Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-04-21 / 12. szám
Budapest 1899. Vili. évfolyam 12. sz. Április 21 (Szent György hava.) r SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓ -HÍVA TÁL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, I., Városmajor-u. 28. Erzsébet kálvária. (Levél a szerkesztőhöz.) A szeretett királyné örök emlékezetbe való iktatásával sokan, nagyon sokan foglalkoznak. A kegyelet mindenfelől megnyilatkozik. Költők és művészek alkotásait sugalja a megboldogult királyné emléke. A nép minden rétegében ültetnek Erzsébet fákat, képek, szobrocskák terjednek, melyek a nagy halottat ábrázolják. A magyar hölgyek részvétalbumot készülnek átadni a királynak. Örök imá- dás templomát emelnek a vallásos magyar nők. Buzgón gyűjtenek és sokan szeretnék, ha a templomot az Orbán-hegyre építenék. Egy fiatal szobrász műtermében egy nagyon szép eszme kivitelén dolgozik: Erzsébet királyné kálváriáján. A kinek életében anynyi szenvedés volt, annak méltóbb helyet a kálváriánál aligha lehetne találni. A legnagyobb puritanismus is elismerheti, hogy az Erzsébet királyné kálváriája magasztos eszme s dicséretére válik a fiatal szobrásznak . . . A művész nagyon szépen tervezi a kálváriát. Az üdvözítő keresztje előtt félig Mária felé fordulva térdel a királyné s koszorút nyújt Mária felé. Nem tudom, hogy a hitágazat szempontjából hogy ítélik meg a tervet, de szerintem ez nem zavar vallásos érzést. Én a magam részéről az eszmét nagyon fenköltnek mondhatom s most egyelőre csak jelezem s később a budai szobrász műtermében még jobban megtekintem és akkor le is Írom. Úgy tudom, hogy a szobrászművész nagyban és kicsinyben csinálja meg ' az Erzsébet királyné kálváriáját, hogy mindenki megszerezhesse. A kik a mintát velem együtt látták, azokat meghatotta ez a gondolat, mely az elhunyt Nagy Erzsébet élete szomorú- játékát találóan példázza. ' a.... f. Budapest polgárainak felirata az országgyűléshez 1848 márczius 17-én. Felséges Haza! Nem tudjuk, öröm e vagy fájdalom, mi felséges hazánk és királyunkért egyaránt híven dobogó keblünket dagasztja, midőn választottainkat a felséges Haza országosan összegyűlt képviselőihez küldMegjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. jük e könyörgésünkkel, mely életünknél is drágább kincseket tárgyaz. Örülünk, mert valamint felséges Urunk és fenséges családa iránti leghőbb ragaszkodásunkat, úgy a felséges Haza képviselőihez mély tisztelettel és szeretettel párosult bizodalmunkat avval együtt van szerencsénk tanúsíthatni, hogy midőn Európa más nemzetei s népei a reformot csak embervérrel tudják magoknak kivívni, mi magyarok a béke s törvényesség ösvényén maradva teljesen hisszük és reméljük, mikép azt sem a nemzet közbizodalmu képviselősége, sem a honszeretett atyja nem fogja megtagadni. De legercsb hitünk s reményünk mellett is el kell szomorodnunk, hí meggondoljuk, hqgy nyolcz évszázad óia e nemzet annyi véráldozattal szerzett s megtartott boldog hazájában még tökéletesen boldog nem lehete, mert a boldogitás sugarainak melege, az alkotmány, oly szűk körre terjede s mert azt kifejlesztenünk s erősítenünk nem annyira fejedelmeink többnyire jónak tapasztalt szive, mint a körülmények fejletlen volta, de leginkább az uralkodóknak a kasztokból kiszemelt önző vagy szolgalelkü tanácsosai s feleletre e nemzet irányában soha nem vont idegen érdekű ministerei nem engedék; nem pedig főképen azért, ’-mert az isteni teremtés legszebb szikrája az ész,- a censura nyomasztó kínjaitól lévén környezve, a hatalom góczához nem juthatott s a gondolat, mely azt tolmácsolandó vala, szabadon nem repülhetett. Félszázad óta sürgeti a magyar nemzet országgyülésileg képviselt egyik osztálya a reform némely pontjait, de azok legüdvösb törvényjavaslatokba foglalva mindannyiszor vagy a főrendeknél vagy az irányunkban idegen elemű és érdekű ministerium jégkebelén szenvedőnek hajótörést. Nem, ez tovább igy nem maradhat; és pedig nem a nemzet érdekében, mely nevezet többé a nemesi családok nehá- nyának kizárólagos tulajdona nem lehet, hanem a századokon át nélkülöző nép millióit is szükség, hogy felkent részeseivé avassa, nem a haza érdekében, mely nem lehet közönyös az iránt, hogy kebelét annyi osztály- és érdekbeli kü- lönség szaggassa; nem az országos rendek és nép érdeke tekintetéből, mert amazok eddigi jogaikat, anélkül hogy ezt test- vérjöknek ismerjék, nem tarthatják fenn; de ismerve felséges Urunk fejedelmi erényekkel áldott jó szivét, édesen hisszük, SZERKESZTŐSÉG: I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. ! miként az nemcsak egy részét összes népeinek, nemcsak egy töredékét magyar koronája alattvalóinak, hanem azok ösz- szeségét és ebben a hívek leghivebbikét —- a magyar nemzetet is egészen boldogítani óhajtja. Mi tehát Buda-Pest nemzeti érdekben testvérileg egyesült tanácsa, polgársága és összes lakossága értesülvén az eseményekről, melyek egész Európát megrázkódtatták s melyeknél fogva honunkban a béke csak úgy lehet biztos minden bel- és külellenségek irányában, ha alkotmányunk sánczaiban minden honpolgár saját jogait és érdekeit fogja védeni s meggyőződve arról, hogy édes hazánk és nemzetünk csak úgy virágozhatik fel nagygyá, dicsővé és hatalmassá, ha benne minden érdekek szinte testvérileg egye- sülendnek, miután ezen elveket s kivá- natokat egy szivvel s lélekkel sajátaink- nak vallottuk, egyszersmind elhatároztuk, hogy azok kivi hatásául semmi törvényes és békés eszközt használatlanul nem hagyunk s ámbár óhajtásaink némi részben a magyar királyi helytartótanács legközelebb költ rendeletéi által már teljesedésbe mentek is, azonban mindezt a többivel kiegészítve törvény által is örökre biztosítani kívánván, a nemzet akarata nyomán több mint 160,000 polgártársaink nevében esedezünk a felséges Haza előtt, méltóztassék a következőkben összpontosuló legforróbb kérelmeinket komoly figyelmére s pártolására méltatni: í. Sajtószabadság a censura eltörlésével. 2. Felelős ministerium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Az úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszékek, képviselet egyenlőség; alapján. 9. Nemzeti bank. 10. Hogy a katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket ellenben vigyék el tőlünk. 11. A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Hogy Erdély Magyarországgá egyesüljön.
