Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-01 / 7. szám
Budapest, 1899. (3.) BUDA és VII) E K E Má rczius 1. Jelmezes tánczestély Ó-Budán. Stipetics-Berger tánezmester és illem tanár f. hó 12-én a „Korona“ vendéglő nagytermében jelmezes tánczestélyt rendezett, a melyen növendékei teljes számban jelentek meg szebbnél- szebb jelmezekben. Különösen nagy tetszést aratott a bemutatott legujabbi franczia négyes, mely preczise sikerült a mamák és általában a szép számú közönség teljes megelégedésére, a mi a tánezmesternek csak dicséretére válhatik. A mulatságnak csak a világos reggel vetett véget. Szabad piaczok. Kissé különös, de való, hogy Budapesten a közélelmezés monopólium tárgya lett, a melyet a hatóság foglalt le magának. A hatszázezer lelket számláló város élelmezésére öt, aránylag szűk csarnokot építtetett, a melyekben megszűnt a szabad verseny. Egységárakkal dolgoznak a nagy szállítók, a kis árusok, a kofák és egységárakon vásárol a nép, valamennyien pedig nyögik a drága épületek terheit a közfogyasztás rovására. A vásárcsarnokok nem versenyáruházak, a melyek tiszta, egészséges és olcsóbb árukkal versenyeznek a künnrekedt élelemkereskedőkkel, hanem kiváltságos fényűzőházak, a melyek az óriási kereslet következtében minden árhullámzástól menten, magasra tartott „szabott“ árakkal dolgoznak. A hatszázezernyi tömegnek csak jelentéktelen részére támaszkodnak és mégis az egész főváros közélelmezését megrontják. Ma ott állunk, hogy a meglevő öt vásár- csarnok óriási vagyont emészt meg, és ennek daczára a közfogyasztásnak csak igen kis százalékát látja el. A közönség nagy része : a százezrek, nem fér be, nem jut be szűk és drága palotákba. Ezek a százezrek tovább is az apró putikok és kapualatti piaczok vevői maradtak. Továbbra is az élvezethetlen, állott húst, a szagos lisztet, a nyúlós kenyeret,, a dohos zsírt vagy műzsirt és más komisz, eldobni való élelmiczikket vásárolják, mert — olcsóbb. Ezért ajánljuk már most, mielőtt Budán vásárcsarnokok lennének, a szabad piaczok rendezését és megtartását. Buda élelmezése nagyon fontos kérdés s ezt nem mindenben lehet a pesti rámára huzni. Tudományos zsebkönyvtár. A Stampfel-féle „Tudományos zsebkönyvtárban“ újabban ismét' négy füzet jelent meg, u. m. : Görög nyelvtan. Irta Dr. Schmidt Márton. Franczia nyelvtan. Irta Dr. Pröhle Vilmos. Angol nyelvtan. Irta Dr. Pröhle Vilmos. Római jog I. Institutiók. Irta Dr. Bozóky Alajos. Szerencsés gondolat a kiadóhivataltól ezen vállalat létesítése. Az ízléses kiállítás, a szép nyomás és bámulatos olcsó ár következtében * * Pista is tartozott — hirtelen áthelyezték Temesvárról másfelé s a fiú nem kapta kézhez szerel- metese levelét, s ideje sem volt Böskéjét a történt változásról értesíteni . . . * Az irodában pedig igy lett egyszer jó hangulat. A postás szokásos időben beállít s hozza a leveleket. A főnöknek — többek közt — feltűnt az egyik s homlokát összeránczolta. Átment a szomszédszobába s a nagy csöndben szigorúan szólt : Uraim, már többször figyelmeztettem önöket, hogy a ezég borítékait ne használják. Most is itt van egy levél. Bizonyára önök közül irta valaki, de a czimzettet nem találták s miután ezégünk jelzése a borítékon olvasható, ide hozták vissza. Tessék átvenni, kié? Az urak egyike sem mozdult meg. Olvassák a czimet: Szőllő Pista huszár urnák, Temesvár ; I. ezred, 2. század. De senki sem emlékszik, hogy eme urnák valamelyikük irt volna s a főnök a levelet fölbontja. Olvasni kezd, s minél tovább olvas, annál derültebb lesz arcza, végre önkénytelenül is hahotára fakad. megérdemli, hogy a legszélesebb körben elterjedjen. A „Tudományos zsebkönyvtár“ minden füzete 60 fillérbe kerül s kiadja Stampfet Károly Pozsonyban. Rejtelmes Világ. Dús, érdek feszitő, valóban szenzácziót keltő tartalommal jelent meg a „Rejtelmes Világ“, az egyetlen modern spiritualiszta hetilap legújabb száma. Magyaros zamattal irt közleményei közül kiemeljük a következőket: A csalhatatlan materializmus. Irta: báró Mikos János. — Eusapia Paladino, Európa leghíresebb médiuma, Párísban s a Flammarion Kamill lakásán tartott egyik szeánsz leírása. Irta : Brisson Adolf, a „M emps“ belmunkatársa. — Egy iró médium (Klimó János áll. isk. tanító) levele a szerkesztőhöz (fakszimilékkel) — Báró Mikos János : A tömegvonzóerő és lebteoria. — Mégegyszer a negyedik dimenzió (Pogács Kornéltól). — Nem tudok segíteni (egy szerencsétlen svéd hajós beteljesült álma). — A haldokló édes anya és fia (Gabányi Árpádné). — A házasságszerző hüpnotjzmus (Herzfeld Aladár). — A „Rejtelmes Világ“ állandóan 2—21,2 iv terjedelemben hetenkint jelenik meg, csinos, ízléses, színes borítékban, kétféle kiadásban. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt 50 kr. Finom papirosra nyomva 2 frt 50 kr. A „Rejtelmes Világ“ kiadóhivatala: Budapest, Vili., Üllői-út 12. sz. alatt van, a honnan kívánatra bárkinek ingyen küldenek mutatványszámot. Nálunk Budán is szaporodnak a spiritizmus hívei. Ezeknek hasznos és élvezetes olvasmány. _______ Zá rtkörű estély. F. év február hó 25-én a 11-ik kerületi medve-utezai „Fáczán“ termében Jurányi igazgató ur rendezése mellett igen szép és előkelő közönség jelenlétében zártkörű családi estélyt tartottak — melyen a Il-ik kér. élité-je vett részt.' — Jelen voltak Kögl István ur Aranka kisasszony leányával, kinek moiré selyem toilettje tűnt ki, Schedl úr és leányai, Szabolési és családja, Rajkai úr családjával, Bartalos Tamás családja, Petz Ágoston és leánya stb. stb. — A családias estély fényesen sikerült s az utolsó csárdás elhangoztával hajnalban a „Viszontlátás“ reményében váltak el egymástól a mulató párok. Fényes nász. F. év február hó 21-én reggel V2 11 órakor 22, mond huszonkét bérkocsi robogott a Fő-utczán végig, melyek mindannjdan az anyakönyvi hivatal elé hajtattak, hogy lovag F rey- b e r g e r Pál leányának V Urnának frigyét Szendeffy Dezső m. lcir. tettleges állományú honvéd lovas hadnagygyal polgárilag megkössék. A jelszó ime ki volt adva. A főnök ur jó kedvű, s az írnokok is mosolyogni, majd ka- czagni kezdtek. Eleinte csupán puszta udvariasságból, miután egyikük sem tudta, miért nevet, majd ők is olvassák a szerelmes levelet s az aláírás olvasásánál „ezerszer csókoló szerel- metes Búza Böskéd“ egymásra nézve észreveszik, hogy Keleti mélyen élpirul, hebegni kezd s bevallja, hogy Búza Böske az ő cselédje, s bizonyára Szőllő Pista a vőlegénye . . . A főnök ur ez egyszer nem tud haragudni; jó kedve valósággal tetőpontjára hágott, kacza- gását képtelen visszafojtani. Az írnokok hasonlóképen s az irodában im jó hangulat van ; a tollak serczegése rövid időre nem hallható, a fáradt mellüek sóhajtása, a kövérebbek szuszo- gása megszűnik s helyette „brühühü, hi-hi-hi, há-há-há“ s egyéb változatú kaczagás hallatszik. Keleti ur boszus ugyan, sőt dühös; azonban belátja, hogy nem tehet okosabbat, hát ő is nevet a többiekkel, ami — képzelhető, sokba fog kerülni a szegény Búza Böskének . . . Valnicsek Béla. Innét az alsó vízivárosi kapuczinus templomba hajtattak, — melynek kapuja előtt a székes főváros diszportása nyitogatta az előkelő vendégeknek a kocsi ajtait — kik közül sebtében feljegyeztük a következő notabilitáso- kat u. m.: Darányi Ignácz miniszter, Herrmann Béla fővárosi tanácsos, Kürtös Gyula Il-ik kér. elöljáró, Kozma Gyula polg. isk. igazgató tanár, Kollár Lajos kir. tanácsos, Szokolyi Béla földhitelintézeti aligazgató Ott Lajos stb. stb. több törzs és honvéd főtiszt. Az esketési szertartást dr. Nemes Antal várbeli plébános ur végezte s a teljesen kivilágított templom szép keretül szolgált a fényes násznépnek. Az ünnepség alatt a choruson Schmidt Mariska kisasszony erős verv-vel és kitűnő sop- ránnal — igen gyakorlott kézre valló orgona- acompagn mellett adta elő áhítatot keltőleg Wawrinetznek magyar textussal stilizált Mária üdvözletét, mely piép az egész násznépre mély hatással volt s a kisasszony tehetségét fényesen igazolta. Esküvő után a szentélyben, a jó „Pali bácsi“ a jól megérdemelt Ferencz József-rend lovag keresztjével a mellén, fogadta kedves élete párjával egyetemben a szívből jövő üdvözleteket — melyekhez mi is a legőszintébb és legjobb kívánalmainkat csatoljuk. Tinnyei. Szaicz Leó, a katholikus újságírás magyar úttörője. Irodalom történeti tanulmány. Irta L eskó József. Szaicz Leó eddig kiderített munkáinak jegyzékével, Budapest, 1898. 8-rét, 99 lap. Szerző önálló kutatások alapján készítette tanulmányát s eme érdemes egyházi írónknak, a toll avatott mesterének a helyét egészen jól jelöli meg irodalomtörténetünkben. Eddig íróink legnagyobb részben csak úgy odavetőleg szóltak Szaiczról, ha el is ismerték derekas irói tehetségét. Ebből az értekezésből láthatjuk, hogy Szaicz a mily hű szolgája volt egyházának, ép oly hű fia volt hazájának is. Nyakas, igaz magyar és hű katholikus, a ki hazája jussából, és egyháza igazából nem engedett semmiféle erőszaknak. E mellett olyan tudománnyal és oly jeles irói tulajdonokkal rendelkezett, a melyeket még ellenfelei is kénytelenek voltak elismerni. Mindezeket a szerző élénk, magyaros és élvezetes előadásban, számos példával igazolva mutatja be s egyúttal világos képét rajzolja meg azon korbeli irodalmi viszonyainknak és társadalmi állapotainknak is. — A csinosan kiállított füzet ára 80 kr. Megjelent a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osz- tályánák kiadásában. — Kapható a Szt. István Társulat könyvkiadó hivatalában, Budapest, VIII. Szentkirályi-utcza 28. szám. Meghívó. A „Budapest III. kér. Polgári Kör“ által saját könyvtára javára 1899. évi márczius hó 11-én, a „Korona“ vendéglő termeiben első rangú művészek és irók szives közreműködésével tartandó hangversenyre s ezt követő zártkörű táncz- estélyre. Személy-jegy 3 korona, családjegy (1 férfi 2 hölgy) 7 korona. Kezdete 8 órakor. A hangverseny műsora az estélyt megelőzőleg 8 nappal fog közöltetni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek a meghívó előmutatása mellett a rendező-bizottsági tagoknál és este a pénztárnál kaphatók. Uj szakfolyóirat. Dr. Kampis János belügyminiszteri segédtitkár, a budapesti kerület h. állami anyakönyvi felügyelőjének szerkesztésében és kiadásában „Közigazgatási Könyvtár“ czim alatt uj havi szakfolyóirat indult meg. A folyóirat célja: a közigazgatás egyes ágaira nézve gyakorlati útmutatást nyújtani.
