Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-02-01 / 4. szám

Február 1.

BUDA és V 1 D É KE

Bubapest, 1809. (3)

pokon a medenczében megrekedt poshadt viz kellemetlen lehelete miatt meg sem közelíthető. S még alig szállván le az első dér, otromba bódét borítanak az egész alkotmány fölé, mely Ínint valami falusi csűr, úgy ékteleniti el forgalom tekintetében a legélénkebb közterületünket tavasz végezetéig. A szobormű anyaga jéggel- fagygyal daczoló sóskúti kő, de ha az idő viszontagságai ki is fognak rajta, esetleges repedései kevesebb költséggel javíthatók ki, mint a mibe a minduntalan fölállított és lebontott bódé összerakása kerül. Nem a műalkotásainkat féltékenyen megóvó művészi szellem nyilatkozik meg ez ízléstelen bódéban ; mert hisz ha ennek érvényesülését következetesen keresztül akarják vinni, akkor kezdve a vigadó épület kőszobrain, az operát díszítő szobrokat, az uj országházat áttört művü faragványaival a maga egészében, szóval minden valamire való középületünket deszkákkal kellene körül bástyázni télnek évadjára. A kálvintéri szökőkút ízléstelen és izlést- rontó bódéjában megrtyilatkozó szellemet józan észszel csak a takarékos nyárspolgár természetével lehet egybevetni, ki szalonját szép művü selyembutorokkal szereli föl, ezeket azonban vitorla vászonburokkal vonja be, nehogy használat közben elkopjanak.

A kálvintéri szökőkút didergő Neptunjáról igy elmélkedik Tarczai György a kitűnő iró s ezzel napirendre tűzte a művész világnak, hogy az építkezésekben megnyilatkozó ízléstelenség ellen síkra szálljon.

Egy kis budai séta után az ízléstelenség dulásáról bárkit meggyőzhet. Olyan jól esik, ha egy-egy ízléses építkezést látunk, melyben a művészi érzék arat diadalt. Reméljük, hogy a Lajos kútja nem lesz az ízléstelen kezelésnek olyan zsákmánya, mint a kálviniéi' didergő Neptunja.

A két testvérváros.

Különös, hogy a pestiek úgy irtóznak Budától. És megfordítva szintén. — Ki a budai erősebb, szabadabb s tisztább hegyi levegőt csak rövid ideig szívta, az többé a pestivel nem barátkozik meg. Miféle levegőt nyújthatnak azok a rengeteg udvarnélküli magas házak, melyek mint két sor óriási olaszfal még az utcza levegőt is elzárják, minden hegynélküli síkságon. •— De mi azért a pestiek ízlését ezzel nem kívánjuk megrontani, hanem tény, hogy Pest már kezd nem is szépnek lenni többé. A nevezetes épületeket keresni kell a bérházak között és mögött, s a melyek többé sem szembeötlők, sem szépségben a bérházat felül nem múlhatják. Egy egy bérház sokszor szebb is, nagyobb is ; holott Buda fekvése oly csodás ! Ha a völgybe nézünk, gyönyörű a kilátás a magasabb helyekről, és ha feljebb tekintünk újra örvend lelkünk és csodálva mereng szemünk a mágasabb vidék szépségein.

Nyáron a zöldnek örvendünk mely körül övez, és a különféle madárének vidítja kedélyeinket. Ha a téli tájképet nézzük azt gondoljuk s mondjuk : ez pedig még szebb, és a lakók maguk is sokkal testvériebbek.

A mágnásvilágnak is Budára kellene jönni lakni, mert a régi hősök s vezérek itt tartották székhelyeiket, minél közelebb a királyhoz, pedig az itt lakással megtakaritnák a külföldi nyaralás, fürdőzés költségeit, amely az országban maradna.

Buda és vidéke a szellem városának van rendelve. Miért nem mozdul már egyszer a budai érdekek emelésére alakult bizottság ? Él, elaludt, vagy álmodik ?

Tüdőbetegek szanatóriuma.

Már híradással voltunk róla, hogy Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt egy olyan egyesület alakult, mely a tüdőbetegek számára szanatóriumot akar építeni. Azt is megírtuk, hogy az egyesület a fővárostól kért telket, a

melyen a szanatóriumot felépíthetnék. A közgyűlés méltányolva az egyesület törekvését, vegyes bizottságot alakított, hogy a szanatórium czéljára keressen alkalmas területet. A bizottság több átengedhető telket jelölt ki, de az egyesület ezek közül egyet sem fogadott el, mert nem találta azokat alkalmasoknak. Az egyesület újabb beadványban kéri a hatóságot, hogy a Eazekashegyen vagy a Kecskehegyen levő fővárosi területből adjon húsz holdat. Egyúttal bejelentette az egyesület, hogy ő felsége elfogadta az egyesület védnökségét s megengedte, hogy a szanatóriumot Erzsébet királyné szanatóriumnak nevezzék.

A Buda és Vidéke több czikkben fejtegette azt, hogy úgy Buda, mint egész környéke sanatoriumokra hivatottá A szentendrei munkás üdülőhely eszméjét is lapunk vetette fel. A székesfővárosnak ez a húsz hold nagyobb áldozat, mintha vidékünk valamely községe adna húsz holdat, a mivel azután nagyban előmozdítaná emelkedését. Különben is sok már a kórház Budán. Mi inkább a vidékre tennénk. Ajánljuk a pilisi alsó és felső járás községeinek, hogy az egyesülettel kezdjenek tárgyalást.

Glück Frigyes kitüntetése.

Talpig derék, szimpátikus embert ért kitüntetés : Glück Frigyesnek, a Pannónia fogadó tulajdonosának, fővárosi törvényhatósági bizottsági tagnak a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta, elismeréseképpen azoknak az érdemeknek, a melyeket Glück Frigyes a szállóipar terén és a közjótékonyság körül évek hosszú során szerzett. A kitüntetést nagyon megérdemelte Glück. Jórészben az ő munkálkodásának eredménye, hogy a viruló magyar főváros fogadók dolgában ma az európai metropolisok közt a legelső helyek egyikét foglalja el, ennél azonban százszorta nagyobb érdemül kell betudnunk Glück Frigyesnek jó szivét, a mely folyton arra készti, hogy azokat, a kik rászorulnak, anyagilag nagy mértékben támogassa. Csöndben, a zajos nyilvánosság elkerülésével tesz jót Glück Érigyes, mert a jótékonyságban öröme telik. Az ő alapítványainak, ajándékainak és adományainak elenyésző csekély része az, a melynek hire a nagy nyilvánosság elé jut. A szerény ember szinte röstelli, ha egy-egy ilyen jótékony cselekedetén, mint ő mondja, rajtakapják. Nagyszámú jóbarátja sokkal jobban fog örülni Glück kitüntetésének, mint a mily mértékben büszkévé teszi őt magát a mellét díszítő lovagkereszt. — A Pannónia- fogadó személyzete testületileg üdvözölte főnökét, a kihez Halasi Gyula főpinezér gratuláló beszédet mondott. — Glück Frigyes kitüntetése a vendéglős ipar elismerése. Glück Frigyes neve a szakirodalomban előnyösen ismeretes. Azok közé tartozik, kik az I—Ill-ik kerületi vendéglősökkel jó barátságban vannak, érdekeiket szivükön yiselik. Glück Frigyes mint bizottsági tag többször adta tanujelét annak, hogy Buda jövőjét, rendeltetését ismeri és belátja.

A német nyelv tanulása.

A német nyelv tanulására általánosan Róder Adolf-féle Lev él szerinti oktatás harmadik javított és tökéletesen átdolgozott kiadásában,

. füzetes alakban indul meg a Lampel R. (VVodia- ner F. és Fiai) könyvkereskedés kiadásában. A német nyelv gyakorlati nagy szükséges volta eredményezi a sűrűn felburjánzó nyelvkönyveket, melyek minden rendszer nélkül készítve, csak megnehezítik annak a munkáját, aki a nyelvet elsajátítani akarja. Róder „levelei“ annyiban külömböznek ezektől, hogy a Toussaint- Langenscheidt-féle módszert követve, világos és könnyű példákkal szolgálnak és belőlük könnyű szerrel lehet megtanulni nemcsak a grammatikát, hanem azt is, hogy kell németül beszélni. E módszer feleslegessé teszi a nyelvmestert és minden tekintetben szabatos és megbízható. Az uj kiadás jóval terjedelmesebb az előbbieknél és hogy mindenki könnyen hozzájuthasson, füzetenként is kapható. Egy-egy füzet ára 20 kr. A füzetek akár egyenkint, akár 5—5 füzetre való előfizetéssel szerezhetők meg. Jó volna, ha valaki egy magyar nyelvtant is írna s a közművelődési egyesületek komoly tanfolyamokat nyitnának Budán és vidékén a magyar nyelv tanítására.

A kiegyezés háza.

PalkovicsE.de az „Angol Királyné“ szálloda tulajdonosa megírta .4 kiegyezés szülőháza czi- mű érdekes és tartalmas munkában azt az időt, mikor az Angol Királyné Deák Fercnczuek otthona volt. Palkovics Ede jó korrajzot nyújt illustrácziókkal is ellátott könyvében. Élénk tollal, vonzóan, tanuságosan írja le a haza bölcse jellemét, gondolkodását, szokásait. Röviden az Angol Királyné szállodának múltját is adja. Kár, hogy nem említi fel azt a fontos történeti tényt, hogy itt találkoztak először Görgey Arthur és Kossuth. Palkovich Ede munkája mint művelődés történet is értékes és becsületére válik.- Bárcsak többi vendéglőink és szállodáink is kiadnák történetöket. Ezek gyűjteményes kiadásának tervével Stadler Károly foglalkozik. Azt hiszszük, hogy Palkovich dicséretes uttörésére a terv valósításához hozzá fog.

Kiemeljük még, hogy a külföld számára Palkovich úgy adta ki munkáját, hogy a német szöveg mellett ott van a magyar is. Éz hazafias cselekedet.

Nyilvános elszámolás.

A várbeli Iskolaszék a tantestülettel karöltve a legutóbbi karácsonyestén régi jó szokásához híven ismét számos gyermeket látott el jó meleg téli ruhával. Ezúttal 67, a várbeli iskolatéri elemi iskolába járó tanuló részesült a jótéteményben. A fiuk jó minó'ségü téli öltözetet és czipőt, a leányok pedig téli nagy kendőt, ruhaszövetet és czipőt, azonkívül valamennyien egy édességekkel és karácsonyi csemegével telt csomagot kaptak. Az ünnepélyes kiosztás deczember hó 24-én d. u. 4 órakor történt a várbeli iskolának ez alkalomra feldíszített tornatermében. A hatalmas karácsonyfa —- melyet előtte való nap a tantestület tagjai dr. Kemény X. Ferencz iskolaszéki gondnokkal élükön gazdagon díszítettek föl a tornaterem egyik sarkában állott, ágain száz meg száz lobogó gyertya szórta fényét. Az elnöki emelvényen Márf y Ágost nyug. államtitkár iskolaszéki alelnök foglalt helyet; körülötte az iskolaszék tagjai, számos szülő és gyermekbarát helyezkedett el, mig a terem többi részét felruházandó gyermekek töltötték meg. Az elnöki megnyitó után Dr. Nemes Antal budavári plébános tartott a gyermekeknek való alkalmi beszédet, engedelmességre, a szülők és jótevők iránti sze- retetre buzdítván őket; majd a IV. osztályokból alakított gyermekkar adott elő Oszoly Kálmán osztálytanító által szépen betanított karácsonyi énekeket. Ez után következett az adományok kiosztása. A gyermekek örömtől kipirult arczczal szorították hónuk alá a kapott ajándékokat. De nemcsak a gyermekek arcza sugárzott a boldogságtól, hanem a jelenlevő nemeslelkü emberbarátoké is, a kik a Hymnus hangjai mellett oszoltak el s a kik családjaik körében bizonyára fokozottabb boldogsággal töltötték el a szent estét lelkűkben azzal a tudattal, hogy nemeslelküségük lehetővé tette a Jézuska eljövetelét azoknak a szegénysorsu gyermekeknek is, a kiknek különben oly sivár lett volna a szeretet legnagyobb ünnepe.

A felruházás költségeihez adományaikkal a következők járultak.

Dr. Appl Lajos úr 1 frt. — Dr. Baróti Lajos úr 2 frt. — Eötvös Sándor urnák gy. i. Eötvös Sándor 3 frt, Gaizler Béla 1 frt, Schundler Ferencz 1 frt, N. N. 1 frt, Bengyel Zsigmond 50 kr., Sárközi Zsigmondné 50 kr. ősz' szesen 6 frt. — Dr. Gombár Tivadar úr gy. i. Dr. Gombár Tivadar 5 frt, özv. Herián Károlyné 2 frt, Gombár Miczi 1 frt, Orczy Gyuláné, 1 frt, Gombár Gellike 50 kr., Gombár Annus 20 kr., Gombár Tivadarné 2 frt, Gombár Tivadar 1 frt. összesen 12 frt 70 kr. — Dr. Hegedűs János úr gy. i. dr. Hegedűs János és családja 5 frt, Lukács Béla 5 frí. összesen 10 frt. — Dr. Herald Ferencz úr gy. i. E. M. 5 frt, Dr. H. F. 1 frt 50 kr. összesen 6 frt 50 kr. — Huszár Adolf úr 2 frt. — Kanócz István úr gy. i. Herczegprimás 10 frt, Kanócz Istvánné 1 frt, Kanócz István 1 frt. összesen 12 frt. — Fötisztelendő Kanter Károly úr 3 frt. — Kasics Péter úr gy. i. özv. Pernöffy Jánosné 3 frt, Láner Gyula 1 frt, özv. Havas Sándorné 2 frt, Kasics Péter 1 frt. összesen 7 frt. — Dr. Kemény X. Ferencz úr gy. i. Wiesner Jánosné 1 frt, Wiesner Emil 1 frt, Wiesner Alfons 1 irt, J. W. 50 kr., L. E. 1 frt. Jorolán Károlyné 2 frt, Braidsver József 1 frt, Braidsver Józsa 50 kr., Jenny Wiesinger 50 kr., Dr. Kemény X. Ferencz 1 frt 50 kr. összesen 10 frt. — Dr. Keömley Nándor úr gy. i. Keömley Nándorné 1 frt Keömley Aurél 50 kr., özv. Celligói Bódogné 1 frt, Olvashatlan 1 frt, Szobovics La- josné 1 frt, Szobovics Jozefin 1 frt, Gálffy Erzsébet 1 frt, özv. Hersichné 2 frt, Marsovszky 1 frt Ede Marsovszky 1 frt. összesen 11 frt. — Kosutány Géza urnák gy. i. Dr. Baumgarten Izidor 5 frt, Cseke Kálmán 1 frt, Czárán István 1 frt, Krenedics Gyula 50 kr., Szepesy István 1 frt,