Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-01 / 7. szám
Budapest 1899. (5) Meghívd. A Budai Zenekörnek 1899. évi márezius hó 19-én, vasárnap d. u. 4 órakor a polgári leányiskola I. emeleti tanácstermében, (I. kér. Krisztinaváros, Koronaőr-u. 3. sz. a.) tartandó rendes évi közgyűlésére. A közgyűlés tárgyai: 1. a választmány jelentése az 1898-iki évről; 2. az 1898. évi zárszámadás és vagyonmérleg feletti határozathozatal és felmentvény megadása; 3. az 1899. évi költségelőirányzat megállapítása; 4. a tisztviselői kar választása; két számvizsgáló és két számvizsgáló póttag kiküldése és a választmány kiegészítése; 5. a tagok netáni indítványai, melyek legalább egy héttel a közgyűlés előtt Írásban a választmányhoz adandók be. Budapest, 1899. február hóban. Az elnökség. Házasság. Hauser Gyula államvasuti tisztviselő, folyó hó 2-án kelt össze Schmidt Clotild kisasszonynyal, Schmidt Antal ur szép és kedves leányával. , A Vérmező beépítése/ (KG) Nehéz megérteni, hogy a főváros tanácsa mit akar ? Az extenziv terjeszkedő főváros munkáját rósz szemmel nézi és lépten- nyomon megakasztani iparkodik, de azért a belterületek egészséges fejlődését sem mozdítja elő még akkor sem, ha ezt száz oldalról is sürgetné, követelné a kényszerűség. Következetessége a következetlenségben valóban csodálatra méltó. Nézzük csak mit tesz a fővárosi jobb parti kerületek s különösen a II. kerület fejlődése érdekében. Mióta az I—III. kerületek érdekében szavunkat hallottuk, egyébről alig tudnánk beszámolni, mint arról, hogy a Ganz-gyárnak nem engedte meg közelebb a gyári üzemének kiterjesztéséhez szükséges szomszédos telkek megvásárlását. Ezzel akarta kiengesztelni nagy idők mulasztásait, mert a tanács kezdeményezésének nyomait Budán hasztalan keressük. A budai kerületek ma is mostoha sorsban részesülnek, pedig az egységes és czélirányos városrendezés keretében ezt hisszük, a jobbparti kerületekre kellene első sorban kiváló figyelemmel lenni. Sehol olyan kevés áldozattal és jóakarattal nem lehet a közügynek nagyobb szolgálatokat tenni, mint épen Budán. És a fővárosi tanács ma is következetesen nem akarja meglátni, hogy mi módon tehetné jóvá az itt elkövetett bűnöket. A Krisztinaváros fejlődésének útját állja a kincstár tulajdonát képező 24 holdnyi területű vérmező. Ez az óriási terület a főváros legegészségesebb pontján parlagon hever, hogy-két kaszárnya legénységével katonásdit játszhassanak rajta. Egyetemünk fakultásai szűk épületekben szoronganak az egészségtelenebb nyüzsgő belvárosban és a közoktatásügyi miniszter nemrégiben fűhöz-fához kapkodott, hogy a műegyetem elhelyezésére alkalmas helyet találhasson és nem látta meg a legalkalmasabb és legmegfelelőbbet — a vérmezőt. Nem egy szakember emelte fel már szavát, hogy felsőbb tanintézeteink Budán nyerjenek elhelyezést. Elfogadható ellenvéleményről nincs tudomásunk. Nos mi vagy ki akadályozza hát, hogy a vérmezőre nem kerülhetnek ? A laktanyák nagyrészt már kikerültek a városból és igy azt hisszük, nem nagy munkájába kerül a városnak más megfelelő gyakorlótérről gondoskodni. A vérmezőnek a kincstártól megszerzése tehát ez ok miatt nehézségekbe nem fogna ütközni és mégis késik a tanács ennek a kérdésnek a tárgyalásával. *) *) Ezt a jó czikket a háztulajdonosok Lapjából vettük át. Jól esik nekünk, hogy ha a sajtóban minél több hang zólal meg a Buda és Vidékében. BUDA és VIDÉKE Az I. kerületi választmány már a január hó 18-án tartott ülésében kérvény nyel fordult a tanácshoz, melyben részletesen megokolja ezt a kérelmét, hogy a vérmezőnek mielőbb való megszerzése iránt a szükséges tárgyalások meg- indíttassanak. Kiemeli a kérvényben, hogy a vérmező közvetlen közelében rövid idő alatt kiépült a Panier-, Roham- és Bors-utcza három- emeletes bérpalotákkal, sőt a szomszédos utczálc- ban is megindult az építkezés, de a polgárság építkezési kedve alább hagyott a Krisztinavárosban, mert a vérmező sorsa még nincs eldöntve. Az ipar és kereskedelem fellendülését itt csak a vérmező beépítésétől remélik. Az építtető vállalkozók ma már sokkal szigorúbban számítanak, mint évekkel ezelőtt. Ki tagadná, hogy ma a bérpaloták korántsem hajtanak annyi jövedelmet, mint akár csak az ezredéves kiállítás előtti években. Kétségtelen, hogy a kínálat nem áll arányban a keresettel és egyelőre tudni sem lehet, mikor fog a devalváczió véget érni. Ezzel az igazsággal számolva kötelessége volna a főváros tanácsának sürgősen tárgyalni a vérmező beépítésének kérdését, mert e nélkül a Krisztinaváros fejlődését elképzelni alig lehet. Józan észszel csak nem várhatja senki, hogy Buda fejlődése a déli vasút mögött is lehetséges, arra az időre várni pedig, mig ez a városba beékelt pályaudvar innen elkerül épen olyan képtelenségnek látszik. A vár nyugoti oldalán a Lovas-uton és a Logodi-utczában számtalan nehézségbe ütközik még ma is az építkezés és bizonyára nem a tanács támogatásával épül most is 8—10 bérház a rendezetlen utczákban. Ezek kiépítését is biztosan várhatnék, ha a vérmező beépítésének égető kérdését mielőbb tárgyalnák. Az ördögárkot nagy költséggel beboltoztuk, serényen kiépül a Margit-körut és az Attila-körut rendezése is óriási összegbe került, de mindezzel csak fél munkát végzett a tanács, ha az I. kér. választmányának előterjesztését nem azonnal és nem a lehető legnagyobb jóindulattal, esetleg áldozatok árán is meg nem valósítja. A szép Budapestet szebbé csak a jobbparti I—II. kerületek egészséges rendezésével lehet tenni, ezt pedig megköveteli ezek pangó kereskedelme és ipara. Nos tehát lássuk a tanács intenzív fejlesztésének üdvös politikáját, hogy valahára elismeréssel lehessünk. Kérelem. A Buda és Vidéke két évi folyamát bekötve a Buda és Vidéke egy alkalmazottja valahol elhagyta. Ezekre másnak szüksége nincs. Kérjük azt a ki tuJja, hogy hol van, szíveskedjék a szerkesztőséget útba igazítani. Attila sírja. Buda Kalázról egy egyszerű földmives ember azt irta, hogy ő tudja Attila sírját. Az ily hagyományokból eredő tudomások, ha nem is éppen Attila sírjához vezetnek, de fonalat adhatnak a kutatáshoz. Ajánljuk a megye törvényhatóságának figyelmébe. Magyarország legújabb gyógyforrása. Hazánk számos áldásos- gyógyforrásai között e helyen a Paula-forrásról már említés tétetett. Mi újból szívesen megemlékezünk ezen tárgyról, mert rövid ideje múlt, hogy a Paula- viz a piaczra került, és már is meglepő eredményeket szült. A főváros növekedő szükséglete mellett a vidék és külföld fokozódó érdeklődése sem maradt el, és az utóbbit illetőleg csak azt jegyezzük meg, hogy Amerika a Paula-vizet nagy érdeklődéssel kiséri úgy, hogy onnan a közel jövőben nagyobb ügylet megkötése várható. Ezen óriási növekedés a viz szerencsés összetételében rejlik, és nem eléggé ajánlható mindazoknak, kik gyomor, máj, vese és alhasibántalmakban szenvednek. Megbecsülhetetlen értékkel bir aranyér képződés esetén Márezius 1. és az azzal szoros összefüggésben lévő makacs szélrekedésnél, eloszlatja a hugykövet és elhárítja annak képződését. A Paula-viz számos orvos által rendelve lesz, miből önként következtetik, hogy a magyarádi Paula-gyógyforrásban oly kincset bírunk, a milyent az egész világban csak Karlsbad képes felmutatni. Egyben megjegyezzük, hogy a Paula-viz nem sós, hanem kellemes savanykás izű, könnyű kénszaggal bir. A Magyarádi Paula gyógyforrás budai főraktára az ismert fűszernagykereskedőnél Rainer J. és Társa uraknál (II. Fő-utcza 12 sz.) van elhelyezve. Makó Lajos. A krisztinavárosi nyári színház uj igazgatója Makó La j o s erősen szervezkedik a nyári idényre. Kitűnő társasága, kitűnő műsora és elismert jó hírneve biztosíték arra nézve, hogy Krecsányi által elért színvonalon nem csak, hogy megmarad, de igyekezik a hazai termékek által még felebb emelkedni. A Kneipp-féle vizgyógyintézet részvény- társaság tervezete. A Kneipp féle vizgyógintézel részvénytársaság azon czélból alakul, hogy a Kneipp-féle gyógymódot Budapesten meghonosítsa. Ezen czél elérése végett Budapesten egyelőre bérházban Kneipp-féle vizgyógyintézetetlétesit. A társaság Budapesten 30 évi időtartamra 50.000 korona alaptőkével alakul, mely alaptőke a netáni szükséghez kepest fel is emelhető Az alaptőke biztosítására kibocsátandó részvények egyenkint 50 koronáról és névre fognak szólni, ennélfogva ki lesz adva az 50.000 korona alaptőke beszerzésére 1000 darab egyenkint 50 korona névértékről szóló részvény. A részvények 50 sorona névértéke a „ Kőbányai takarékpénztár részvénytársaságnál“ (Budapesten, X. kér., Jászberényi-ut 8. sz. alatt) személyesen vagy posta utján a következő, részletekben fizetendő : 1. Aláíráskor, vagyis 1899, évi február hó 15-éig minden darab 50 koronás részvényre 10 korona. 2. 1899. márezius l-éig 10 korona. 3. 1899. évi április 1-ig 10 korona. 4. 1899. évi május 1-ig 10 korona. 5 1899. évi junius 1-ig 10 korona. A részvényaláirás zárideje 1899. évi február hó 15-ik napja. Netáni túljegyzés esetén a reduktiót az alapitó alulírott egyesület lesz jogosult belátása szerint eszközölni. Az alapitó a keresk. törvény 183. §-ában megirt jogánál fogva a társaság első igazgatóságát 3 évi időtartamra az alakuló közgyűléskor fogja kinevezni. A kik eredetileg részvényt jegyeznek, az alapítandó Kneipp-féle vizgyógyintézetben az alapszabályszerüleg biztosítandó következő előnyöket fogják élvezni: 1. Ha a gyógyintézetbe bennlakók gyanánt kívánnak jutni, másokkal szemben részükre elsőbbség biztosittatik. 2. A megállapítandó gyógydijaknak ők csak felét fizetik. Budapest, 1898. deczember 29-én. Az Országos Magyar Kneipp-Egyesület mint alapitó nevében : Dr. Szalkay Gyula ügyvezető elnök. (Budapesten, II. kér., Lánczhid-utcza 2. sz.) Mulatságok. Budai dalárda. A „Budai dalárda“ az ezidei farsang befejezéséül február hó 14-én, farsang keddjén a krisztinavárosi polgári leányiskola tornatermében családias jellegű kedélyes estélyt rendezett, mely — régi szokás szerint — kitünően sikerült. A — bár elég tágas — tornaterem ez alkalom/
