Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-08-21 / 24. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA ES VIDÉKE Színházak. Budapestnek van elég látványossága és ez idő szerint elegendő szinháza is. Igazi állandó szinházlátogató nagy közönsége azonban nincsen. így van ez a vidéken is. Vizsgáljuk csak, micsoda okok miatt járnak az emberek szinbázba ? X. asszony ideges, unatkozik, nem tud otthon lenni, bántja a gyermekek zsivaja, a megszokott szeglet. Elmegy a szinházba, ránézve mindegy, akármit játszanak a szinészek, elég az, hogy nincs odahaza. Megnézi ugyanazt a darabot, akár tizszer is. A mi másnak tetszik, az neki nem kell, ő nagyságának, külön Ízlése van. N. asszonynak uj öltözéke van, azt bekell mutatni, arra igyekszik, hogy éppen akkorra legyen kész, mikor első előadás lesz, a premiere-közönség, az igazi közönség, a többi nem számit. Az első előadásra töri-zuzza magát mindenki, csakhogy ott legyen, hajtja a kíváncsiság; és a divat. A többi előadást nem nézik olyan lázas izgatottsággal, mint az elsőt, hol a legelegánsabb közönség van jelen. Az újdonság ingere kelti a hangulatot, a mely inog, változik felvonásokról-felvonásokra. A közönség vagy megelégedetten távozik, vagy hangoztatja elégedetlenségét, szidja a szerzőt, a színészeket, szóval hozzájárul a darab eldöntéséhez. Ha már kedvencze az iró a közönségnek, akkor irhát akármit, ellenben ha csak először lép a közönség elé, úgy sorsát kivívni nehezebb. Sok esetben klasszikus jó darabok buknak el és pedig legtöbbször ezek. Az írónak nem szabad a műizlést nagyon tekintetbe venni, hanem a sajtóét és közönséget. Mi köze az örök széphez, igazhoz ? Neki telt ház kell, hogy darabja beüssön. Könnyebb egy versenylóra fogadni, mint arra, tetszeni fog-e a darab vagy nem ; még annak is, a ki a főpróbát látta, sokszor maguk a szinészek sem hiszik és a tökéletlenség favoritja lesz a közönségnek. Csak az a szerző boldogul, a ki a közönséget ismeri, annak már félig biztos a győzelme. Meg kell hódolni a léhaságnak, még ostorozni is csak úgy szabad, hogy azt inkább bóknak vegyék. A premiere közönség, nem hálás közönség, csak a vasárnapi publikum az. A ki ritkán, minden harmadik-negyedik vasárnap jut csak szinházba, az kiélvezi azt egészen, azt elragadja minden kicsiség, tetszik a darab elejétől végig, lelkesen tapsol és egész addig dicséri a darabot fűnek-fának, mig megint nem jut el a szinházba és akkor azt dicséri. A törzslátogatók azért mennek el szinházba, mert ezt megszokták és mert tiz óráig sem a klubban, sem az éttermekben nem találnak senkit. Az ö életük ekkor kezdődik. Fesztelenül viselik magukat, hangos megjegyzéseket tesznek Igen alkalmatlanok, ha buzgó hallgató mellé kerülnek, a ki áhítattal merül bele az előadásba. Ismernek mindenkit, mászkálnak ide s oda, integetnek, lát- csöveznek a színpadra és a szinészek páholyába. A primadonnák barátságosan mosolyognak reájuk. Megesett, hogy egy vidéki ember bárót, grófot látván a bizalmasan köszönge- tőben tudakozódott utána, ki lehet és sikerült felfedezni a színház egyik röföskereskedőjét. A klasszikus nevelés hiánya, a klasszikus irodalom és az azt méltányló saját nem létezése okozza azt, hogy nem a darabért járnak a szinházba, hanem mert divat Sőt miután a divat emberei a jobb darabokon unatkoznak, ezek sok esetben, nem telt házak előtt kerülnek színre. Némely ember el nem tudna maradni a színháztól. Boldogult Polgár Mihály, a kitűnő pesti ügyvéd és hazafi, soha a nemzeti színházból el nem maradt s ha elmaradt, tudták, hogy az öreg ur beteg. íme, ilyen különféle elemekkel áll a színházak közönsége. Számos és nagy közönség, de mégis ritka a telt ház, az első előadásokat, vagy különösebb vendégszereplésesek, a bevágott darabokat, különösen operetteket kivéve. Ez az oka annak, hogy lapunk olvasóinak elmélkedése tárgyául feladtuk a színházakat és színházlátogatók, melynek czélja, annak a következtetésnek bebizonyítása, hogy a közönség jó részének irodalmi műveltsége nem lévén, a színházakban nem magasabb műélvezetet keres, hanem szórakozást Ezért zsákmányolják ki jobban az alacsonyabb és durvább tartalmú darabok a helyzetet Erre az irodalmi műveletlenségre van építve a sok félszeg darab ingatag sikere. A színpad és sajtó, véd- és daczszövet- ségre lépve, nevelhetik a műizlést, az által, ha soha ízléstelent nem adnak elő, nem adnak ki, bármennyire csiklandoztatja is az az érzékiség vagy nevetés idegeit. De nem igy van, hanem a színpad és a sajtó, véd- és daczszövetséget alkotnak, a jó ízlés kipusztitására, mert létezésük tökéje javarészben az Ízléstelenség; ha az megszűnik és jóizléssé nevelődik, a hamis prófétáknak, deszkarangesőknek nincsen a színpadon és irodalomban helyük Lassú munka, de fogjunk azért hozzá és ne törődjünk vele, az elültetett fának gyümölcseit más, a későbbi kor eszi is meg. Ültetni kell, hogy a nemes gyümölcsöt élvező ne harapjon a vadalmába. Ne tartsa kicsinyesnek senki az ízlés, nevelés kultúráját. Tollal és szóval, kis és nagy körben, a hol csak arra alkalom van, ki-ki lásson hozzá, hogy pusztítsa ez ízléstelenséget és világosítson fel, szabadítsa fel az igaz és természetes Ízlést. Mig az nem történik, színházaink nem felelnek meg valódi hivatásuknakNe késlekedjünk ! B. Uzsorások. Érdekes uzsora port jegyzett fel a történelem 1508-ból. Leggazdagabb és kegyetlen uzsorások voltak az országban a Budán lakó Fekete Mendel és Fekete Jane. Korothnay István zálogosította el ezeknél drágaságait. A dologból per kerekedett és az uzsorásokkal ki kellett egyezni 4000 forintban, bár uzsoráskodással szaporodott is fel az összeg. Az uzsorásoknak olyan nagy hatalmuk volt, hogy a nemfizetők ellen még egyházi átkot is kitudtak eszközölni. A uzsorások a nádor előtt nyugtázták a felvett pénzt . . . Fekete Mendel és Jane utódai ma is vannak és uzsoráskodnak kegyetlen formák között. Kevés az iskola. Különösen a Krisztinavárosiak óhajtják a polgári fiu-iskolát. A szülök közelebb egy gyűlést tartanak s megindítják a krisztinavárosi polgári fiúiskola érdekében a mozgalmat, melynek eredményesnek kell lenni. Bizton várhatjuk, hogy meghalgatják ezt a jogos óhajt s nem hagyják a Krisztinavárost ebben a mostoha állapotban. Mattoni-fóle „BudaiErzsébet“ Sósfürdő vendégeinek névsora Szabady Józsefné ügyvéd neje Székes- fehérvár, Ozv. Hock Károlynó és fia magánzónő Budapest, Revitzky Istvánná és fia mérnök neje Orsóvá, Schretviezer Lajosné és leánya iskolai-igazgató neje Budapest, Balázs Béláné orvos neje Budapest, Varga Mihályné komornik neje Budapest, Keller Szilárdné leányával vaskereskedő neje Bicske, Hermann G-yözöne leányával, háztulajdonos neje Budapest, Tihanyi Jakabné kereskedő neje Soroksár, Buder Józsefné borkereskedő neje Moór, Zöld Adorján járásbiró neje Moór, Ungár G-yuláné kereskedő neje Budapest, Ledergerber Pálné kőfaragó- mester neje Ny.-Újfalu, Lóos Károlyné fiával főmérnök neje Nagy-Kovácsi, Gyarmathy Im- réné tak.-pénzt. hiv. neje Budapest, Heisz Sándornó gyáros neje Becs, Schovanetz Jánosné kávóház tulajd. neje Budapest, Pöck Nándorné főpinczér neje Budapest, Frits Ferencznó járásbiró neje Rimaszécs, Tomes Andorne föld- birtokos neje Zólyom, Dr. Balassa József nejével gymnáziumi tanár Budapest, Kerónyi Samuné ügyvéd neje Szolnok, Huppert Her- min magánzónő Budapest, Reich Rózsi magánzónő Budapest, Ozv. Weil Bernátné menyével magánzónő Budapest, Havas Arthur m. állami tisztviselő Budapest, Vedres jánosné jógbizt. hivatal, neje Szegvár, Kovács Józsefné építészi vállalkozó neje Budapest, Lőwinger Zsigmondné magánzónö Budapest, Chorin Samuné magánzónö Budapest, Pohl Rezsőné földbirtokos neje Tinnye, Honig Antalné kereskedő neje Német-Czernya, Büttel Jánosné Budapest. A protestáns irodalmi társaság Debreczenben. A Magyar Protestáns Irodalmi Társasg szeptember 20-dikán Debreczenben tartja idei nagygyűlését. A vendégek 19-én érkeznek, a kiket a város közönsége nevében Simonífy Imre polgármester üdvözöl. A gyűlést istentisztelet előzi meg a templomban. Gyurátz Ferencz dunántúli ág. ev püspök imádkozik, a prédi- kácziót pedig Petri Elek budapesti ev. ref. hittanár tartja, A nagygyűlést a kollégium dísztermében Gyurátz Ferencz püspök, a társaság elnöke nyitja meg. Utána Kiss Áron püspök, a tiszántúli ref. egyházkerület, Simonífy Imre polgármester, főgondnok pedig Debreczen város, a debreczeni ev. ref. egyház és a kollégium részéről üdvözli a társaságot, mire Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, a társaság elnöke válaszol. Majd Szőts Farkas titkári jelentése, Balogh Ferencz debreczeni hittanár fölolvasása következik : A reformáczió és a magyar nemzeti szellem egymásra való hatásáról. S/abolcska Mihály költeményeket szaval s Hegedűs Sándor záróbeszéde rekeszti be a diszgyülést. Azután a tagok közgyűlése következik, a melyen folyó ügyeket tárgyalnak. A debreczeniek fényes fogadásban részesítik illusztris vedégeiket. Szeptember 19-én ismerkedő est lesz. Másnap délben a város, a debreczeni egyház és kollégium adnak diszebédet. A délutáni órákat a város nevezetességeinek megtekintésére szánják. Este a 39. gyalogezred zenekara térzenét ád a nagyerdei parkban; majd az ugyanott lévő vigadóban hangversenyt rendeznek az összes debreczeni dalos-egyesületek. A kereskedelemügyi miniszier a társulati tagok részére a M. Á. V. vonalain kedvezményes vasúti jegyet engedélyezett, Igazolványért Debreczenbe a püspöki hivatalba kell fordulni. A protestáns irodalmi társaság, mely jelentékeny irodalmi erőkből áll, nagy eredményeket ért el a keresztény vallásos érzések ébresztésében, s hatásában egyenlő a Szent- István társasággal. Irodalmi ünnepén üdvözöljük. Magyarul! Télen is hallunk mi elég német szót itt Budán, de nyáron még többet. A tisztelt nyaraló urak, mintha nem is Pestre valók lennének, hanem Bécs-Uj helybe ugyancsak dajtsol- nak. Bizony. Az Országos Magyar Iskola Egyesületnek volna a feladata, hogy tagjai tekintélyével és hazafiságával ellensúlyozva a németesedést. Elvárhatnánk kazafiui polgártársainktól is, hogy a németül beszélő nem németeket megszégyenítsék. Azok a németül beszélő hölgyek és urak mind tudnak magyarul, tehát beszéljenek is magyarul.
