Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-02-21 / 6. szám
BUDA és VIDÉKÉ Február 21. Budapest; 1899. (6) Dr. Axaméthy Lajos 10 frt, dr. Fáik Miksa 50 frt, Fuith Lajos 1 frt, Gyertyánffy István 7.50 frt, Jankó László 1 frt, dr. Kiss Áron 4 frt, dr. Kovács János 2.50 frt, Lázárné Kasztner Janka 6 frt, Nagy Jenő József 5 frt, Schmidt Gyula 5 frt, dr. Szterényi Hugó 2.50 frt. dr. Verédy Károly 14 frt, N. N. 1 frt, összesen 109,50 frt. Ezt az összeget a rendezőség a Segítő Egyesület pénztárába fizette be. A kegyes adományozóknak a rendező bizottság hálás köszönetét mond adományaikért. Egyúttal köszönetét fejezi ki a Casinónak, termeinek díjtalan átengedéséért, a Gáztársaságnak a világítás dijának elengedéséért, valamint Chmel zongoragyáros urnák, a zongora díjtalan használatáért. A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból. Fordította. Dr. Margalits Ede, Budapest, 1898. 8-rét, 46 lap. A szerb népdalok szépségét már Göthe is dicsérte s nekünk magunknak is módunkban volt meggyőződni erről, mikor 1898-ban Marga- lits Ede drfól megjelent a „Kraljevics Márkó“ szerb népballada gyűjtemény magyar fordítása. A rígómezei népdalok fordítása a megkezdett munkának folytatása s ezek sorában egyike a legszebbeknek, legpractikusabbaknak a „Rigó- mezei ütközet.“ Margalits dr. a fordítást az eredetivel megegyezően, két ütemre osztott tiz szótagu hangsúlyos sorokban, esetlegesnek látszó rímekkel, kifogástalan magyarossággal eszközölte. Derekas munkájával hálára kötelezte az igazi költészet barátait. -— A rigómezei ütközet azonban nemcsak költői szempontból értékes, hanem történelmi tekintetben is érdekes. Ára 50 kr. Megjelent a Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának Kiadásában. Kapható: a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatalában Budapest, VIII., Szent-Királyi utcza 28. szám. Magyar könyvtár. A Magyar Könyvtárból ismét uj sorozatot küld szét a Wodianer-czég, mely ezt a kitűnő vállalatot oly gyorsan tudta fölvirágoztatni. E most megjelent öt füzetben jól vannak képviselve azok az irányok, melyek a gyűjtemény szerkesztőségét vezetik : a régi classikus irodalom mellett terjeszteni a modern külföldi irodalmak legjobb termékeit s e mellett bő helyet juttatni az újabb magyar költészet legkiválóbb művelőinek is. Itt van mindenek előtt Sophocles Antigoné-ja, a görög színpad legbájosabb remeke, melyet a már Homér-forditásairól ismert Kemenes (Kempf) József ültetett át nagy gonddal a vállalat számára. A franczia elbeszélő irodalmat egy gyönyörű Coppée-féle novella képviseli, a „Henriette“ czimű, melyet Bottlikné Tölgyessy Margit igen szépen ültetett át magyarra. Egy másik novellás füzeten, a „Lányok“ czimün, a mai olasz irodalom legnagyobb elbeszélőjének, Matilde Seraonak nevét olvassuk mint szerzőt, mig mint fordító Tóth Béla van megnevezve. Az eredeti magyar művek Ábrányi Emiltől és Tolnai Lajostól valók. Amaz „Márcziusi dalok és egyéb költemények“ czimmel hazafias versei legjavát gyűjtötte össze, főkép a márczius 15-ikét ünneplő alkalmi verseit, melyeket e napon országszerte szavalnak. Tolnai „A nagy- gyárosék és egyéb elbeszélések“ czim alatt ad ki nehány novellát, melyek méltók a kiváló Író elismert nagy tehetségéhez. A „Magyar Könyvtár“ füzeteinek száma immár elérte a 86-ot; valamennyiről készséggel küld jegyzéket a Wodianer F. és Fiai ezég (Budapest, Andrássy- ut 21.) Egy-egy szám ára 15 kr. Az általános választói jog. Irta Dr. Francisky Lajos, Budapest, 1898. 8-rét, 33 lap. A parlamentarizmus behozatala óta mindig napirenden van s legújabban nálunk is fölmerült a kérdés: vájjon részesüljön-e minden állampolgár a törvényhozási hatalomban, és ha igen, minő föltételek alatt ? A magyar közvélemény a választói jog kiterjesztését határozottan sürgeti, de hogy minő mérvben terjesztessék ki az, arra nézve a felfogások és kívánságok nagyon megoszolnak. Legtöbben az általános választói jogot hangoztatják. Erre való tekintettel rendkívül érdekes Franciscy dr. tanulmánya, mely az általános választói jog erkölcsi alapját, határait, előnyeit és hátrányait fejtegeti. A tartalmas füzet ára 40 kr. Megjelent a Szent- István-Társulat Tudományos és Irodalmi osztályának kiadásában. Kapható a Szent-István- Társulat könyvkiadóhivatalában. Budapest, Vili., Szentkirályi-utcza 28. szám. A szőlő helyes metszése. „A szőlő helyes metszése“ czimű sza^' munka második bővített és átdolgozott kiadása ez év február havában fog megjelenni. Jeligéje : „.Szőlőt metszeni könnyű, de jól metszeni nehéz!“ Az okszerű szőlőmetszést tárgyaló ezen hasznos könyv most már a második kiadásban bővítve Maurer János, ismert nevű borász és lapszerkesztő tollából ered. Az egyes metszési módokat rajzokban is bemutatja. Kinek szőlője van, annak nélkülözhetetlen segédeszköze, tanácsadója és kincses bányája ezen könyv. Egy forint előleges beküldése mellett bérmentesen küldi meg a szezője, Maurer János (Kassa, Maurer-udvar). Népiratkák. A Szent István Társulat népiratkái között újabban hét füzet látott napvilágot. A 146. számú füzetke czime : A k á r t y a. Irta : Kontor Elek. Ügyesen, élénk tollal megirt elbeszélés, mely a kártyázás szenvedélyének romboló hatását rajzolja. Ára 3 krajezár. — 147. szám : Kormos Péter gyónása, vagy Meglehet ismerni az igazságot. Irta: S u r á n y i Leó. Szerző világos, szép népies nyelven azt beszéli el, hogy miképen térítette egy fiatal konvertita orvos egyszerű földmives édesatyját a katholikus hitre. Ára 6 krajezár. 148. szám. Filoxera a magyar nép életszőlőjében. Versekben megírta Horváth Károly, a ki a pálinkaivást ostorozza s óva inti e méregtől « magyar népet. Ára 3 krajezár. — A 149. számú füzet P á d u a i szent Antal életét beszéli el a magyar nép számára. Irta: Bohnort M. András. Most, a mikor a páduai csodatevő szent tisztelete oly örvendetesen terjed hazánkban, talán nem is szükséges e füzetre külön felhívni a figyelmet. — 150. szám. Ö r z s e néni meséje, vagy ne engedj az ördögnek. Érdekes és tanulságos elbeszélés. írta: Bognár Ádám Ára 4 kr. — 151. szám. Balga János szomorú nótája, vagy: Ne h i g y j a lázitóknak! Irta: Karoly Ig- nácz. E füzet méltóan sorakozik a Szent István Társulat kiadásában már előbb megjelent s a szocziálizmust kárhoztató füzetekhez. Ara 5 krajezár. — 152. szám : Gerendás Mihály kalandjai az arany''országban. Irta: H i d v é g h y Árpád. Jóízűen, kedvesen folyóismeretterjesztő elbeszélés, mely Gerendás Mihály gazda szelmeczbányai kalandjait mondja el s látogatását az aranybányában. Ára 8 kr. Minden füzet egy-egy sikerült czimképpel van ellátva. E kis nehány kros füzetek ára nem kicsiny- lendő, a mennyiben hivatva vannak arra, hogy az alsóbb néposztály kezéből a jóval drágább és rémes, sokszor erkölcstelen történeteket tartalmazó ponyva termékeket kiszorítsák. — Megrendelhetők a Szent István Társulat könyvkiadóhivatalában : Budapest, VIII. Szentkirályi- utcza, 28. szám. Mulatságok. Dévai Szöllösy István gyermekbálja. Szőllősy István gyermekbálja, ami elé nemcsak magunk néztünk nagy kíváncsisággal, hanem az I-ső kerület intelligens közönsége is, folyó hó 18-án zajlott le nagy fénynyel és pompával az első kerületi polgári leányiskola tornatermében. A nagy közönség korán gyülekezett, s alig harangozták el az esti hét órát, Kovács Józsi kitűnő magyar nótáira már is járták a csárdást. Mint az elmúlt esztendőben, úgy az idén is vidámság, s kedves fesztelenség uralkodott a kedélyeken, a mit a főrendező házi gazdának s kedves nejének tulajdonítunk első sorban. A jelenlevők közül, bár mindnyájan kitűnően érezték magukat, legjobban mégis & hölgyek mulattak, a kik mindegyikére 3—4 tánezos is jutott. A négyeseket körülbelül 80 pár tánczolta. A vidáman eltöltött bálacskáról a hajnali órákban távozott még mindég jó hangulatban a közönség. Jelen voltak: Dévai Szőllősy Istvánnénén, a kedves háziasszonyion kívül : Zsák Hugóné, Argay Jánosné, Demény Károlyné, dr. Romy Béláné, dr. Kertész Abáné, dr. Mezey Sándorné, dr. Eggert Józsefné, Payr Vilmosné, Demel Károlyné, Szabó Józsefné, Zboray Abrisné, Kozma Gyuláné, Havassy Ignáczné, dr. Polinszky Béláné, özv. Jamniczky Károlyné, özv. Lajos Gyuláné, Gogolák Józsefné, Halpert Izidorné, Silberstein Ödönné, Bursits Antalné, Hofhauser Elekné, Richter Antalné, özv. Szaboretti Károlyné,. Büttel Jánosné és dr. Bayer Sándorné urhölgyek. Továbbá Dévai Szőllősy Márietta, Adrienne és Margitka, Argai Ilonka, Zsák Miczi, Irén, Annuska, Erzsiké, Mezey Mariska, Ilonka és Edith, Jankovits Ilonka, Havassy Jolánka, Jamniczky Elza, Romy Blanka és Giziké, Zboray Blanka és Irma, Bursits Irma és Erzsi, Payr Mariska, Polinszky Miczi, Demmel Edith, Kertész Irma, Lajos Ida és Margit, Hofhauser Etelka és Erzsi, Halperth Olga és Ella, Galgóczi Jolán, Ludvig Emma, Suda Mariska, Iványos Margit, Szaboretti Irma, Zsigmondovics Irén, Gogolák Irmuska, Richter Sarolta és Margit, Ferray Auróra és Margit, Büttel Erzsi, Gregersen Dagmár és Eggert Edith kisasszonyok. Buda notabilitásai közül jelen voltak: Dr. Jankovich János miniszteri tanácsos, Zsák Hugó és dr. Romy Béla osztálytanácsosok, Demény Károly postaigazgató, Gugolak József rendőrtanácsos, Árgay János, Kozma Andor és Szabó József. A jól sikerült gyermekbál vendégeit köz- megelégedésre Gürsch Ferencz látta el kitűnő ételekkel és italokkal. Vigalmi estély. A budapesti (jobbparti) katholikus legény- egylet f. hó 5-én esti 7 órakor vigalmi estélyt rendezett saját helyiségében. A vigalmi estélyt Stark Lajos Egyleti jelige czimű dala nyitotta meg, melyet az egyleti énekkar adott elő. E bevezető dal után Joachim Ágoston „Egy szerencsétlen flótás“ czimű vig- játéka került színre, a melyben Stella István (Somkőy), Tóth József (Vándory), Wittek József (Aladár) és Schmidt Károly (Pikulás Gyurka) tűntek ki élénk, csinos előadásukkal. Mellettök azonban a többi szereplők, mint Wagner István, Oliva Ferencz, Prinke Fülöp, Bukovszky Gyula és Trosek Ferencz is megérdemlik elismerésünket. Az előadást társas vacsora követte, mely alatt Ernő szász herczeg „Danára fel“ czimű dalát adta elő az énekkar. Ezután Schmidt Károly és Stella István a legújabb és legszenzá- tiósabb találmányok egyikét, egy t h e atro p h o n t mutattak be. Az érdekes tárgy bemutatását követte az énekkar „Honfiak“ czimű dalnak, melyet Küchen irt, sikerült előadása, mely után még a késői esti órákig együtt voltak a legényegylet szolid tagjai. Hadastyán bál. Érdekes, s egyszersmind ritka bált rendeztek f. hó 13-án a Fáczán összes termeiben.
