Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-07-11 / 20. szám

Budapest, 1899. (2.) B U D A és VIDE K E Julius 11. Széchenyi hid. A budai „Széchenyi asztaltár­saság1' elhatározta, hogy a nemzeti kaszinó választmányát a „Buda és Vidéke“ szer­kesztősége utján felszólítja, hogy a nemzeti kaszinó vesse erkölcsi súlyát a latra s a lánczhidat a székes fővárossal S z é- chen y i hidna k neveztesse el. A leg­nagyobb magyar, gróf Széchenyi István emlé­kének megszentelésére minden eszközt és utat meg kell ragadni. A budai Széche n y i asztaltársaság az akadémiához is levelet ir, melyben Széchenyi István gróf műveinek teljes és tökéletes ki­adását megsürgeti. Jövő számunkban erről a kérdésről elmondunk egyet-mást. A Széchenyi István gróf hagyományait, gondolkodását bele kell cseppegtetni minden magyarba, különösen a szülőkkel kell megismer­tetni, hogy a gyermekek az anyatejjel szívhassák be a nagy gróf elveit. — Az asztaltársaság a kultuszminiszterhez is felír, hogy a felsőbb iskolák számára szerkesztessen a legnagyobb magyar műveiből egy o 1 v a só könyve t. Ne hagyjuk bemohosodni a tettek embe­rének gróf Széchenyi Istvánnak emlékét. Évi jelentés a Budapest I. kér. budavári iskolatéri községi elemi iskola 1898—99-ik tanévi működéséről. (F olytatás) A tanulók közölt volt felekezetiség szerint: 6—12 éves fiuk közül rom. kath. 144, evang. ref. 13, ág. ev. 4, izr. 4, összesen 165. 6—12 éves leányok közűi r. kath. 145, gör. kath. 1, ev. ref. 17, izr. 1, összesen 164. 13—15 éves fiuk közűi róm. kath. 3, összesen 3. 13—15 éves leány róm. kath. 1, össze­sen 1. Fiuk és leányok száma öszesen : Római katholikus 293, görög kath. 1, evang. ref. 30, ágostai evangélikus 4, izr. 5, összesen 333. A tanulók megoszlása nyelv, — illetve nemzetiség szerint: 6—12 éves fiuk közűi volt magyar 161, német 4, összesen 165. 6—12 éves leány magyar 162 német 2 összesen 164. 13—15 éves fiú magyar 3, összesen 3. 13—15 éves leány magyar 1 összesen 1. Magyar 327, német 6, összesen 333. magas uraságokat és bele vegyült a társalgásba s elkezdett beszélni egyik legkedvesebb tervé­ről, egy állat-drámáról, a mit különféle állatok játszanának el egy ketreczben. Ez volna azután a dráma. Adja az állatot az állat és ne az ember. A kis tudós, dr. Berdár Róbert, majd fel­falta a nézésével Balzamo Kalipszánó mestert. Ez a dolog, a mit az állatszeliditő beszél, nem is olyan nevetséges, mint sok tudós hinné. Az ám, jól feldolgozva nagy hatást lehetne elérni egy képzelt állatdrámával, melyben a fajok gyű­lölete lenne ábrázolva. Olimpia a főhadnagygyal beszélgetett, a ki katonás bókokkal halmozta el az állatszelidi- tők királynéját s nagyon sajnálta, miért nem lehet ő oly szerencsés, hogy egy kedves állatja lehetne. Kiváncsi volna, megtudná-e szelidi- tení őt ? Azután megint belevegyültek a többiek beszédjébe. Balzamo mester szerette a hálás hallgatókat. Nem pihent, hanem egyhuzamban beszélt. Valóságos hógörgeteg a társalgása. A két úr együtt ment ki az állatsereglet­ből s miután megismerkedtek, nem váltak el azonnal. Egy darabig czéltalanul kisérte egyik a másikat. Olimpiáról folyt a szó. Sajátságos tüneménynek találták. Ez a naiv leány állato­A tanszemélyzet a következő volt: 1. Petzina Ödön osztálytanító; tanította az I-ső fiú osztályt heti 19. órában, azonkívül a III. fiú osztályban ci tornát heti 2 órában. Heti óráinak száma 21. ő volt egyúttal a könyv­táros. 2. F arkas József igazgató-tanitó, taní­totta a II. (iú osztályt heti 20 órában s vezette az iskola ügyeit. 3. V askó Bertalan osztálytanító, tanította a Ili. fiúosztályt heti 20 órában s ugyanott a rajzot heti 2 órában. Heti tanóráinak száma 22. Ő volt a tantestület pénztárosa. 4. Oszol y Kálmán osztálytanító, taní­totta a IV. fiú osztályt heti 20 órában, ugyan­ott a rajzot 2 s a tornát 2 órában. Heti órái­nak összege 24. Az iskolai ünnepélyek alkal­mával ő készítette elő a növendékeket az énekre, ugyancsak ő vezette a r. kath. tanulók egyházi ének tanítását s az isteni tiszteleteknél kisérte azt orgonával. 5. K o s s u t á n y Ilona osztálytanitónő, tanította az I. leányosztályt heti 19 órában. 6. A p p 1 Lajosné osztálytanitónő, taní­totta a II. leányoszt. heti 20 órában s azonkívül felügyelt a kézi munka tanításra. 7. C s o n k a Józsa oszt. tanítónő, tanította a III. leányosztályt heti 20 órában. 8. Farkas Józsefné oszt. tanítónő, tanította a IV. leányosztályt heti 20 órában. 9. M á t y u s Jenő segédtanító, végezte a szükséges helyettesítéseket s azonkívül ve­zette a tantestületi értekezletek jegyzőkönyveit. 10. K o r n i t z k y Frigyesné kézimunka tanítónő, tanította a kézimunkát a III. leány­oszt. heti 2 — s a IV. leányoszt.-ban heti 3 órában. Heti óráinak összege 5. 11. Bozóky Géza róm. kath. áldozár, várbeli segédlelkész, tanította a hit- és erkölcs­tant az összes osztályokban. Heti tanóráinak száma 16. 12. Ifj. Kiss Áron ev. ref. hitoktató heti 4 órán részesítette az evang. r-ef. tanulókat a vallásoktatásban. A tantestület tagjai részint betegség, ré­szint családi és egyéb körülmények és okok miatt összesen 70 félnapot mulasztottak. — És pedig Petrina Ödön 4, Farkas József 25, Vaskó Bertalan 3, Oszoly K. 0, Kosutány Ilona 6, Appl Lajosné 0, Csonka Józsa 18, Farkas Józsefné 9, Mátyus Jenő 2, Kornitzky Frigyesné 8, Bozóky Géza 0 félnapot. Helyettesítésüket Mátyus Jenő várbeli és F 1 e s c h h u t Mária krisztinatéri segéd­tanerők végezték. (Vége köv.) kon uralkodik. Milyen érdekes nő. Nem abból a komédiás fajból való, kidhez múló kalandok­ért közelednek. Azonnal megszelídíti az e fajta ébredő szenvedélyt. — Ritka példány a nők között jegyezte meg a kis tudós.- Olyan jól esik, ha az emberrel beszél. . . — Nemde, főhadnagy úr, olyan, mint egy kellemetes forrás ? — Mint a friss reggeli levegő. — Mintha nem is tudná, hogy milyen ve­szélyben forog naponként. — Bátor leány. Szeretném, ha én lennék első szerelme. Magam is. —• Szerencse fel, pályázzunk . . . — Nem bánom, főhadnagy úr . . . —- De tisztességesen.- Másként, azt hiszem, nem is lehet. De őszintén beszámolunk egymásnak a sikerről. Az egyenruhának ugyan a mai társadalomban előnye van, de én nem félek tőle. — Nincs is mit, mert már holnap nem viselem. — Nem viseli ? Hogy értsem ezt ? — Meguntam. — Ily fiatalon ? — Nem a véremhez való és sokba kerül. Jelentés a zugligeti egyesület közgyűléséhez. Tisztelt közgyűlés ! Midőn egyesületi életünkről ötödik évi jelentésünket bemutatjuk, érezzük, hogy az elért eredmény a hozzá fűzött reményeknek nem felel meg teljesen. Nagy sikereket nem tudunk felmutatni. Egyesületünk czéljául kitűzött fel­adatok megoldása nemcsak a tagok, az igaz­gatóság ügybuzgóságától, azoknak tevékenysé­gétől függ; sok tényező játszik itt közre, me­lyek czéljaink, terveink kivitelében akadályokat gördítenek elénk. A kritikus pénzügyi viszonyok, melyek a községi és magán pénzügyi viszo­nyokra valóságos lidéreznyomásként nehezedtek, legszebb tervünket akasztották meg a kivitel­ben. A múlt évben sok reményt fűztünk a ZugligeLbudakeszi villamos kiépítéséhez, már a közigazgatósági bejárás is megtörtént, de a súlyos pénzügyi viszonyok megakasztották a vasút kiépítését. A közúti vaspálya társaság zugligeti vona­lának a vaskapuig való meghosszabbítása ügyében újólag kérvényt adtunk be a székes- főváros tanácsához. Tudvalevőleg a székes- főváros utasította a székesfővárosi ' mérnöki k hivatalt, hogy a közúti vaspályatársaság zugligeti vonalának a vaskapuig való meghosszabbítása ügyében újabb tanulmányokat tegyen, illetve terveket készítsen, melyek úgy forgalmi, mint műszaki szempontból a kérdést megoldják. Kér­vényünkben megkerestük a székesfőváros ta­nácsát az iránt, hogy utasítani kegyeskedjék a mérnöki hivatalt, hogy ebben az ügyben a ter­veket s a költségvetést mielőbb adja be, hogy az tárgyalható — s a kivitelre szolgáló költség födözete az 1900-ik évi költségvetés megállapí­tásánál a költségvetésbe beilleszthető legyen. Kérvényt intéztünk a közúti vaspályatár­saság igazgatóságához az iránt, hogy a társa­ság kocsijait ne csak a végállomásra, hanem a a második kitérőig indítsa, hol a közönségnek meg legyen engedve a leszállás. Kérvényt intéztünk a székesfőváros taná­csához valamint a székesfővárosi államréndőr- .ség főkapitányságához egy rendőrségi exposi- tura felállítása tárgyában. A székesfőváros ta­nácsa az I. kér. elöljáróság véleményes jelentése alapján pártolólag tette át kérvényünket az államrendőrség főkapitányságához. A főkapitány­ság azonban a kérelmet nem találta teljesíthe­tőnek, mert szerinte a Zugligetben a hozzá be­érkezett jelentések alapján — a közbiztonsági állapotok teljesen kielégítők. Egyébként a túlzó híresztelésekkel aggodalomba ejtett lakosság- megnyugtatására intézkedés történt, hogy a hidegkúti úti őrszoba megerősitessék, s hogy az őrjáratok a panaszolt vidéket gyakrabban bejárják. Inkább a bohém-életet szeretem. Egy kicsit hegedülök, mások azt mondják, jól. Művész akarok lenni, vagy komédiás. Szerelmes vagyok a függetlenségbe. A fegyelem nincs ínyemre. — No lássa, uram, én meg mindig katona szerettem volna lenni, de ezzel a termettel, — láthatja, egy kicsit púpos is vagyok, — leg­feljebb hadvezér lehettem volna. De igy is szen­vedélyes katona vagyok. Órákig nézem a gya­korlatokat és megyek a katona-banda mellett. Holnap találkozunk az állatseregletben, ma men­nem kell a dolgom után. Isten önnel. — Ajánlom magam. Berdár Róbert felugrott egy bérkocsiba és a főhadnagy egyedül folytatta a czéltalan sétát .. . Olimpia arcza lebegett előtte. Úgy érezte, hogy szive most nem múló kalandnak nyílt meg . . . Más irányba akart haladni, de valami titkos erő az állatsereglet iránya felé hajtotta. Sokáig járkált az állatsereglet előtt. Sze­retett volna bemenni, de az ajtónál cserben hagyta a bátorsága. Mit mondjon, ha bemegy? Olimpia észre­veszi azt, hogy mi is a titkos vágya. Es vissza is utasíthatja ép úgy, mint az, a kihez pár hét előtt közeledett. Egy hiú teremtés. Szivét ajánlotta fel, őszinte, nemesen dobogó szivét és nem fogadta

Next

/
Oldalképek
Tartalom