Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-01 / 33. szám
BUDA ES VIDÉKE Budapest, 1899. (3) E czélt a legszebben és leghívebben szolgálja az egyesület kebelében alakult „Pénteki Társasági , mely buzgó elnökével: Rupp Zsig- mond kir. közjegyzővel az élén, mindent elkövet, hogy pezsgő élet, békés egyetértés, fesztelen kedélyesség tartsa össze az egyesület tagjait s szerezzen uj híveket a tekintélyes nagy egyesületnek. Azok a borgazdai vacsorák, melyeket e czélból rendezni szokott, egytől egyig a kölcsönös szeretetnek s becsülésnek megnyilatkozásai : A rokon lelkek rendezvous-ja. Most legutóbb, november 10-én a budai közélet egyik kiváló s nagyrabecsült tagja : ftosconi Lipót volt a pénteki estélynek borgazdája, a ki maga is bortermelő lévén, képzelhetni, hogy a „saját termésű budaiénak fogyasztói ez alkalommal nagy számban jelentek meg. A vendégek lehettek vagy százan legnagyobb örömére a jószivü borgazdának, ki e tömeges részvétel által fölöttébb megtiszteltnek érezé magát. A felköszöntők sorát Del Medico Ágost főlövészmester nyitotta meg, ki a lövészegyesületet Noé bárkájához hason- litá, melyben a legkülönfélébb élő lények a legszebb egyetértésben, békeségben élnek egymással. Poharát a vendégekre ürítette, Pupp Zsigmond érdekes visszaemlékezésben a mai boresték eredetére mutatott reá s azok egyik meghonosítójául éppen Rosconi Lipót atyját emlité meg; a derék borgazdát éltette mint boldog emlékű atyjának minden tekintetben méltó és érdemes utódját. Miután felolvasták Darányi Ignácz dr. miniszter üdvözlő levelét, fiosconi Lipót előbb vendégeit majd Hámpel Sándort, mint iskolaszéki elnököt éltette. Szabó Lajos Rosconira, Csorba Eer ncz dr. Rupp Zsigmondra ürítette poharát. Felköszöntőt mondott még Petz István, Grabnay N. _stb. A kedélyes társaság a felszolgált jó bor s ízletes vacsora mellett késő éjig maradt együtt s számos felköszöntöben éltették Ros- coni Lipótot a derék borgazdát, kívánván neki „ezerannyit“ a jövő évi termésből, mint a mennyit most a barátság asztalára állított. Missió-könyv. Oktatások és imádságok a missió ájtatos- ságok alkalmára. Szerkesztette Kisfaludy Ti. Lajos. Budapest, 1899. Az esztergomi egyházi főhatóság engedelmével kiadja a Szent István- Társulat. A missió-áj tatosság alkalmára igen szépen megírt, bensőségteljes imádságokat, hasznos oktatásokat tartalmaz e könj^- vecske. Megmagyarázza a missió mibenlétét s jó tanácsokkal szolgál a missió-áj tatosságokban résztvevő híveknek. Yalóban lelki épülését ségitjük elő annak, kinek e hasznos művecs- két kezébe juttatjuk. Meg vagyunk győződve, hogy a jövő jubiláns esztendőben, a mikor országszerte, úgyszólván minden nagyobb községben missiók fognak tartatni, ekönyveeske százezer számra fog elterjedni. A csinos kiállítás a Stephaneum-nyomdát dicséri. A keresztre feszitett Megváltó színes képevei ellátott egészvászonkötésü, 92 lapra terjedő könyvecske ára csak 20 krajczár. Megrendelhető a Szent-István- Társulatnál : Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám. Kis barátaimnak. Versek, történetek. Irta Pró na i Antal. A Szent-István-Társulat kiadása. Budapest, 1899. Újabban, — a mi első sorban a Szent- István-Társulat érdeme, — számos tiszta valláserkölcsi irányú, korrekt katholikus szellemű s e mellett az ifjú kedélyekhez, romlatlan ifjú szivekhez sikerrel alkalmazkodó termékekkel gyarapszik gyermek-irodalmunk. Ezek nem üres léhaságok, tartalmatlan rimpengeté- sek, de nem is szárazon előadott kényszer- moralizálások, de tökéletesen a magyar gyermek lelkületéhez szabott komoly vagy tréfás történetkék vagy dalocskák, mindig tanulságosak, a nélkül, hogy a gyermek észrevenné, hogy tulajdonképen most is tanult valamit. Nyelvezetük jó magyaros; ha vers, akkor ügyesen van bennük alkalmazva a valódi magyar ritmus zenéje, élénk lüktetése ; ha vers, ha próza, nem veti meg a képzelem csillogó szinpompáját sem ; másként nem is férkőzhe- tik iró a gyermek kedélyéhez. A gyermek- világ karácsonyi vigasságát előkészítő Szent- István-Társulat legújabb kiadványára Prónai Antal kedvelt ifjúsági iró „Kis barátaimnak“ czimü könyvecskéjére teljesen ráillik, a mit a fentebbiekben mondottunk. Sok mindent nyújt írónk. Vannak könyvében Jézus életéből elmondott történetek, vannak komoly és tréfás versikék, mesék, állattörténetek és egyéb, a gyermek eszéhez és szivéhez mért olvasmá nyok. Prónai jó ifjúsági iró s a mellett köny- nyed verselő. — A Stephaneum-nyomda által igen szépen kiállított könyvnek előnyei a Zsiioay Jánostól származó számos csinos kép is. A könyv ára gazdag aranyozásu egész vászonkötésben 80 kr. Megrendelhető a Szent- István-Társulat könyvkereskedésében : Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám. Szent Imre herezeg. Élet- és jellemrajz. Irta dr. Karácson Imre. Budapest, 1899. 8-rét, 152 lap. A Szent- István-Társulat kiadása. A magyar ifjúságnak nem is választhatnánk méltóbb tárgyat az elbeszélésre, mint a szűzies lelkületű szent Imre herczeg, szent István király korán elhunyt fiának életét. Karácson Imre a tárgy szeretetével, szépen és e mellett az anyag teljes ismeretével irta meg az életrajzot. A történelmek, — írja a szerző, — jobbára csak mély szomorúságot okozó kora halálát említik föl, a legendák pedig kevésbbé kozzáférhetők, azért most a történeti emlékek és legendák adatait összeállítva leírjuk életét, hogy a magyar ifjúság honi alakok között találja vallásos tiszteletének és az erények eszményképének legalkalmasabb tárgyát.“ Azt kívánja a szerző, hogy szent Imre emlékét vallásos kegyelettel ülné meg hazánk ^ifjúsága, A mü első része szent Imre herczeg életét beszéli el egyszerű, nemes előadásban, sok érdekes dolgot mond el kivált a királyfi méltó nevelőjéről, szent G-ellért püspökről; a másik részben szent Imre példáját tárja az ifjú szivek elé, a következő czimek alatt: „Az ifjúkor helyes föl- használása“, ,,A hit, remény és szeretet“, „A tisztaság“, „Az engedelmesség és az önmegtagadás“, „A szegénység és az alázatosság“, „A hazaszeretet“, „Az ifjúkor erényei“, „Eszközök az erények megszerzésére“ (az imádság és a munka, a szentségekhez való gyakori járulás és szűz Mária tisztelete). A szépen, világosan megirt fejezetek után a szent Imréről szóló latin himnuszok következnek. A himnuszok magyar fordítását a szent Imre ünnepére rendelt mise latin és magyar szövege követi, továbbá egy ima hazánk védőszentjeihez s a s'ükséges magyarázó jegyzetek. Ez a könyv gazdag tartalma, mely — a mint látjuk — magába foglal mindent, a mire Imre szent királyfi életének megismerése végett szükségünk lehet. Emelik a könyv értékét a magyar ifjúsághoz intézett vallásos intelmek, fenkölt jótanácsok Szent Imre királyfi életét bizonyára például választandja a romlatlan lelkű magyar ifjúság s a dr. Karácson Imre könyvét, a legszentebb ifjúi élet e hivatott magyarázóját, a legnemesebb ifjú lélek hü tolmácsát, csakhamar megszeretik ifjaink. A könyv czimtábláján a szent királyfi alakja látható Roskovics Ignácz remek rajzában. A nyomdai fényes kiállítás a Szent-István- Társulat sajtójának, a Stephaneumnak munkája. Ajánljuk a kedves, egész vászonkötésü könyvecskét a Szent-Iqare-Egyesület tagjainak, a szülőknek s minden magyar ifjúnak figyelmébe. Mint ajándékkönyv bizonyára sok örömnek s tanulságnak lesz szülője. Ára kötve 60 kr. Megrendelhető a Szent-István- Társulat könyvkereskedésében : Budapest VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám. Korona vigadó. Szlatky Dániel az ó-budai „Korona“ összes helyiségeinek bérlő tulajdonosa a kávé- házat, vendéglőt és táncztermet fényesen újra rendezte be s az ó budai korona vigadó a legelőkolőbb közönség igényeinek is megfelel. Szlatky Dániel mindent elkövet, hogy a korona vigadó czéljának megfelelhessen, most O-Budán van a sor megmutatni, hogy van társadalmi élete. Az első évi meteorológiai megfigyelések a Dobogókőn. (1898. májustól 1899. májusig.) Egy éve elmúlt immár, hogy a Dobogókőn, a báró Eötvös Loránd menedékházban rendszeres meteorológiai megfigyelések foly nak. Rövid időköz arra hogy a Dobogókő meteorológiai viszonyairól teljes képet nyerjünk, némi tájékoztatást azonban már ez az egy évi megfigyelési anyag is nyújt. Szerencsés gondolat volt a Magyar Turista-Egyesület vezetőségétől, hogy a Pilishegységnek ezen az egyik legszebb s meglehetősen nyílt fekvésű pontján a meteorológiának barátságos otthont adott, mert mig igy egyfelől a tudománynak tett jelentős szolgálatot, másfelől csinos menedékházát határozottan vonzóbbá is tette. A táblázatból látjuk, hogy az 1898. májustól 1899. áprilisig bezárólag terjedő egy évi időköz átlagos hőmérséklete 8-0 C.° ; a havi középhőmérséklet csupán a három téli hónapban megy a 0° alá s e hónapokban is aránylag csekély mértékben, a mi az elmúlt tél enyheségéről tanúskodik. A hőmérséklet különben augusztusban érte el maximumát 26‘6 C.°-al és februárban a legalacsonyabb értékét — 11 ’4 C°-al. Megjegyzendő azonban, hogy ezek az értékek nem valódi szélső értékek, mert a maximum a d. u. 2 órai észlelés eredménye, a minimum pedig reggel 7 órai érték. A valódi maximum ennél esetleg valamivel nagyobb, a valódi minimum pedig valamivel kisebb. Maximum-minimum hőmérővel ugyanis az állomás ez idő szerint még nincs felszerelve, kívánatos azonban, hogy mielőbb felszerelve legyen. Ha a hőmérséklet évi menetét a Dobogókőn (698 m.*) a tenger színe felett) egybevetjük a hőmérséklet évi menetével Budapesten (Vár, 153 m.), azt találjuk, hogy a kettő úgyszólván teljesen párhuzamos menetet mutat, csakhogy az 545 m.-rel magasabb Dobogókőn a hőmérséklet természetesen alatta marad a budapesti hőmérsékletnek, azaz más szóval, a Dobogókő hűvösebb Budapestnél, a mi különben minden meteorológiai műszer nélkül előre is várható volt. Budapesten ugyanezen egy évi időköz átlagos hőmérséklete 10"8 C0., tehát a különbség a két hely hőmérséklete között egy évi átlagban 2*8 C.°, ennyivel hűvösebb átlag a Dobogókő Budapestnél. Ebből egyszersmind azt is látjuk, hogy Budapest és Dobogó között 100 méter emelkedésnek megfelel körülbelül 0 5 C.u sülyedés a hőmérsékletben, a mi a Közép-Európában megejtett ilynemű összehasonlításoknak teljesen megfelel. Ha az egyes hónapokat külön-külön vesszük szemügyre, azt talá'juk, hogy havi középértékben legnagyobb volt a különbség a két hely hőmérséklete között áprilisban (4*1 C.°) és legkisebb novemberben (1*7 C.°), az évszakokat tekintve pedig a tavasz 3'5, a nyár 3*3, az ősz 2*4 s a tél ugyancsak 2*4 C.°-al volt alacsonyabb hőmérsékletű a Dobogókőn, mint Budapesten a Várban. Végre, ha azt keressük, hogy a legmelegebb és leghidegebb napon mennyi volt a különbség a két hely hőmérséklete között, azt találjuk, hogy aug. 9-én 5‘2 C°-al hűvösebb, február 25-én pedig 0'8 C.° al melegebb volt a Dobogókőn, mint Budapesten. *) A menedékház fekvése 698 m.-re van számítva, a Dobogókő legmagasabb pontja azonban 700 m. S z e r k.
