Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-02-21 / 6. szám
Február 21. BUDA és VIDE KE Budapest, 1899. (3) Ha már a legutóbbi művem ily elismerést aratott, úgy bizonyára annál nagyobb elismerésben fog részesülni a következő, a melyben 300-nál több dicsérő levél közölve lesz, mint hatalmas dokumentacziója az igazi magyar közvéleménynek. A közlendő dicsérő levelek olvasása kalei- doskopszerü kellemes változatosságot fog hozni az olvasónak, s nagy részben művelt úri hölgyektől s tudós uraktól származván a levelek, egyszersmind rendkívül tanulságosak is. Törökbálinton, 1899. február 1. Zimándy Ignácz. A Széchenyi asztaltársaság átirata a Nemzeti Kasinóhoz. Mélyen tisztelt Nemzeti Kasinó ! Napjainkban, midőn az olcsó hazafiság mindenféle czégek, hamis bálványok és kongó jelszavak felhasználásával dobzódik és köt alkut az anyagelviséggel, szükségünk van rá, hogy javulásért a nagy Széchenyi István gróf szelleméhez forduljunk. A Nemzeti Kasinó a legnagyobb magyar halálának évfordulóját ünnepli. E napon mi is hivatalosan Bejelentjük, hogy Budán a Széchenyi asztaltársaságot megalakítottuk abból a czélból, hogy a Széchenyi cultust szolgáljuk. Nem csak szóval, de tettel is. Arra törekedünk, hogy Széchenyi nagy szelleme minden magyar szivében, palotától le a gunyhóig, mint egy oltár épüljön fel s az ő nagy lelke ihlessen meg mindnyájunkat, hogy a hazáért élni és halni tudjunk, hogy csak is az igaz hazafiság vezesse cselekedeteinket s menekülve a fényes, de üres szavaktól, Széchenyi hagyományai áldásába részeltessük a magyart. A mellett, hogy ezért társadalmi utón munkálkodunk, lapunk aBuda és Vidéke állandóan gyújtja az emlékezés tüzét és folytonosan példázza a nagy Széchenyi István tetteit és műveit, a miért a Buda és Vidéke czimü magyar keresztény szellemű lapot, mint a Széchenyi asztaltársaság czéljainak egyik fegyverét, a Nemzeti Kasinó tagjai erköcsi jó akaratába ajánljuk. Ezek után minden hazafi nemes és a haza boldogitását munkáló törekvését Széchenyi szelleme örök erejébe, — Széchenyi hagyományainak letéteményesét — a Nemzeti Kasi- nót az Isten áldásába ajánlva, maradunk tisztelettel A budai Széchenyi asztaltársaság. mindszenti Erdélyi Gyula, Juristovszy Ödön, jegyző. elnök. Budai kereskedelmi társulat. A budai kereskedők társulatának évi jelentéséből kitűnik, hogy ez a tekintélyes társaság- nem csak a szegedi kereskedő kongresszusou folyt be a tárgyalásokba, de hozzászólt minden fontos kérdéshez s emlék iratokban fejezte ki Buda érdekei felől óhajtásait és alapos véleményét. Állandó feladatát képezi a székes főváros közlekedési politikájának szemmel tartása és a hiányok orvoslásának sürgetése. A Buda és Vidéke közölte a társulatnak erről szóló beadványait. Közöltük azt az előterjesztést is, mit a pénzügyigazgatósághoz a hitelesített poharak és palaczkok tárgyában adtak be. Feliratot intéztek az igazságügy miniszterhez a 20 frton alul levő követeléseknek annál a rendes bíróságnál való perléséért, a hol a kereskedők könyveiket vezetik. Felterjesztést intéztek a székes fővároshoz a Vérmező szabályozása tárgyában. Mindezekből látszik, hogy a budai kereskedelmi társaság egyik legbuzgóbb őre a budai érdekeknek. Házi-Verseny. A budapesti (buda i) tornaegylet f. hó 15-én Aítila-utczai csarnokában sikerült tornaversenyt rendezett. Az összgyakor- latokban (súlyzóval) részt vett 37 egyleti tag. A csapattornázás három csapatban, szép kivitellel és jó kedvvel folyt. Ezt követte a verseny tor- názás. Előbb a (haladó tornászok mutatták be versenygyakorlataikat: a magas nyújtón, azután a magas ugrásban. Az öt versenyző közül a legtöbb nyerő pontot: Prokl József érte el. Második győztes : Demkovits Leó ; harmadik : Brun- huber Géza. A képzett tornászok összetett versenyében (magas nyújtó; ló széliében) első győztes: Fényes'Iván ; második : Gruber Román. Ez után súly dobás távolba következett. A 8V2 klg.-mos vas golyót legtávolabb dobta: Prokl József (8.40 mtr.) és Újhelyi Sándor 8.20 mtr.) A műsor szerint következett : Hol van három ? czimű fogócska játék. Ebben 22-en vettek részt. A budai tornászok tágas csarnokukban télen is űzik a testet edző és ügyesitő tornajátékokat. Valóban játszi jó kedély mellett, de még is fegyelmezetten, mutatták be az egyleti tagok a jelen volt szép közönségnek e játékot. A tornászok nagy élénksége a közönséget is kellemesen mulattatta és gyakran tapssal üdvözölte a fogócskát játszók ügyes mozdulatait. A műsor utolsó pontja a „Titokzatos-Verseny“ volt. Tizenhármán vettek részt. E verseny a következő lefolyású. A résztvevők a mellék terembe vonultak ; egyik sem tudta, hogy mi lesz a verseny ? Egymás után, egyenkint szólittattak a porondra s csak akkor, mondták meg az illetőnek, hogy a verseny: „Helyből, -páros lábbal, kettős szökkenéssel magas ugrás“. Az átugrandó magasságot a versenyző maga állapítja meg. Legmagasabbat: Brunhuber Béla ugrotta megv (L22 m.) Az egyesület a győzteseket emlék tárgyakkal tisztelte meg. A budai polgári Casinó közgyűlése. A budai polgári Casinó, mint a múlt évben, úgy az idén is nyomtatott jelentésben számolt be az elmúlt (189.8-iki) évi működéséről. E jelentésből tudjuk, hogy a polgári Casinó a társadalmi és üzleti moz- g a Írnak körében az elmúlt esztendőben is nem épen csekély tevékenységet fejtett ki. Egyebek közt a székes-fővároshoz kérelemmel járult az iránt, hogy a közúti vasút budai vonalának azon szelvénye, mely a Szt.- János tértől a Mikó-utczáig terjed, a közlekedési nehézségek elkerülése végett gránitburkolattal láttassák el; mely kérelem sikerre is vezetett, a mennyiben a hatóság részéről a ki- köveztetés iránt az intézkedések meg is tétettek. Hozzájárult a Casinó azon mozgalomhoz is, a melynek czélja volt a közúti vasúttársaságnál kieszközölni, hogy a Ferencz-József-hídtól a Zugligetig terjedő vonalon a szakaszok a méltányos kivánalmaknak megfelelőbben osztassanak be. az átszálló jegyek intézménye itt is behozassák, s főleg, hogy a bal- és jobbparti vonalokon a teljes körforgalom az átszállással, rendszeresen létesitessék. Az első kerületben újból megalakult Vöröskereszt egyesületi fiók egyletnek ügyét a Casinó szintén meleg pártolásban részesítette, a mennyiben abba 20 írttal alapitó tagul belépett, irodai helyiségét annak üléseire rendelkezésére bocsátotta, s tagjait az uj köszhasznu és emberbaráti egyesület támogatására körlevé- lileg felkérte. A mi a Casinó b e 1 é 1 e t e t illeti, meg kell említenünk, hogy a lefolyt esztendőben az összes helységeket tataroztatták, a bútorokat kijavíttatták és a díszterem lámpáit arra való tekintettel, hogy tagjai számának növekedtével most már ezen terem is rendszeresen használtadig Auer égőkre alakították át. A jelentés tárgyalja továbbá a Casinó pénzügyi állapotát, annak megjegyzése mellett, hogy jelenleg tartozása nincs hogy a tartozás költségei a lefolyt évben rendkívüli kiadást képeztek. Épen a tartozás szükségének felmerülte volt oka annak, hogy ezúttal a Casinó tulajdonát képező épületrészvénytársasági részvények szamát nem szaporíthatták. Dr. Mezei Sándornak e helyen egyszersmind köszönetét szavaz a választmány, mert a részvényei után esedékes 40 frt osztalékot ez évben is a Casinó részvénybevásárlási alapjának ajándékozta. Majd kéri a jelentés a tagokat, hogy a házbér fizetést ez évben is 2000 frtban állapítsa meg. A szárszámadások kimutatása szerint a Casinó a lefolyt évben 6421 frt 52 krt bevételezett, s ugyan annyit is adoti ki különböző czimeken. Vagyonmérlege 4892 frt 12 krt mutat, a Casinó épületi részvények bevásárlási alapját képező bevétel az 1898. évre 99 frt 30 kr; az alap vagyoni álladéka pedig 1299 frt 30 kr, mely összeg a vagyon mérlegen kimutatott 4892 frt 12 kr. bele van értve. A Casinó a jótékonyság oltárán is áldozott az elmúlt évben, a mennyiben a krisztinavárosi és tabáni iskolaszékek, a Mayer-árvaház és a Klotild-szeretetház kezéhez, a kerületbeli szegény iskolás gyermekek felruházására 70 forintot fordított. Ezekben röviden beszámolva működéséről, indítványozta, hogy a rendes választmányi tagok száma ezentúl 30 helyett 45, s a póttagok száma 10 helyett 15 legyen. — Tovább, hogy az alapszabályok, 20, 25 és 29 §-sa módosíttassák. A közgyűlést folyó hó 18-án tartották meg a Casinó dísztermében nyilhegyi Rupp Imre elnöklete alatt, ki is beszédében utalva arra, hogy a közgyűlés tárgyát s a választmány jelentését mindenki ismeri, csakhamar az alapszabályok 3 §-ának módosításának indítványát tette meg, a mit a közgyűlés elfogadott. E szerint a 20 §. 4. bekezdése ekképen lett módosítva: „A közgyűlés határozat képes, ha a Casinó tagjainak Vs része megjelent stb.“ 25. §. 6. bekezdése : „A választmány áll: az elnökből két alelnökből és 45 választmányi tagból.“ 25. §. 6. bekezdése : „A választmányi tagok sorában időközökbén támadó hiányok pótlására a közgyűlés évről-évre 15 póttagot választ stb.“ 29. §. 1. bekezdése : „A választmány határozat képességéhez legalább 10 tag jelenléte szükséges stb.“ Miután e módosítások el lettek fogadva, I Csillag Benő elnöksége alatt négy tagú bizottság gyűjtötte s irta össze a megválasztott vezetőség névsorát, a mely szerint elnöknek az 1899-ik évre nyilhegyi Rupp Imre, alelnököknek pedig Garancsy M i h á 1 y, s Peringer F erencz maradtak meg. Választmányi rendes tagok lettek: Dr. Baross Gyula, Bursits Antal, Daróczi Rezső, Decker Aladár, Felföldi Dániel, Fodor István, Illés Gyula, Jankovics József, Dr. Kertész Aba, Kurzweil Vilmos, Linzbauer Fü- löp, Márkus Imre, Mauks János, Dr. Mezei Sándor, Micsinyei Ferencz, Nahlik György, Palanek Ferencz, Radanovics Dániel, Rosta- házy Kálmán, Schumy István, Schumy Rezső, Szuppán Ferencz, Uhlarik Béla, Werner Ferencz, Dr. Vladár Márton. Választmányi póttagoknak megválasztattak: Chimáni Lajos, Dávid Béla, Frey Alajos, Friedländer Lajos, Gam- auf Gyula, Gilly József, Grünwald Samu, Hein Lipót, Hönigschmid József, Kalis Frigyes, Klas- sohn Gyula, Lackenbacher Károly, Pakányi Ferencz, Petrich Márton, Tüski József. Számvizsgáló bizottsági tagok lettek: Párthényi László, Spády Sándor, Schober János, Sveticska Károly, Szaplon- czay Mihály.
