőt építenek. A kormány által összehívott értekezleten az építési költségeket 226.000 forintban állapították meg, a melynek felét a főváros, felét a kormány fizeti. A mikor a részletes terveket kidolgozták, a fővárosra eső rész építési költsége 302.000 forintra emelkedett. A közgyűlés a költségvetést nem fogadta el, hanem felvilágosítást kért a tanácstól, hogy miért emelkedett az építési költség. A tanács pedig a mérnöki hivataltól kért felvilágosítást. A mérnöki hivatal ma azt jelentette, hogy a számítás helyes s a költség azért emelkedett, mert az értekezleten azokat a közmunkákat, melyeket a fővárosnak kell teljesítenie, nem számították. A főváros munkásai, A főváros munkásainak biztosítására a pénzügyi és gazdasági ügyosztály tudvalevőleg javaslatot dolgozott ki, melyet a tanács is, meg a bizottságok is elfogadtak. Nem igy a köz-" gyűlés. A közgyűlés ugyanis úgy találta, hogy a munkásoknak biztosítása abban az értelemben, a mint azt az ügyosztály javaslata tervezi, sok pénzébe kerülne a fővárosnak. A közgyűlés ennélfogva nem fogadta el a javaslatot, hanem utasította a tanácsot, hogy a biztositó társaságokkal kezdje meg a tárgyalásokat az iránt, hogy hajlandók-e elvállalni a főváros munkásainak a biztosítását. A közgyűlés ugyanis azt hitte, hogy igy olcsóbb lesz. A felszólított biztositó társaságok azonban ma arról értesítették a tanácsot, hogy abba, a mit a közgyűlés kíván, nem hajlandók belemenni. PHüvsit nők otthona. A Művelt Nők Otthonának rendkívüli közgyűlését a napokban tartották meg. Beszámolt első éves működéséről ez a valóban jótékony egyesület, mely nem a reclám nagy -dobján toborzottá össze híveit, de a kik megalapításán fáradoztak, igazáip egy humánus eszme szerény apostolai voltak. Elükön az igénytelen egykori tanítónő, a ki nem azért buzgólkodik fárad, mert tán föltűnni, szerepelni vágyik, de olyan nemes czél vezeti, a melyhez hozzájárulni leszólván erkölcsi kötelessége lenne az egész művelt közönségnek. 1897. november havában kezdte meg működését az egyesület, még pedig olyan mostoha anyagi viszonyok közt, hogy valódi csoda számba megy, a mi az ülésen ki lett mutatva: hogy nem deficittel, de egy csekélyke megtakarított tőkével zárta le ezt az évet. Kitűnt étz is, hogy daczára annak, hogy az egylet nem tekinti a vallás felekezeti különbséget, támogatásához hozzájárultak maguk a katholikus papok is, köztük Magyarország fenkölt gondol- kozásu főpapja : a herczegprimás is. Az aristokraták közt is akadtak pártoló tagok, de legmelegebben a kereskedelmi osztály karolta föl és legtöbb indolenoziát a hivatalnokok tanúsítanak. Ez igazán különös; mert hát kinek áll inkább érdekében egy ilyen intézmény létesülése, mint a hivatalnoknak, a kinek halála után oly csekély nyugdijat húz özvegye, hogy valódi jótéteménynek tekintheti, ha Magyarországon is alakul olyan egylet, a hol befizetve szerény illetékét, otthont, családot talál az esetleg egyedül álló özvegy. Jelenleg 8 hölgy lakik benn a Szabókyutczai Otthonban, a mely ma már — tekintve a tömeges jelentkezőket — oly szűknek bizonyult, hogy az intézők indíttatva érzik magukat egy tágabb fészekbe plántálni át ezt a már teljesen összesimult családot. Adja Isten, hogy mielőbb maga verhessen fészket a Művelt Nők Otthona ; hogy végre sajátjának mondhassa azt a hajlékot, a mely kellemes, derült otthon mindazok számára, a kiket a végzet megfosztott a világon a legnélkülözhetetlenebbtől : a családi körtől. Az a szerény, fáradhatlan tanítónő, a ki magának vindikálhatja az oroszlán részt abból, hogy megalakult s ma már a biztos haladás stádiumába lépett az egyesület, melegen dédelgette azt a szép tervet is : hogy a Művelt Nők Otthona összeolvadjon elvben a tanítónők otthonával ; hogy mintegy kiegészítő részét képezze annak. Ott a már nyugalomba vágyó tanítónő piheni ki az élet fáradalmait, itt pedig azok az egyedül álló nők, a kik ez ideig a teljes magányra voltak kárhoztatva. De hát a tanítónők otthona nem értette meg, vagy félre értette ezt az intentiót és* azt érezteti a Művelt Nők Otthonával, mintha versenytársat látna benne. Pedig csalódik, mert mint a tanítónők otthona egy igazán tiszteletreméltó jótékony intézmény; ép oly áldásossá lesz ennek a még zsenge gyermek korát élő egyletnek hatása is- a társadalomra nézve. És annyival áldásosabbá válik, mert ha anyagi viszonyai némileg fölvirágoznak, az alapszabályok értelmében még díjtalanul is föl fog venni oly jó családból való egyéneket, kiket a sors ilyen istápolásra juttatott. A közjót, a társadalmi kérdés haladását tartja szem előtt az, a ki nem zárkózik el az elől, hogy mielőbb oda eme'kedhessék a Művelt Nők Otthona, a hol joggal helyet foglalhat : Magyarország első jótékony intézetei sorában. Kövér Ilma Szölövosszö levágása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztanács 1898. évi augusztus 23-án hozott határozata. A kir. minisztérium a M. Ákim és M. Dumitrie temesmiklósi lakosok ellen szőlővessző levágása és ellopása miatt folyamatba tett ügyben Temes vármegye a fehértemplomi járás főszolgabirája és a károly- falvi kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközést esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás folytatása a közigazgatás hatáskörébe tartozik. I n- do k ok: M. Ákim és Dumitrie temesmiklósi lakosok terhelve vannak, hogy 1897. évi október hó 2-án I. Jován ulmai lakos szőlőjéből 55 korona 40 fillér értékű szőlővesszőt levágtak és elidegenítettek. Az eset feljelentetvén, a fehértemplomi járás főszolgabirája megtartott tárgyalás után 1898. évi április hó 11-én 739. kih. szám alatt hozott végzésével az iratoknak a károlyfalvi kir. járásbírósághoz leendő áttételét rendelte el, mert a fenforgó esetben a btk. súlya alá eső lopás ismérveit látta fenforogni. A nevezett kir. járásbíróság 1898. évi május hó 5-én 385. szám alatt hozott végzésével hatáskörét abból az okból nem állapította meg, mert nézete szerint ebben az esetben az 1894-ik évi XII. t.-cz. 93-ik §-ában körülirt mezőrendőri kihágás forog fenn. Tekintettel a lopás helyére, a lopott dolog minőségére és értékére, a jelen esetben az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálla- déka mutatkozik megállapíthatónak. Minthogy pedig a mezőrendőri kihágás elbírálása az idézett törvényczikk 103. §-ának rendelkezése értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a fenforgó ügyben az eljárás folytatását annyival is inkább a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni, mert egyáltalában nem merültek fel oly jelenségek, melyek a cselekményt az elkövetés módjánál fogva a btk 336. §-a szerint bűntettnek minősítenék, vagy más a kir. bíróság elbírálási körébe tartozó cselekmény tényálladékát állapítanák meg. (45.734/1898, 1. M. sz.)
