Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-04-01 / 10. szám
Április 1. B U D A és V I D E K E Budapest, 1899. (6) Az alagi lóversenyek. Az alagi lóversenyek liusvét' vasárnapján kezdődnek. Ez alkalomból a budai versenylátogatók érdekében felhívjuk az illetékes körök figyelmét arra, hogy lóverseny-programmok csak Pesten kaphatók, és a Budán lakó sportkedvelők kénytelenek úgy a versenyprogrammokat, mint az elárusitásra kibocsátott belépti jegyeket Pesten megvenni. Kívánatos volna, ha úgy az urlovas- szövetkezet, mint budapesti versenyek alatt a lovaregylet, a versenyprogrammokat és a belépti jegyeket Budán több helyütt, sőt a kelenföldi állomáson is árusittatná, mi által nem csak a budai, hanem a vidéki — Kelenföldön átszálló — utazó közönséget nagyon lekötelezné. A várszínház ügye. A várbeli kaszinóban a Várszínház ügyében értekezlet volt, amelyen jelen voltak: Márffy Ágost és Széli Ignácz államtitkárok, Madarassy Pál, az osztrák-magyar bank kormányzója, Gammel tábornok, PeöczElek, Kollerffy, Keömley Nándor min. tanácsosok, Emmer Kornél orsz. képviselő, Zornberg Vilmos báró pénzügyi főtanácsos, Farkas Ernő, Gidófalvy és Szobovits Lajos osztálytanácsosok, Fellegi Viktor közig, biró, Kossutány Géza táblabiró stb. Az értekezlet tárgya annak megállapítása volt, hogyan lehetne a Várszínházát, amelynek lebontása a miniszter- elnök kijelentése szerint felesleges, mert a miniszterelnöki palota építését elhalasztották, továbbra is fentartani és a várbeli lakosokat a színházi előadások élvezetében meghagyni. Országh Sándor dr. azt indítványozta, hogy küldöttség utján járuljanak úgy a fővárosi tanácshoz, mint a belügyminiszterhez és Keglevich intendánshoz, a hol kérjék a már felbontott színházi szerződésnek meghosszabbítását, azzal az indokkal, hogy a Várszínház további fen- tartását a várbeli közönség és a budai részek közönsége kívánja addig, a mig a budai állandó színház felépül. Országh indítványát egyhangúlag magáévá tette az értekezlet, mire az elnök még felolvasta a kérvényeket is, a melyeket a megválasztandó küldöttség a tanácshoz, a belügyminiszterhez és az intendánshoz be fog nyújtani. Országh Sándor dr. vezetésével ma egy küldöttség arra kérte a polgármestert, hogy a Várszínházát továbbra is tartsák fönn. Halmos János polgármester megígérte, hogy mindent megtesz a Várszínház föntartása érdekében. Svábhegyi fogaskerekű vasút. A svábhegyi fogaskerekű vasút, mely hóakadály miatt kényszerítve volt a vonat közlekedését beszüntetni, forgalmát április hó 1-én újra megkezdette. Az ó-budai színházból. Érdekes és szépen látogatott estéje volt márczius 23-án az ó-budai Kisfaludy-szinháznak. Csiky Gergelynek „Nagymama“ czimű jeles vig- játéka került színre, melynek Mártha szerepében egy fiatal kezdő színésznő lépett fel, még pedig meglepő szép sikerrel. Ez első debut-ről annál szívesebben emlékezünk meg, Kovács Mariska k. a. (színpadi nevén : Lendvai Ferike) első sorban is Budának szülötte, tehát a mi kedves ismerősünk. Örömünkre szolgál, hogy első nyilvános fellépéséről is már minden elfogultság nélkül a teljes elismerés hangján szólhatunk, mert nem könnyű szerepét teljesen átértve s átérezve, sok helyütt művésziesen kidomborítva játszotta végig, jól megérdemelt tapsokra ragadtatva vele a szép számban egybegyült előkelő közönséget, s becsületet szerezve Solymosy Elek jónevü iskolájának, s ebben különösen Németh József tanárnak, a Népszínház jeles művészének, mint a kinek a kisasszony most végző jeles növendéke. Különösen tetszett a fiatal művésznő az első felvonásban a „nagymamával“ való szép jelenetében, melyet kellemes orgánumával s közvetlen meleg játékával teljesen érvényre emelt. Az ekkor kitört tapsvihar sokáig a fülében fog csengeni a kisasszonynak, mert az a biztatásnak s elismerésnek kétségtelenül egyik legszebb jele volt. Es habár nem mondhatjuk, hogy a mi kedves ismerősünk teljesen kész művésznő már, mindamellett az első fellépéséből is a legszebb jövőt jósolhatjuk neki, mert megvan mindama kelléke, a mi a színpadon csak kívánatos: Vonzó 1 színpadi termete, egészséges üde hangja s ki- j váló tehetsége, mely a tovább művelésre nagyon j is érdemes. Ha mozdulatai nem is voltak még ezúttal mindenben tökéletesek s hibáktól mentek : a további gyakorlat bizonyára el fogja oszlatni a most felmerült apróbb szögletességeket s a kisasszony első rendű színpadjainkon is derekasan meg fogja állni a helyét. Kövessy Albert derék társulatának többi tagjai is a legnagyobb igyekezettel oldották meg az említett estén nehéz feladatukat s egyöntetű játékukkal bebizonyították, hogy bizony-bizony jobb sorsra érdemesek, mint a minőben — sajnos ! — Ó-Budán részük van. A Csáky Albin gróf 100 koronája. A nemesen gondolkozó és önzetlen áldozatkész four, 100 korona pályadijat bocsátott rendelkezésére Dr. Havas Gyulának, mint a Budapesten megjelenő „Magyar Pestalozzi“ gyakorlati nevelésügyi közlöny szerkesztőjének, a mely lapot, úgy a művelt szülék, mint a buzgó tanítók szives örömmel fogadják és támogatják, a következő igen érdekes pályakérdés kidolgozására: Meg kell ismertetni azon gyakorlati eszközöket és módokat, a melyeknek segítségével a kötelességérzet erénye tényleg fejleszthető.“ 16 pályamunka érkezett be. Dicséretes törekvés, sok szép gondolat nyilatkozik mindenikben, de különösen figyelemre méltó 3 rendkívül gondosan kidolgozott munka. Ezek közül legjobbnak bizonyult a 6. számú, a mely szerencsésen el is nyerte a pályadijat. A koszo- ruzott mű érdemes szerzője : Kovács Dezsőné Papp Mária kolozsvári áll. tan. képz. int. gyak. isk. tanítónő. Melegen ajánljuk a valóban hasznos szolgálatot tevő gyakorlati nevelésügyi irodalmi vállalatot. Előfizetési dija egész évre 4 frt, mely a „Magy. Pestal.“ kiadóhivatalához (Budapest, IV.^ Belvárosi Könyvnyomda, Havas- és Lipót-u. sarkán) küldendő be. A „Budai polgári kör“ családi estélye. A budai polgári kör fényesen sikerült estével fejezte be idei mulatságainak sorozatát. A kör mulatságai közül talán ez a legutolsó sikerült a legjobban, soha oly nagyszámú közönség nem volt ott együtt, mint ezen az estén. A valóban művészi érzékkel rendezett hangversenynek, mely a tánczot megelőzte, fénypontjai voltak Altmann Leó fiatal hegedűművészünk hatalmas technikájú játéka, W. Thurzó Ilona, Raditz Klára és Sembrini Arturio kiváló énekszámai. Kiss József költeményét „Kincses Lázár lányát“ Jenny Edith szavalta el igen nagy hatással, — kellemes, drámai hangja, temperamentumos előadása nagy tehetséget árult el. Végül Jenny Agatha és Fligl József , Brahmsnak művésziesen előadott négy kezes „magyar Tánczával arattak zajos sikert és sok tapsot. A legtöbb érdem azonban Frommann Istvánt, a kör buzgó igazgatóját illeti meg, ki igazán fáradhatatlan buzgósággal, és páratlan figyelemmel rendezi a kör mulatságait. A hangverseny után tánczra kerekedett a fiatalság, és tánczolt lankadatlanul egész reggelig, — a midőn egyszersmind a közönség a legszebb emlékekkel vett búcsút a kör helyiségeitől, meit a jövő farsangot már az uj helyiségben, a most épülő budai vigadóban fogja átmulatni. Szt.-Gellért püspök szobra. / Jankovich Gyula szorgalmasan dolgozik várkert-bazári műtermében^ Mostanában a király költségén emelendő ,fiz szobor egyikének Szt.-Gellért püspök szobrának miniatűrjét mintázza, a mely után készül az öt méter magasra tervezett szobor. Maga a főalak, Szt.-Gellért, körülbelül három méter magas lesz, mig az alapzat két méter. A szobor a vértanuságot szenvedett szent püspököt püspöki talárban ábrázolja. Jobbkezében keresztet tart a magasba. Mellékalakja a szobornak csak egy lesz: a megtért pogány. A szobormű, melyet a Gellérthegy alá terveznek, de végleges elhelyezése még eldöntve nincsen, három év múlva lesz kész. Harmadik kerületi takarékpénztár. A Budapest III. kerületi takarékpénztár megtartotta közgyűlését. A tiszta nyereség 15,815 forintot tesz ki. Ez összegből 6944 forintot, részvényenkint 7 forintot (14 százalékot) osztalékul fizetnek ki. Azt modanunk sem kell, mert mindenki tudja, hogy az intézet virágzása össze van forrva a derék vezérigazgató Augen- stein Dávid nevével, kinek nem hiában szavazott a közgyűlés megérdemelt elismerést. A salgótarjáni köszénbánya-részvénytár- sulat. A salgótarjáni kőszénbánya-részvénytár- sulat ez évi márczius 6-án tartott rendes évi közgyűlése 38.000 drb 100 írtról s bemutatóra szóló uj részvény kibocsátását határozta el és ezekből 32.000 darabra az eddigi részvényeseknek elővételi jogot biztosított, olyképpen, hogy minden régi részvényre 100 frt névértéknek, az ezután a folyó évi január 1-től a befizetésig járó 5 százalékos kamatoknak és egy forint költségeknek lefizetése ellenében egy-egy darab uj részvény jusson. E közgyűlési határozat foganatosításaként fölhívja a testület a részvényeseket, hogy a nekik biztosított elővételi jogot vagy a .társulat központi irodájában, V. kér., Erzsébet-tér 16., vagy Bécsben a K. k. priv. alig. österr. Bodenkredit-Anstalt-nál (I. Teifalstrasse 6.) az évi április 1-től 30-ig gyakorolják és e czélból számszerűit rendezett részvényeiket szelvényivek nélkül jegyzék kíséretében bemutassák, valamint az uj részvényekért járó összegeket lefizessék. Ó-budai tornaegyesület Az óbudai tornaegyesület márczius 2o-én tartotta XXVIII. rendes évi közgyűlését. A tiszt- ujitás megejtetvén, elnök Botzenthardt János dr., alelnök Hilbert Vilmos, titkár Botzenhardt Ferencz dr., jegyző Székely Dezső dr., pénztáros Schiessel Antal, ellenőr Minder Adolf, szertáros Hellmich Ottó, orvos Reiss Mór dr., zászlóvivő ifj. Mottl János lett. Ambrózy Béla, Barlai Oszkár, Kliburszky János dr., Tóth Gyula, Vájná Ede és Weichhart Kálmán választmányi rendes tagokká, Lenz József és Ragály Aladár pedig választmányi póttagokká választattak meg. A lefolyt évben az egyesület játékteret rendezett be, hol a tagok az atlétika minden ágát űzhetik, lan-tennisz és tekepálya is rendelkezésükre áll. A budai tanitóegyletböl. A budai tanitóegylet f. é. április hó 6-án (csütörtökön) d. u. 3 órakor tartja tavaszi közgyűlését a II. kér. Margit-köruti el. iskolában, mely alkalommal Szabó Lajos szabad előadást fog tartani „A yankeek országából“ czimen. Vitatételes előadás is lesz, ezt Bursics Ernő fogja tartani: „Külön órát a mesének“ ez. alatt. Ez előadások iránt nagy az érdeklődés a budai tanítók körében. A budai tanitóegyletnek saját segélyalapja javára rendezett téli tánczestélye — mint értesülünk — 280 frtot jövedelmezett. E szép eredményért méltó köszönet illeti mindazokat, kik az estély rendezése érdekében buzgólkodtak. A Budapesti tégla- és mészégető gyár részvénytársaság közgyűlésé. A Budapesti tégla- és mészégető gyár részvénytársaság folyó hó 25-én délelőtt Nicholson Fülöp W. ur elnöklése mellett tartotta rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság a közgyűlésnek következő előterjesztést tett: Az alapszabályok 35. §-a értelmében 15% az igazgatóság javadalmazására és 6420 frt 42 kr. a tartalékalap növelésére fordittassék és a fenmaradó 44,235 frt 69 krnyi összegből 36,000 frtot vagyis részvényenként 6 frt osztalék gyanánt 1898-ra a részvényeseknek legyen kifizetendő és a fenmaradó 8235 frt 69 kr. pedig uj számlára vitessék át. Alapszabályaink 29-ik §-a értelmében a felügyelő bizottság megválasztása az 1899-ik üzletévre is megejtendő, javasoljuk a régi tagok újbóli megválasztását eddigi javadalmazásuk mellett, a mint az mostanáig volt.
