Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-21 / 9. szám
Budapest^ 1899. (2) BUDA és VIDÉKÉ Márczius 21. Cenzúra nélkül nyomatjuk ki; .. nem ismerjük el a cenzúrát! . . . Éljen a sajtószabadság ! ... Válaszolta száz megszáz hang. Midőn a sokaság elvonult, a Károlyi palota relé, mi is lejöttünk harmadik emeleti páholyunkból és utánnuk mentünk. Megtudtuk: hogy Jókai, Petőfi, Vasvári s mások a Pillwax kávéházból — a mostani Schőja kávéház — indultak ki; először a Hatvani-utczában az orvosnövendékeket szóliták fel csatlakozásra, az orvosi kar épületében; onnan a barátok temploma melletti mérnöki osztály termeiből hívták el az ifjúságot s ezen hadsereggel jöttek a központi egyetemhez. ... A hatvani-utczában volt a Länderer és Heckenast nyomdája, ott, hol most a Kamon kávéház van. Oda bementek és akadálytalan kinyomatták a Talpra magyart és a 12 pontot. A barátok templomág juthattunk csak, azontúl rengeteg sokaság szorongott.' Az eső megeredt, de senki sem mozdult helyéből, mindenki várta a nyomtatványokat. Addig is a nyomda ajtajából Petőfi, Jókai, Vasvári beszéltek a várakozókhoz. Végre valahára én is hozzájutottam a Talpra magyar és a 12 pont egy-egy nyomtatott példányához és a sajtószabadságnak ezen márcziusi ibolyáival haza siettem. Talpon volt az egész város, az összes lakosság az utczákon járt. Délután mindenkinek mellét, kalapját nemzeti szinti pántlikából készült csokor diszité, az utczák falait pedig a 12 pontnak nyomtatott falragaszai. A mozgalom főhadiszállása az Uri-utczá- ban levő Pillwax kávéház volt, a mostani Schőja kávéház. Itt folytak az előtanács- kozások márczius 13-án és 14-én. Pillwax bátyánk egy nagy kerek asztalt nemzeti színre festetett és közepére ezt Íratta: A közvélemény asztala. Ez tulajdonképen „A márcziusi fiatalság“ tanyája volt. Az idősb urak, mint Klauzál Gábor, Nyári Pál s többen az „Ellenzéki köru termeiben tanácskoztak. Nagy küldöttség ment a városházára is óriás éljenző tömeg kíséretében; a tanács hozzájárult a pontokhoz. Azután ugyanezen hadsereg, — oly sokan voltak—- Budára vonult, azért zengé Petőfi: Alattunk a vén hegy lába Majdnem összeroskadott! . . . A helytartótanács csatlakozását és a statusfogolynak, Táncsics Mihálynak, szabadon bocsátását követelték. Estefelé a barátok teréről éppen az Uri-utczába akartam átmenni, midőn a Kigyó-utczából óriási tömegnek előre tolongását, rengeteg éljen riadással, s egy hintót láttam, melyet úgy látszott, csak a sokasáé hullámzása tolt előre. A járókelők mindannyian megállottunk. A Sebestyén-utczából és a Párisi-utczából nagy emberáradat ömlött ki s körül- özönlött bennünket. A barátok terén, a Hatvani-utcza elején, a baráttemplom mellett az óriási él jenriadalom hallatára összetorlódott a közönség. Kit hoznak erre ? . . . Kérdezték mindenfelől. Táncsics Mihályt hozzák Budáról és viszik a Nemzeti színházba; válaszolták azok, akik a városháza felől özönlöttek felénk. En haza akartam menni, j eszem ágában sem volt a színház; de á hömpölygő ember áradat körülözönlött, végig sodort a Hatvani-utczán, s egyszer csak ott állottam a Nemzeti színház földszintjén. Az Ur Isten hozott ide, hogy össze nem nyomtak. Az előadás javában folyt, midőn mi, illetőleg az isszonyu emberáradat, mely engem idáig sodort, pokoli lármával, Éljen Táncsis ! ordítással a színházba berontott. Elözönlötték a páholyokat is, nemcsak a földszintet. Lássuk Táncsicsot! Kiabálták a színházban És Táncsicsot oda vitték a színpadra. Rengeteg éljenekkel fogadták. Ilyen éljeneket sem Egressy Gábor, sem Lendvay, sem Füredy Mihály, sem Sódelné, sem Hollósy Kornélia nem kapott. Vége szakadt a színjátéknak. Erkel Ferencz eljátszatta a Hunyady dafi, a H)rmnust, a Szózatot. Füredi Miháty nehány gyönyörű magyar népdalt énekelt. Egressy Gábor elszavalta a márczius 15-ikének örökemlékü költeményét a Talpra magyart. Aztán elénekelték a Marseillaiset, a Lengyel hymnust. Végre a sokaság oszolni kezdett; de mintha meg lett volna babonázva, — a színházi éneklés folytán is -— az utczákon kitörő örömmel, kurjongatva, éljenezve vonult, ágazott el jobbra, balra hazafelé. Én is éjfél tájban kerültem csak haza. Az egész város szokatlan diadalmámorban tolongott utczáról utczára. A 12 fontnak elsejét és tizenegyedikét ma tényleg végrehajtottuk. Márczius 15-ike Pozsonyban is, Bécsben is nagy nap vala. Pozsonyból nagyszámú fényes ország- gyűlési küldöttség, számtalan jurátus, az országgyűlési ifjúságnak egész zászlóalja készült Bécsbe. Az országgyűlési küldöttség, mely a két tábla által elfogadott feliratot a királyhoz vitte, d. e. indult a „ Ferencz Károly“ nevű gőzösön Bécsbe. Mi itt Pesten a városi tanács és Budán a helytartó tanácshoz járultunk, a pozsonyi országgyűlés ugyanazon szándékkal Bécsbe indult V-ik Ferdinánd- hoz, a magyarok királyához. Itt Pest és Buda talpon volt; ott az egész Pozsony a Dunaparton, a gőzhajóállomásnál éljenezett. Délután négy órakor még egy gőzös indult Bécsbe. Ezen utazott az országgyűlési ifjúság és igen sok polgár. Miként az ősidők argonuatái Kolchisba, az arany gyapjúért . . . Bécsben éppen márczius 15-én délután hirdette ki a császár, hog^y az alkotmányt megadja. Előtte való nap — 14-én —- a nemzetőrséget szervezték. Nagy volt az öröm Bécsben. Ezen mámor még fokozódott, midőn az országgyűlési küldöttség hajója Bécsben kikötött. Eddig soha nem látott diadalmenetben fogadta a magyarokat Bécs városa. Kossuthot virágözönnel borították el. „A Jaegerzeilen — Írja gr. Széchényi István e jelenetről— kiszállunk. Az egésznek rebell io kinézése van. Kossuthot többször virágokkal koszoruzták az exaltált bécsi nők, lengyelek és olaszok átkarolják. Én Kossuthnét viszem kocsin, a ki egész testében reszket!“ Az Erzherzog Kari vendéglő elé, hol Kossuth megszállott, óriási néptömeg gyülekezett estefelé. Halljuk Kossuth Lajost! kiáltozta ezer torok. Kossuth megjelent az erkélyen, s gyújtó beszédet mondott a fellelkesült néphez. Az egyetemi l.egio diszőrséget állított Kossuth szállása elé. Később^ megérkezett a második gőzös is . . . Égő fáklyákkal kisérték a bécsiek a diszmagyarban kivont karddal bevonuló országgyűlési ifjúságot. Egetverő lelkesedés volt ez. A népnek testvérülése! Márczius 16-án déltájban fogadta a király a pozsonyi országgyűlési küldöttséget, melyet István főherczeg nádor vezetett. Minden jót ígért. Egész Bécs kisérte a Burgba s onnan vissza a küldöttséget; s midőn Kossuth és Eszterházy Pál herczeg az utczán összeölelkeztek; a nép felkapta őket vállaira, s nagy örömrivalgás közt körülhordozta. Márczius 16. a pesti nagy tüntetés hire is Bécsbe érkezett és 17-én kora hajnalban a király elfogadta a magyarok kívánságát, a feliratban nyilvánított reformokat; s István főherczeg azonnal magához hivatta gr. Batthyányi Lajost, hrg. Eszterházy Pált, gr. Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost, tudatván velők, hogy a szentesítés megtörtént. Szentesítve a 12 pont!... Ilyen volt az 1848-iki márczius idusa, Pesten, Pozson)rban, Bécsben. Petőfi megénekelte e napot: Magyar történet muzsaja! Vésőd soká nyugodott. Vedd a táblát, S vésd rá ezt a nagy napot!... Budai tornaegylet. A választmány jelentése az 1898. évről. Tisztelt közgyűlés ! Az 1898. évi működésünkről szóló jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni. Az 1898. márczius hó 2-án tartott alakuló választmányi ülésen jegyzőkul Dr. Ernyei Pál és Holfeld Henrik, pénztárosul Dr. Harrer Ferencz, ellenőrül Vidovics Rókus és szertárosul Bodócsy Béla választattak meg. Az egylet vagyoni viszonyait az alább közölt pénztári kimutatás és vagyonmérleg tünteti fel. A pénztári kimutatás szerint az 1898. évre a rendes bevételek 8158 frt 58 krral, a rendes kiadások 8069 frttal irányoztattak elő. Ezzel szemben a bevételek 7902 frt 21 krt, a kiadások pedig 6624 frt 73 krt tettek ki, úgy hogy a bevételek 256 frt 37 krral, a kiadások pedig 1444 frt 27 krral maradtak az előirányzaton alul. Az 1878. évben kibocsátott 10 frtos kötelezvényekből semmi sem került beváltásra, forgalomban maradt tehát még 223 db. Egyletünk tagjainak száma a megelőző évhez képest 21-gyei csökkent, volt ugyanis: 1897. decz. 31-én. 1898 decz. 31-én. tiszteletbeli . 2 2 , alapitó ... 58 58 működő . .287 262 pártoló . . 82 86 összesen 429 408 A hetenként háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) tartott tornaórákban résztvett: 1898. évi január hóban 12 órán 439 tag „ „ február ii 12 „ 423 „ „ márczius 11 11 „ 323 „ „ „ április n 11 „ 269 „ „ május 11 10 „ 146 „ „ junius ii szünet „ „ július 11 „ „ „ augusztus 11 11 „ „ szeptember 11 9 órán 203 tag október ii 13 514 ,, „ november ii 13 „ 631 „ „ „ deczember • ii 12 „ 425 „ Összesen 103 órán 3373 tag.
