Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-04-01 / 10. szám
Budapest, ] 899. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Április 1. Frigyes építész az Albrecht-utról felvezető monumentális lépcsőt is tervezett. Megegyezés van arra, hogy a halászbástya déli karjának költségeit kapcsolatosan a Jezsuita lépcső átalakításával a kormány, az északi kar és a monumentális lépcső költségeit pedig a főváros fogja viselni. — Schulek Frigyes kiviteli tervét a kormány elfogadván, a végrehajtással a közmunkák tanácsát bízta meg. Elfogadta a tervet most a saját munkáira nézve a főváros is, és arra kéri a tanácsot, hogy a végrehajtást ezekre a munkákra is vállalja el. A tanács készségesen tesz eleget a főváros eme kívánságának és felszólítja a művezetéssel megbízott Schulek Frigyes tanárt, hogy a munka foganatba vételére szükséges előintézkedéseket sürgősen tegye meg. A munkák egy vegyes bizottság felügyelete és ellenőrzése alá helyeztetnek, melyben képviselve van a miniszter elnök, közmunka tanácsa és a főváros. A befejezés 1901. őszre van tervezve és össze fog esni a Szent István emlék leleplezésével. A közoktatási miniszter gondolkodni kivan arról, hogy a Lágymányoson építendő műegyetem fejlesztéséhez a későbbi szükségletre is elegendő terület aljon rendelkezésre és a telep területileg is kikerekitett egészet képezzen. Evégre az eddig kiszemelt és fentartott telkeken kívül a miniszter a tanácstól még egy, mintegy 3400 négyszögöles tömböt igényel. A tanács e telket a szóban forgó czélra készségesen tartja fenn azzal a kijelentéssel, hogy a tanácstól igénybe veendő összes telkek ára természetesen még a tényleges átadás előtt megállapítandó lesz. Az ujépületí telkekre beérkezett vételi ajánlatokat a tanács döntés végett a pénzügy- miniszterhez terjeszti fel. Az eskütéri híddal kapcsolatos szabályozás érdekében a Kigyó-téren, Kigyó-utczában és városház-utczában levő 8 ház lebontására tartott árverés eredményét a tanács jóváhagyja. A lebontás két csoportba van osztva. Az elsőbe tartozik a Rottenbiller-, Kasselik- és Steindl- féle*ház. Ezeknél a bontást f. évi jun. végéig, a többinél f. évi aug. végéig kell befejezni. A munka megkezdése május első napjaira fog esni és hogy minél gyorsabban haladjon, a tanács a vasárnapi munkaszünet felfüggesztései és az éjjeli munka engedélyezését fogja kérni. Szarvas Gábor mellszobra a Ferenez József-téren, és pedig a Széchenyi szobor ligetiének északi részében fog felállittatni. A hely közelebbi meghatározása egyéb kapcsolatos intézkedésekkel együtt egy vegyes bizottság feladatát képezi, melybe a tanács a maga részéről Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond tanácstagokat, továbbá Zsigmond}' Géza műszaki tanácsost küldi ki. A VII. kér. választmány az Angol-utcza folytatólagos megnyitását kéri a Bosnyák-utczá- ból a Csömöri-utig. A tanácaegyetértve a közép, bizottsággal az utcza folytatását semmiféle közérdek által nem látja indokoltnak és annál inAz az öreg asszony sírva ölelgette azt a gyón ó beteg babát. Szemrehányó hangon ismé telgette: — Oh én bünö.s, nagy bűnös teremtés, én tettem ilyen szerencsétlenné az én kis angyalom. A kis leánya pedig tovább beszélt: Tegnap a vonatnál láttam egy fiatal embert. Férjem mutatta be, tudom, hogy soha se láttam még, mégis úgy tetszik, mintha ismerném. Előttem van. Most is rám néz, azt mondja, hogy a gondolata velem száll. Szeme annyi melegség, olyan megnyugtató jósággal pihen rajtam, mint a tied, egyszerre olyan édes hangulatteljes lég vesz körül. Hallom a madár dalt. Megértem mikor a boldogságról beszél, vagy bánatát sírja el. Suttog minden levél, minden fűszál. Biztatva int a fa ág: Remélj! Higyj a boldogságban ! Mondd meg te jó nagymama ez e a szeretem ? És szabad-e szeretni, én nekem ? így gyónt ám meg édes kis leányom a kis leány a nagymamának. De lásd gyermekem, igaz, hogy négy év múlva boldog lett, mert azé le- 1 kább mellőzi, mert egy újabban épült nyaralót kellene kisajátítani. A Hidegkuti-utból kiágazólag a Lipótmezei tébolydához vezető 10 mtres út szabályozási tervét a tanács jóváhagyja. Szilágyi Károly és trsai kérelmét, a II. kér. Nagyrókus-utcza szabályozásának módosítása iránt a tanács a közép. biz. javaslatának elfogadásával mellőzi. A kőszénbánya és téglagyár társulat X. kér. telepén levő s a közegészségre ártalmas tó áthelyezését a tanács nem fogadja el, kívánván a tó lecsapolását olyképen, hogy a viz a Jász- berényi-ut árkában a Rákospatakba vezettess ék. San Marco herczegnő III. Bécsi-uton, Fábián Mór X. Ó-hegyen, Dr. Ludvik Endre II., Iskola-utczában, Szalczer Ignácz X., Ger- gely-utczában, Glocker Nándor II., Szegényház- utczában, Kun Alojzia II., Szegényház-utczában, Schimandl Ágoston és tsai III., Vihar-utczában fekvő telkének szabályozása, felosztása, illetve rendezése engedélyeztetik. Az Újlak és Ó-Buda közti határvonal javaslatba hozott csekély módosítását a tanács elfogadja. A kőbányai főgyűjtőnek a Bihari-utból a Kolozsvári-utczáig való tovább építésére, az 1., Alkotás-ut. egy részének csatornázására, a III. kér. bécsi-uti vámsorompó világítására, a ferencz- városi állomás mellett elvonuló névtelen utcza világítására, a Pék erdő melletti utón vízvezetéki cső fektetésére, a II., Trombitás-ut és Rókushegyi-ut csatornázására, a VI. kerületben több kültelki-út világítására, a II., Nagy Rókus utcza és Mész-utcza csatornázására, alI.Ponty- utcza egy részének csatornázására, a piaczi czélokra szolgáló V. Ferdinánd-tér bekavicso- lására és ugyanott kövezett járdák létesítésére vonatkozó tervek kiviteléhez a tanács hozzájárul. Elintézést nyert továbbá Horovitz Ármin, dr. Vajda Adolfné és dr. Hajnik Imréné, Stro- bentz testvérek, Chinel Gusztáv, Rohoska Pál, a Flóra gyertyagyár, Márkus Géza, Spiegel Adolf, Mayer Salamon, özv. Csihal Józsefné és az Athenaeum r. társaság felfolyamodása. „Laszlovszky-Telep“ Pomázon. (Buda mellett.) (A buda-szentendrei vasút állomása. Indulás : a Buda-Pálfy-téri állomástól.) Levél a szerkesztőhöz. Midőn becses figyelmét felhívom a pomázi „Laszlovszky-telep“-re, nem mulaszthatom el rámutatni a rendkívül előnyös helyzetre és viszonyokra, melyek között ezen életképes vállalat megindul és elmaradhatatlan siker koronázza. Általános a panasz a fővárosi drága lakbérekre, kedvezőtlen lakhatási állapotokra és hetett kit szeretett, de milyen sokat szenvedett addig azért, hogy először olyan makacs zárkozott volt. Ugy-e bár, ha rögtön őszinte és azt mondja : nagymama édes, én te nálad akarok maradni. Mennyivel jobb lett volna ? A nagymama mindég nagyon szerette, férje meg nem, csak egyideig, mert nem volt meg a boldogsághoz feltétlen szükséges szeretet, és őszinteség. — No kis leányom könyebb a gyónás most neked. Én nem érzem azt a mit az a kis leány érzett, azért tetszik tán gondolni, hogy komoly vagyok, hogy most nem nevetek a kis öcsém minden bohóságán ofyan nagyokat mint azelőtt, és nem szeretek vele úgy játszani. A néni se szók minden semmiségen nevetni — komoly. — Mindenkitől azt hallom, hogy milyen művelt, milyen jó modora van és én mindenben hozzá akarok hasonlítani, ha egyszer nekem is lesz gyónni valóm, igaz lélekkel mondom azt el, ígérem, hogy a jó néni kezéből kapjam meg a boldogságot. nehéz megélhetési viszonyokra; úgy nemkülön ben örökös panaszhangokat hallunk, hogy székesfővárosunk mily rossz egészségügyi viszonyokban leledzik. Helytelen gondolkodásmódra mutat, hogy mindent az egyes hatóságoktól várunk, de hogy végre önmagunk is iparkodjunk és segítsünk ezen áldatlan állapotokon javítani, azzal csak igen kevesen törődnek. Czélunk, a természet által Buda vidékén nyújtotta közkincseket felhasználva, azokat élvezhetővé tenni, hogy a telepünkön lakók testben erősödve, lélekben és jellemben nemesedve, ugymondva kristalizálva kerüljenek be a fővárosba munkára, hol megtisztult látókörrel és egészséges testtel hatványozott mértékben fognak élethivatásuknak megfelelni. És tulajdonképen miért ne bírhatna egy törekvő békés polgár a főváros közelében saját családi házzal ? akkor, midőn ahhoz oly kevés anyagi eszköz kell’; csak akaraterő és a helyes czélirányos és jónak felismerése és idejekorán való felhasználása. Ezek előrebocsájtása után újólag is felhívjuk b. figyelmét telepünkre, mely Pomáz vasútállomás közvetlen közelében fekszik és remek fekvésű hegyek által van határolva, 138 méter az Adriai-tenger színe fölött. Talaja egyenletes, a nagy községben az élelmiszerek jók és olcsók, az ivóvíz kitűnő, termelt bora elismert jó; már rekonstruált szőlői vannak; a közeli Margit-ligetben kényelemmel berendezett hidegvizgyógyintézet és fürdők, a közlekedés biztos és elég kényelemnyujtó, a Budapest- szentendrei vasút Buda-Pálfy-téri állomásától közvetlen a telepig, mely vasút legközelebb villamos vasuttá fog átalakíttatni. 400 D-öles parczellákra felosztva, havi 10 vagy negyedévi 30 frt tetszésszerinti részletfizetés és 10 frt előleg letétele mellett mérsékelt áron, négyszögölenként 1 frt 30 kr.-tól 1 frt 50 kr.-ig. Megjegyzem, hogy a megvett telek után, mig az eladó által használtatik, kamat nem jár. Bővebb értesítést Laszlovszky Béla tulajdonosnál Pomázon. Ä budai könyvtár uj alapszabály tervezetéből. Tervezte Jurányi Győző alelnök. Minden a mi él, folyton változik erőiben, elemeiben cs ezzel működésében. E fejlődéssel természetszerű összhangban át kell alakulniok azoknak a jogszabályoknak is, melyek a megváltozott viszonyok belső nyilvánulásai és külső rendje között fenállanak. Ellenkező esetben e két tényező egymással folytonos ellentétbe kerülne és ezzel a működő erőket zsibbasztanák, a czél elérését megnehezítenék, sőt épen elégedetlenségre vagy visszaeséshez vezetnének, a mi a jogszabályok rendeltetésével ellenkeznék. Ez általános igazság alól nem vonhatja ki magát egyesületünk sem, melynek életében is a fokozott gyarapodás és tervszerű fejlődés örvendetes jeleivel találkozunk mindenkor. Mint II. kér. népkönyvtár-egyesület a kerület magyarosodását és a népművelést tűzve feladatául, kezdi meg 1891-ben pályafutását egyesületünk. Hihetetlen sebességgel rohan végig a fejlődés fázisain, 1894-ben Budai Könyvtár- Egyesületté lesz és a már említett czélokhoz egy újabbat fűzve oly intézmény létesítését is tűzi feladatául, hol gazdag tárházát lelje komolyabb tanulmányokat kereső elme és bőséges szellemi táplálékot találjon az olvasni akaró művelt középosztály. Ebből a czélból állítottuk szakkönyvtárunkat, mely immár mintegy 20,000 kötetre növekedett. És azzal a fárasztó és valóban odaadó munkássággal, miről bőséges tájékozást nyújthatnak egyesületünk évlapjai, elértük azt, hogy szilárd alapokon nyugvó, erőiben duzzadó és a legszebb reménységre jogosító intézménynek vetettük meg alapjait. Ezzel azonban elvezettük egyesületünket ismét oda, ahol a fenálló szabályok módosítása, az eddigi körvonalak újabb megvonása válik szükségessé: egyesületünknek
