Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-11 / 8. szám
Budapest, 1899. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Márczius 11. „Haladunk.“ A budai polgárokat, a fürdő tulajdonosokat és a nagy közönséget méltán érdekelheti, egy bár csendes, de végeredményében nagyon is fontos mozgalom, — mely lassan bár de kitartva törekszik egy igazán praktikus kérdés megoldására. A budai oldal a maga fürdőivel méltán hires világszerte és a modern követelmények szerint berendezett, fényes és kényelmes fürdők a budai oldal pénzforgalom egyik jelentős tényezője, — azonban sajnálattal nélkülöztük ezen fürdőkben az igaz szakképzett masseuröket, frotteuröket és nem nevetséges, a tyukszemvágókat, — csak a múlt fürdő évad alkalmával constatálták a napilapok, az avatatlan kezek okozta súlyos következményű műtéteket. A massage — mely eddig is külön orvosi rendelvényre vehető foganatba, mely az izom- rendszer, a test csont rendszerének alapos ismeretét követeli, ma tudományos alapon egyes önfeláldozó orvos által kezeltetik csak, mig az orvosok egyrésze idegenkedik tőle azért, mert a masseur mesterséget az orvosi diplomával össze egyeztetőnek nem tartja, más részt azért, hogy nem talál igazán képzett szakavatott masseurt. Már pedig egy kontár masseur sokkal több kárt tehet mint hasznot. A frottirozás magában véve nem áll a massage fokán mindazonáltal szakavatottságot kiván, — mert az emberi testrész puhább részei, mint has, gyomor, lágy ék, különös gonddal kezelendő, — esetleges mirigyek, daganatok minősége határozó befolyást gyakorolnak erre — és ha szakavatatlan durva kezek sablonos frottirozással rohanják meg a fürdőző egyént — ugyancsak megsinli a frotteur markát. A mi áldott kövezetünk egyik átka a lábainkat kínzó tyúkszem, ma már e téren is messze menő eredményt értünk el, — és egy ügyes tyukszemirtó évekre kiható nyugalmat szerezhet, — de nem a rendszer nélküli tyúkszem faragó, ki a helyett, hogy a minket kínzó tyúkszemtől szabadítana meg, —■ annak mindig nagyobb és nagyobb mérvben való növekedését okozza. Mindezeket mérlegelve a budapesti masseu- rök egy a mai követelményeknek megfelelő egyletet alakítottak, hol a masseuröket, frotteuröket és tyukszemirtókat, hatósági orvosi felügyelet mellett díjtalanul hat héti tanfolyam alatt szakszerűen kiképezik a jelentkezőket, — és az elért eredményhez képest a szakszerű vizsga után igazolványnyal látja el, —• és mintegy felelősséget vállal tagjai szakképzettségéért, — és a dilletáns működőket pótolni óhajtja szakegyénekkel. Örömmel üdvözöljük ez életre való egyletet, — de viszont elvárjuk az illetékes hatóságoktól, hogy egyrészt jóakaratu támogatásba részesítse a kezdet nehézségével küzdő egyletet. —- másrészt a köteles felügyelet, ellenőrzésről is gondoskodni fog, — és ha a czél felé törekvés komoly feladata az egyletnek, ha csakugyan czának könyörgő kifejezése, oly annyira meghatottak, hogy minden habozás nélkül megígértem, miként a bizalomnak megfelelni, minden körülmények között a legszentebb kötelességemnek ismerendem .. . S e legszentebb kötelességnek a kis Phönix irányában, a szó szoros értelmében vett lelkiösméretes pontossággal meg is feleltem bájos olvasónőim és mélyen tisztelt uraim ! Mert bár a kétes birtok pert minden fórumon alaposan el is vesztettem, de helyette megnyertem — igaz, hogy húsz év múlva — tökéletes szépségében és ifjúságának ragyogásában, volt ideálom egyetlen leányának angyali kezét, a ki most az én édes feleségem és üd- vözülve tanítja naponként feledni : „első szerelmem.“ I j--1 ^ A f sz akszerűen kiképezi tagjait — akkor a fürdő tulajdonosok — magánosok csakugyan bizalommal kell hogy forduljanak az egylet tagjaihoz, — sőt tovább megyünk : a fürdő kezelőségek egyenesen oda lennének szoritandók, hogy alkalmazottaikat egyenesen oda kényszerítsék, hogy eme egylet által nyitott díjtalan szaktanfolyamot hallgassák és ott maguknak az alapszabály- szerű igazolványt megszerezzék. Az egylet czime: „Az első budapest1 masseur, frotteur, tyuks zem vágó és úszómesterek szak- és betegségélyző és nyugdíj egyesülete“ 1-ső kér. vár, országház-utcza 2-ik szám, 2-ik lépcső I-ső emelet ajtó 1.) Az egylet alapszabályai belügyminiszteri jóváhagyással ellátva, kellő garantiát nyújt arra, hogy a hatósági ellenőrzés el nem maradhat. Budai. Szabad sajtó. *) Irta: Tömör Ferencz. 1848. Sok hűhót csaptunk, szabadon hogy szólni lehessen ; Végre megadta az ég, végre megadta a föld! És lön az napnak nagy nemzetes ünneplése, Testvér csókba fuladt a szeretet, gyűlölet, Más nap azonban már kiütött a párt-düh közöttünk, Régi apák bűneit nyögte az új ivadék. Ingyen vált meg a jó pecsovics nép ósdi hitétől, És ingyen követé hévvel az uj lobogót. Ingyen szánta ezüst s aranyát a nemzeti bankra. Díja ? Pellengér lett ősei bűneiért. 1850—1860. Majd beborult ismét a szabadság napja fölöttünk, S testvérekké tett újra a nemzeti gyász. Elnémult a szabad szólás nagy időre közöttünk, És le a mélységes pincze lukakba szorult. Ott dúdoltuk, mint Midás borbélya titokban : „Élj mag3'ar! Áll Buda még !“s „Píunczut az a bizonyos!“ És a sorok közepeit olvastuk, hogy jön az ánglus, Francia és a török s szittyái ős magyarok. 1867. Majd kiderült ismét; maga lett sorsának urává A magyar, és a nemes verseny is újra kikelt. Arról volt kérdés : ki virágoztassa föl a hont. Ki tegye édenné bús, letarolt mezeit ? S a verseny megeredt, mindenki a rúdhoz akarta Fogni magát, hogy több huzni valója legyen. S oly önzéstelenül húzták a hon taligáját, Flogy rúgták, marták, aki segitni akart. Két táborra szakadt a nemzeti képviselőség, Egyik előre tolá, másika visszavoná, Csak mikor a lejtőn szétnézni megállapodott az, Akkor lökte meg ez, szinte gurult le amaz ! És hogy a hangverseny teljes pompával adódjék, Mit tett a sajtó, e mai nagy hatalom ? Az beszegődött a pártokhoz párthegedűsnek, S húzta a nótáját a maga emberinek. Más párt embereit rántotta a sárba, piszokba, S igy most már nincs egy tiszta ruháju magyar ! Országos borvásár Budapesten. Megkezdődött az első orsz, borvásár a központi vásárcsarnokban ; a régi hires budai borvásárok megszűntek már a csarnoki intézmény életbeléptével. Az országos borvásár eszméjét mintegy másfél évvel ezelőtt vetették fel — Budafokon. A budafoki borkereskedők és pinczetulajdono- sok ugyanis borvásárt akartak rendezni s megkeresték a Pestvármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy tervük kivitelében anyagi és erkölcsi támogatásban részesítené őket. A Pestmegyei Egylet a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez tette át az ügyet s a szövetség vetette fel egy Budapesten ren*) A kitűnő iró Korunk tükre czirnű művéből. dezendő országos borvásár eszméjét s javaslatokat tett a kivitelre nézve a főváros tanácsának. A tanács a vásárcsarnokba helyezte a borvásárt. Mi a mellett lettünk volna, hogy a külön borvásár c sár ű ok vagy Budán, vagy Budafokon legyen. A fejlődésre képes B ú d a f o k elejtése, mint a következés mutatta, nagyon káros volt, s azt hisszük, hogy eljön az idő, hogy a jól ellenőrzött borok vásárja Budafokon leszsz előnyére a fogyasztóknak, termelőknek és vendéglősöknek. Sertéstenyésztés Budán. A Buda és Vidéke múlt számában felszól- lalt az ellen a meg nem engedhető visszaélés ellen, hogy villák közelében sertéseket tartanak. Bizony nem oda illik ez s köszönjük a felszóllalást, csak arra vagyunk kiváncsiak, mikor lesz vége. Ha még télen tartanak sertést, ezt valahogy ellehet tűrni, bár ha ekkor sem volna szabad, de nyáron már veszélyezteti az egészséget. A székes fővárosi tanács nem engedte meg, hogy a ménesi utón csendőr laktanyát építsenek, mert nagyobb lóistálló kellene. A lóistálló pedig sohasem terjeszt annyi bűzt, mint a sertésól. Nyáron az is megtörténik, hogy a sertések egész szabadon járnak s a sok költséggel ápolt kerteket össze-vissza túrják, a mi ellen nem tehetünk semmit, mert a mezőőrök ily kicsinységgel nem mindig törődnek. Felkérjük különösen az első kerületi elöljáróságot, hogy ismert erélyével lépjen közbe és itt is mutassa meg, mint más egyébben osztatlan igazságszeretetét. Több villa tulajdonos. Villatelkek eladása. A pilis-csabai József főherczegi uradalomban, közvetlen a két vasútállomás között, á már eladott, részben nagyszerű villákkal beépített 150 telekkel, határos erdőből 200 telek van kihasítva, készen parcellázva. Háttérben 1000 hold ős tölgyes erdő. Legjobb ivóviz 10-től 20 méterig bárhol. Vasúti közlekedés 3-szór ki és be Budapestre naponta. Bővebbet Budapesten, dr. Galovits Zoltán megbízott ügyvéd urnái, Király-utcza 19. és Dezsőit József megbízott urnái, Vörösmarty-utcza 19. sz. vagy Pilis-Csa- bán az uradalmi intézőségnél. Ezt a hirdetést mi nem hirdetésképpen közöljük. Budához közel fekvő községeinkben itt s amott nyaralnak, de nem nyaraló-telepek. A székes főváros a külterjeszkedést szabályozni akarja. Ha az elöljáróságok és közvetlen köz- igazgatási felsőbbségük kezeiket össze nem dugják s egyéb politika mellett a közgazdasági politikát is ügykörükbe vonva hivatások magaslatára emelkednek, minden községből olvashatnánk hasonló hirdetést. Nem csak a földbirtokosokon áll a telepek szervezése, de az összes lakosság érdekében a községek elöljárósága is kezdheti. Néhol nagy lépésekkel haladnak, mig másutt alig észlelünk valamit. Itt telepek vannak, másutt csak nyaralnak s legtöbb helyen úgy, hogy az elöljáróság majdnem ellensége a nyaralásnak. Felhívjuk a közönség figyelmét a kies P i 1 i s-C sabára. Jelmez bál. A „Mattoni“-féle sósfürdő nagy vendéglőjének szépen feldiszitett táncztermében fényes jelmez estélyt rendezett a Kelenföldi Magyar Asztal- társaság e hó 4-én Szép és előkelő közönség jelent meg ez alkalommal, a mely ragyogó s változatos jelmezeivel Európa csaknem minden népviseletét képviselte. A jelmez estély sikere leginkább a derék rendezőség érdeme. Jelen voltak : Kisiváth Józsefné, Finta Andrásné, Frint Antalné, Dániel Jánosné, Batisz Jánosné, Sár-