Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-04-21 / 12. szám

1 Budapest^ 1899. (4) BUDA és VIDÉKÉ Türr tábornok a béke-konfe- rencziáról. Türr tábornoknak a békekonferenczia al­kalmából irt levelét, a melyből a következő részt adjuk : „Én soha sem hirdettem a teljes lefegy- verezést és ma ép úgy mint annak előtte csu­pán arra szorítkozom, hogy azt bizonyítsam, miszerint polgári és büntetőtörvényeink maguk­ban nem elegendők arra, hogy az emberi tár­sadalmat megóvják, hanem erre rendőrség és csendőrség is kell. A katonai élet a fiatalság részére kitűnő gyakorlat fizikai erejének fejlesztésére, az enge­delmesség, fegyelem és más erények elsajátítá­sára, de ezen czél elérésére nem szükséges milliónyi katonákat a zászló alá állítani, erre a jelenlegi haderő fele is elegendő. A svájznak elég nagy hadereje van, de ez mégis aránylag csak egy ötödrészébe kerül azon összegnek, a mit a többi állam költ hadseregére. Az „európai konföderáczió“ eszméje a hatalmas orosz czártól származik. Nem lenne tehát meglepő, ha Európa, mely azelőtt oly sok kis államból állott és jelenleg két nagy szaktióra, a hármas és kettős szövetségre, osz­lik, ezen lépésre határozná el magát és megal­kotná az európai konföderatiót. E két tábor közötti autagonismus koránt sem oly nagy mint azelőtt, mivel azon viszony, mely egyrészt Oroszország, Ausztria-Magyarország és Német­ország, másrészt Franczia és Olaszország kö­zött fennáll, jelentékenyen javult. így tehát ezen két csoport egyesülése nem lehetetlen és igen könnyű lenne teljes megegyezésre jutni, mivel a többi kis államok hozzájuk csatlakoz­nának. Midőn én csupán öt nagyhatalommal szá­molok ezt azért teszem, mivel Angliát mint „ontsider“t tekintem. Anglia egész népességé­nek csupán egy tizedrésze van Európában mig 9 ío része a többi világrészekben van elszórva. Anglia arról győződtet meg és oktat minket, miképen lehet nagy világbirodalmakat alapítani nagy szárazföldi hadseregek nélkül — ha im­pozáns flottával és kedvező geográfiái fekvéssel bírunk, Világos, hogy Angliának is másképén kellene felfegyverkeznie, ha a La mancke csa­torna csak oly széles lenne, mint a Rajna Lord Salczburg múlt év novemberében proklamálta, hogy egyedül az európai nagyhatalmak egyesü­lése biztosíthatja a békét és az általános jólétet, Ha más kevésbbé fontos kérdések, mint kereskedelem, posta és közlekedés szintén ily nemzetközi kongresszusokon lettek megoldva, miért ne lenne képes Európa a czivilizatió és a tudomány oly hatalmas fejlődése és oly sok keserű tapasztalat után arra, ezen közös és mindnyájunkra oly fontos érdekeket megvédeni az által, kogy nemzetközi törvényeket állít fel ? Ha Európa erre képtelen, úgy egy nagy ka­tasztrófa elkerülhetetlen. Európát ugyanazon sors fogja érni, mint egykor a római birodalmat, még pedig nem egy barbár népfaj inváziójának következtében, Mi magunk fogjuk Európát a végromlásba kergetni, féltékenységünk, vak önzésünk és saját barba­rizmusunk által, (Paris Novelles.) Szükséglakások. A főváros majdnem valamennyi kerület­ben szükséglakásokat rendezett be. A szükség- lakások nagyrésze azon! an üresen maradt s a tanács fölhívta a kerületi elöljárókat, hogy nem lehetne-e a szükséglakások adminisztratív ki­adásait redukálni. Az ó-budai elöljáró most azt jelentette, hogy nem a kiadások nagysága a baj, hanem, mert üresen állanak a lakások s nincsen semmi bevétel. Az ó-budaiak azonban privát­lakást olcsóbban kapnak, mint a szükséglakás. Javasolja tehát, hogy a szükséglakás heti bérét 1 forint 50 krajczárról egy forintra szállítsák le. Budai-Kerékpár-Egylet hegymászó versenye. A Budai Kerékpár-Egylet által 1899. évi május hó 14-én rendezendő országos zárt hegy­mászó-verseny sorrendje és feltételei. Kiindulási pont: a déli vasúti pályaudvar érkezési oldalával szemben levő Istenhegyi-út alja. Czél: az Istenhegyi templom-tér. Távolság: 3980 méter. I. Bajnoki verseny. Indítás: 4 órakor. Részt vehet Magyarország bármely műkedvelő kerékpárosa, a ki valamely sport-egylet, vagy a „Magyar Kerékpáros Szövetség“ tagja. Tét 4 korona. Dijak: az elsőnek kis arany érem, tiszteletdij és „Magyarország hegymászó-bajnoka 1899. évre“ czim, — a Il.-nak nagy ezüst érem, — a III.-nak ezüst érem. II. Nyeretlenek versenye. Indítás: 4 óra 15 perczkor. Részt vehet Magyarország bármely műkedvelő kerékpárosa, a ki valamely sport­egylet, vagy a „Magyar Kerékpáros Szövetség“ tagja és első dijat még nem nyert. Tét 2 ko­rona. Dijak : az elsőnek nagy ezüst érem, — a Il.-nak kis ezüst érem, — a III.-nak nagy bronz érem ; — 10, vagy ennél több versenyző indulása esetén: a IV.-nek kis bronz érem. 1. A verseny lefolyására és elbírálására nézve a „Magyar Kerékpáros Szövetség“ verseny- szabályai irányadók. 2. A nevezés a téttel együtt posta útján (ajánlott levélben), a borítékon e szó „Nevezés“ feltüntetésével Papp Vilmos, II. titkár czimére (Budapest, I. Attila-körút 45. sz.) küldendők, vagy az egyleti helyiségben (II. lánczhid-utcza 12. sz. Fiume-szálló) személyesen adandók át. 3. A nevezésnek tartalmaznia kell: a) a versenyszám megjelölését, b) a nevező teljes nevét, foglalkozását és lakását, c) a tétet, d) az egylet nevét, melynek tagja és az egylet igazoló záradékát. 4. A versenybizottság a nevezés vissza­utasítását nem indokolja. 5. Ha a nevező nem indul, tétjét vissza nem kapja. 6. Illemet sértő versenyöltözetben meg­jelenők a versenyre nem bocsájthatók. 7. Nevezési zárlat: 1899. május 11. esti óra. Papp Vilmos, Bodócsi Béla, Dr. Ary Pál, II. titkár. kapitány. elnök. Biztos tiz forint. Napjainkban csakugyan nagy pénz a kraj- czár is, hát még a forint, öt vagy tiz forint. Tiz forint megtakarítás évenkint fontos a csalá­dok életében. A Reggeli Újságnak csak 3 frt 60 krajczár egy évre, tehát egy hóra 30 krajczár az előfizetési ára, a mivel tiz forintot biztosan megtakarítunk. A Reggeli Újság tartalma bár­mely más napilappal kiállja a versenyt. Minden osztály érdekét felkarolja s gyorsan beleélte magát a közönség tetszésébe. E melllett a Reggeli Újság kiadó hivatalának szállító vállalata min­den élelmi szert a házhoz szállít jutányosán. Tehát a háziasszony időt is takarít meg, ha itt vásárol .... Mutatvány számokat a Buda és Vidéke kiadó hivatala árjegyzékkel együtt kezé­hez juttat azoknak, kik ezért ide fordulnak. Tessék csak nehány napig a Reggeli Újságot olvasni s meggyőződik bárki, hogy a magyar családnak igen kedves napi olvasmánya lehet. A Reggeli Újság kiadó-hivatala VIII. kér. József- körút 19-ik szám alatt van. A Reggeli Újság számonkint kapható az Alkotás-utczai és Pauler- utczai tőzsdében. Kérjük minden nyilvános helyen. Helyiségváltoztatás, A kelenföldi magyar asztaltársaság május elsején Umathnm József újonnan nyitott ven­déglőjébe megy át. A vendéglő a kelenföldi villamos vasút végállomásának közvetlen köze­lében van. Kanyaró. A kanyaró újra pusziit a fővárosban s kü­lönösen a budai kerületekben. A tiszti főorvos előterjesztésére az árok-utczai és hattyu-utczai óvóiskolákat két hétre bezárták. Április 21. Értesítés. Mindazok az egyesületek és körök, kik eddig a Krisztinavárosi színkörben kedvezmé­nyes jegyutalványokat élveztek, azokban ezután is szívesen és készséggel részesíti az igazgatóság s egyúttal kéri, hogy a jegy utalványaikat az igazgatóságnál bemutatni szíveskedjenek. Tulipántos zongora. Sipos Antalt jubileumán értékes és kedves ajándékkal lepte meg Hevesi Balázs utódja — Harkai Mária (VIII. kér. Kerepesi-út 11. sz.) Remekhangu magyaros festésű tulipántos zon­gora ez, mi általános tetszést aratott s maga Wlassics miniszter is megdicsérte a remek­művet. Ez az első tulipántos zongora, melyet most az iparcsarnokban naponkint sokan bámul­nak, nem csak kívülről szép és oly ízléses, hogy minden előkelő háznak dísze lehet, hanem a hangja is elbájoló. A nagy zeneköltő ünnepé­lyes hangversenyén fel is avatta s egy zongorából sem szófiait meg olyan bájos, dallamos hang, mint ebből s valamenynyi felett diadalt aratott. Tisztujitás. A budapesti I—II. kér keresztény evang. temetkezési-egylet f. hó 16-án tartotta tisztújító közgyűlését a II. kér. Medve-utczai Fáczán- vendéglőben. A tisztujitás eredményeként elnök lett ifj. Bún József, jegyző Rauch József, ellenőr Schiller György. Választmányi rendes tagok lettek: Deinböck János, Fischer István, Friedl Ede, Gallanner Károly, Geschrey Nándor, Heszler János, Klimkó Antal, Lindenbach István, Reitter Tivadar, Rótta Nándor, Wiesner Ottomár és VVilcke Gottlieb. — Póttagok lettek: Kaiser János, Kunszt Antal, Lehmayer Nándor, Rolny Károly és Tarján Vilmos. — Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az egyesület ez idő szerint 1837 tagot számlál, — hogy a lefolyt évben összesen 69 haláleset fordult elő, s ezek után 3740 frtnyi temetési járulék fizettetett ki. Az egyesület vagyona jelenleg 16280 frt 97 kr. Egyesületi helyiség: II. kér. Horvát-u. 34. sz. Sírboltok. A fővárosi emberek meglehetősen kényel­mesek s még a sírboltokhoz is készen akarnak í jutni. Arra, hogy helyet válaszszanak, terveket készíttessenek és építtessenek, nem igen vállal- ' koznak, ellentétben a régi emberekkel, a kik i mindezeket megcselekedték. A mai ember, ha már kriptát kíván megszerezni, azt szereti, ha készen kapja s ha még meg is válogathatja. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a főváros maga építteti a sírboltokat, a minek megvan az a jó oldala, hogy csinosakat állíttat, a melyek a temetőnek díszére válnak, megközelítve némi­leg, ha mindjárt igen kicsinyben is, az olasz temetőket. A főváros az első számbavehető sír­boltokat a farkasvölgyi temetőben csináltatta, Budapest eme legszebb fekvésű temetőjében, a melyet a pesti emberek alig ismernek s a mety talán az egész országban a legmutatósabb. A vállalkozás természetesen beütött s olyan em­berek is vettek sírboltot, a kik arra nem is gondoltak, de a kik, készhez jutván, gondos­kodtak az utolsó helyről. Uj óvóiskolák. A Fröbel-nőegyesületnek Ó-Budán három óvóiskolája volt. A főváros 2600 frt segítséget adott az egyesületnek, a mely most a három óvóiskolát meg akarja szüntetni. A közoktatási bizottság azt javasolta a tanácsnak, hogy vegye át az óvóiskolákat, de a szubvencziót szün­tesse be. Mária-Remetéröl. A Mária-Remete kegyhelyre járó híveket értesíti a Mária-Remete-Kápolna-Egylet elnök­sége, hogy a kegyhelyen a szentmisék és szent­beszédek április 15-dikétől kezdve minden meg­szakítás nélkül a szokott bucsunapokon, vagyis minden kedden, csütörtökön és szombaton az épülő uj templom közelében felállított sátorban fognak tartatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom