Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Budapest, 1899. (6.) R U D A és VIDÉKE Január 1. A szavazatszedő bizottság Lackenbacha Károly elnöklete alatt Czincz Lajos és Spády Sándor urakból megalakulván a szavazás megtörtént. A szavazás eredménye : Igazgatósági tagok : Dr. Fried Vilmos, dr. Molnár József. Felügyelő bizottsági póttagok: Menczer Fülöp, Miklós Gergely. Választmányi tagok: Bekker Lajos, dr. Joanovits Sándor, Preisinger Béla, Radanovits Dániel, dr. Zubriczky József. Választmányi póttagok: Márkus Jakab, Felföldy Dániel, Hesz János, Sicher Vilmos. A választást megéljenezték. A megjelent választók különös örömüket fejezték ki a felett, hogy az igazgatóság és felügyelőség jeles erőkkel szaporodott. Dr. Fried Vilmos a maga és megválasztott társa nevében megköszönte lendületes szavakkal a bizalmat. A gyűlés végén Argay János a felügyelő bizottság ügybuzgó elnöke jelezte a szövetkezet hivatott virágzását. Meghívó. A II. kér. felső kereskedelmi iskola Verseghy önképzőköre 1899-ik évi január hó 6-án a Fáczán nagy termében (II. kerület, Medve- utcza 6. szám) a kör alapjának gyarapítására dr. Ürmössy Gyula tanár úr védnöksége mellett zártkörű hangversenyt rendez. Kezdete délután 6 órakor. A rendezőség. Jegyek válthatók: Személyenként 1 koronáért a meghívó előmuta- tása mellett Pois Gusztáv pénztárosnál az intézet helyiségében (II. kerület, Medve-utcza 5. sz.) és az rendezőség tagjainál. Felülfizetéseket köszönettel veszünkésa Buda és Vidékében hirlapi- lag nyugtázunk. A kelenföldi villamos vasút megnyitása. A budapesti közúti vasut-társaságnak a Ferencz József-hidfőjétől a fehérvári-uton valamint a kelenföldi átlós utón és az ebből kiágazó utón a magyar királyi államvasutak kelenföldi állomásig vezető villamos vasúti vonal műtanrendőri bejárását a kereskedelmi miniszter dr. Papp Árpád min. titkár elnöklete alatt rendelte el. A bizottság délelőtt 10 órakor gyűlt össze a fővárosi közmunkák tanácsa budai palotájának tanácstermében. Elnök megnyitja az értekezletet, konstatálja, hogy a meghívott hatóságok részéről jelen vannak : a kereskedelmi minisztérium, a magyar államvasutak, a vasúti és hajózási főfelügyelőség, a posta- és távirda- igazgatóság, a telefonhálózat igazgatósága, a főváros, a főváros közmunkák tanácsa, az állam- rendőrség, mig az engedélyes közutti vasúttársaság képviseletében jelen van haraszti Jellinek Henrik vezérigazgató, Steller Antal főmérnök és a közúti vasutaknak villamos vasuttá való átalakítására alakult bizottság részéről: Lázár Lajos min. főmérnök. Elnök ezután megindítja az eljárást, felolvassa a miniszteri engedélyt. Az előterjesztett jelentésekből kitűnt, hogy a vasút szabályszerűen ki van építve, a villamos árama rendben van és a forgalom lebonyolítására szükséges kocsik rendelkezésre állanak. Ennek konstatálása után az elnök felhívja a bizottságot a helyszíni szemle megejtése végett. A bizottság külön kocsikon indult el és bejárta az egész vonalat, a melyet a legnagyobb rendben talált. A bejárás végén Papp Árpád min. titkár a helyszínén megadta az engedélyt a vonal megnyitására. Az uj vonal kocsijai a Károly- kaszárnyától közvetlen a Kelenföldig közlekednek. Az első vonat mindkét végponttól reggel fél hét órakor indul az utolsó vonat mindkét végállomástól este 9 órakor megy. A közúti vaspálya igazgatósága ezzel is dicséretes tanu- jelét adta, hogy fogékony a budai érdekek kielégítéséhez. Színházi hét. Kövessy direktor karácsonyra igazán szép meglepetést szerzett az óbudai közönségnek, mikor az ,,Ember tragédiájának“ előadhatásí jogát megváltva, azt színpadjára hozta. A szereplők különösen a legelső előadáson mind meglehetősen játszottak, kik közül | legelső sorban Ardai Idát (Éva) kell kiemelnünk, I a ki elleniében lévén nagyszerűen alakította vál- i tozatos és nehéz szerepét. Morvái Antal (Ádám) méltó partnere volt, s elismerésünket is teljes mértékben megé de mii. Rélay Gyula, Latabár Árpád és Sarkady meglehetősen hozzájárultak az est sikeréhez. Deczember 26-án „Felhő Klári“-ban gyö-' nyörködhetett a közönség, a melyben Kövessyné brillírozott. Jól megállták helyüket Morvái, Kovács Lajos és Latabár Árpád. Kövessy nagyszerűen adta szerepét és sokszor megkaczag- tatta a közönséget. Nyitrai is gyakran keltett mosolyt. A hölgyek közül Ardai Ida, Kápolnay Irén s Latabárnénak tartozunk elismeréssel. E héten újdonsága is volt a Kisfaludy- szinnáznak. „Gyurkovics ur“ az uj bohózat neve Gyöngyi Izsó tollából. Magáról a bohózatról nem beszélünk, mert az bizony nem igen elégítette ki hozzá fűzött reményeinket, s a sikert is melyet aratott, csak a szereplők ügyességének köszönheti. Kovács Sándor meglehetősen adta benne a csavargót. Morvay s Gyurmann Alice sikerültén utánozták a kétségbeesett fiatal házaspárt, Rélay a kiki rugó öreget, s Latabárné a házsártos, a szitán átlátó gúnyolódó asszonyt. Kápolnay Irén csinosan játszott s dicséretre méltóan énekelte el két énekszámát. Sarkadi (inas) és Fodor Rózsi (szobaleány) jól megállták helyüket. Mint hírlik, Kövessy legközelebb három becses színművel, mint az Arany ember, Ármány és szerelem, sKeresda. szived fogja meglepni a közönséget, mely látva a direktor iparkodását, azt hisszük hálás lesz, s nagyobb pártolásban fogja részesíteni színházát, Hunyady, Pázmány és Verböczi szobra. A miniszterelnök a király által a fővárosnak ajándékozott tiz szobor közül Hunyady szobrának helyéül a II. kér. Albrecht-utnak a koronázási templom alatt levő kanyarulója által képezett térséget. Pázmány Péter szobrának a IX. kér. Bakácstéri templom főhomlokzata előtti teret, Verböczi István szobrának pedig a III. kér. főtéren levő helyet jelölte ki. Mielőtt további intézkedéseket tenne fel érte mai leiratában a miniszterelnök a fővárost, hogy ezeket a helyeket engedje át örök időkre, s adjon kötelező nyilatkozatot arra, hogy a szobrokat gondozni fogja. Adjon Isten minden jót Munka után minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy valamivel elűzze a bajt és gondot. Baj és gond kergető eszközök között a legolcsóbb és legjobb egy mulattató újság. Egy garasnál többet ér egy kis vidámság. Evenként legalább száz szivvidámitó dolgot közöl A MAGYAR, mely képekkel igaz magyar tartalommal jelenik meg minden hónapban és csak I frt 20 krajczár egy közönséges esztendőre. Vannak benne versek, mesék, elbeszélések, adomák, közmondások, népszokások, melyek elűzik a politizálás ördögét. A ki nem politizál az megelégedett, vidám. Menjünk oda vissza miről apáink beszéltek a hamisítatlan magyar kedvhez, a magyar szellemhez, a magyar szokásokhoz, a magyar beszédekhez és erkölcshöz. Ne legyenek nekünk semmiben idegen Isteneink, had legyen úgy, mint régen volt. A MAGYAR ezenkívül közöl sok olyant is a mit hasznos tudni. Ismerteti, hogy jog és rend legyen, a törvényeket. A magyar embernek családjához számítja magát, a kinek ügyes bajos dolga van Budapesten a hivataloknál az forduljon levelével bátran A Magyarhoz . . ., mely jobb tutora az édes apjánál is, csak a kész költségeket róva fel mindent elvégez. Egyes ember, község, olvasókör, vagy más egyesület könynyen megfizetheti az I frt 20 krajczárt, mely után minden hónapban egy igaz barát kopogtat be hajlékába. A gazda megrendelheti több példányban cselédjeinek, a község magának és alkalmazottainak. Bizalmasan kérjük a földbirtokosokat törvényhatóságokat, községeket, gyárosokat, vállalatok tulajdonosait, iparkamarákat, képviselőket, közlekedési vállalatokat, gazdasági egyesületeket, stb., hogy ezt a mostani viharos időkben jó szolgálatot tevő újságot alkalmazottainak és a lakosságnak több példányban rendeljék meg. Erdélyi Gyula A Magyar szerkesztője és kiadótulajdonosa. Kiadóhivatal: BUDAPEST, I., Városmajorom 28. Vígan e rövid életben! Rendeljék meg és olvassák a A Magyart. A magyar nyelv. „Nyelvében él a hős nemzet“ Ezt a bölcsek mondták. Szép nyelvedet hát becsüld meg, Hogy el ne nyomhassák. Voltam én már olyan helyen Hol hamar feledték. Hogy ők a hős magyar nemzet Szép nevét viselék. Élhetetlen ilyen magyar, Ki magyar csak addig,
