Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-21 / 32. szám
BUDA ES VIDÉKE Budapest, 1899. (3) jutottunk. De mindazzal, a mit ez irányban fölmutatni bírunk, nem cáfolható meg az, a mire fönt utaltunk s a mely azt bizonyltja, hogy a leglényegesebbekben stagnálunk vagy hát ram együnk. Az erkölcsi érzék tompul, a politika, a pénz szolgálatába áll és ezzel együtt le- hanyatlik testi erőnk, egészségünk is. A baj orvoslását ott kell kezdeni, a hol az székel, a-tisztább erkölcsök helyreáll itásánál, a többi megjön magától. Az első lépést megtenni azonban szerfölött nehéz, mert a jubiláló Magyarország nem könnyen mond le arról, hogy Ízetlenül unalmasnak tartson minden oly törekvést, a mely az önzést gátolhatná s a materializmust fennköltebb céloknak rendelné alá. Pedig kétségtelen, hogy ha egy bizonyos ideig társadalmunk megbirja is azon egyensúly megzavarását, a melynek az önzés és közérzület — közerkölcsök - tekintetében fönn kell állani, sokáig nem. Hiszen az önzés tulajdonképpen az egyeseket egymáshoz csatoló kötelékek megbontását, a társadalom atomizálását jelenti. Jelenti azt, hogy malter és összekötő kapcsok nélkül akarunk a kőből és téglából házat építeni. De milyen lesz aztán ez a ház? Úgy is veszsztik azután hasznát. Nekem úgy látszik, nagyon is itt van az idő, hogy az önzés Htjáról, más nemesebb irányokba térjünk át. Mert minden haladás mellett, a melylyel dicsekszünk egy tekintetben nincs sem okunk, sem jogunk a haladással hivalkodni és ez az ember maga. Polgártársaink javarésze ügyet sem vet arra, a mi a valódi értékét megadná. A nagy és nemes törekvések, az erkölcsi fölfogás tisztasága, politikai és társadalmi tisztesség és kötelességtudás tekintetében valaha sokkal magasabban álhattunk, mint ma. A vallásosságról nem is beszélek, hisz az oly kevéssé ad anyagi eredményeket, hogy a mai társadalom reprezentatív elemei szinte irtóznak tőle. Ellentétes mindazzal a mi őket hevíti, élvezetek helyett kötelességekről beszél. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy ideális tulajdonok nélkül lehetünk erősek és nagyok — erősen csalódik. Évezredek tapasztalatai s a jelen története is az ellenkezőre utal. Angolok, németek fejlenek, haladnak bizton és bátran előre; franciák, olaszok, a kik után mi indulunk, haladnak lefelé. Az egészben a legtanuságosabb az, hogy az anyagi téren is biztosan és állandóan azok a nemzetek emelkednek, a melyek legnagyobb súlyt fektetik az erkölcsi épségre és megújhodásra. Ez mindenesetre elég ok arra, hogy fölötte gondolkozunk. A solymári iskola ügye. Válasz. A Szent-Endre és vidéke“ ez. lap 25-ik számának „Mikor Eyg testület nem tudja, hogy mit cs.e/ehszidu közleményére. Solymár község képviselő testületé legújabban, a község iskola ügyével 1898. évi októberben kezdett foglalkozni. Ezen ülés tárgyát képezte az iskola jellegének meghatározása. Indítványomra annak megállapítása végett, hogy az iskolák közül a felekezeti, községi vagy állami iskolák elönyösebbek-e egy bizottság küldetett ki. 1898. évi decz. 17-én az iskola ügyben képviselő testületi ülés tartatott, melyen 23 képviselő volt jelen. Glazer József plébános, általam pártolt előterjesztésére, egyhangúlag a képviselő testület kimondotta, „hogy a költség különbözettöl eltekint és az iskolát felekezeti jelleggel tartja fent u „A fiukat a leányoktól elkülöníti, a leányoknál apáczákat alkalmaz.“ stb. Ezen ülésből kiküldetett a községi biró elnöklete alatt, egy öt tagú bizottság a szükséges előmunkálatok megtétele végett. A megindított eljárás során kitűnt, hogy apáczákat csak két év után lehet szerződtetni, egyébb teendők végett pedig az elnök a bizottságot többszöri sürgetésre nem hívta össze, ezt tenni 1899. évi szept. 20-án 8 képviselő által beadott kérvényezés daczára is elmulasztotta. A bizottságnak tétlensége alatt, a község elöljárósága valószínűleg julius vagy augusztus hóban az iskola ügyben Pestmegye igazoló választmányához jelentést tett. A jelentésnek egyes részei titkot képeznek, ennek alapján 2528 k. i. 1899. szám alatt hozott határozata a megyei választmánynak a képviselő testület előtt 1899. évi okt. 18-ra ösz- szehit rendkívüli ülésben tétetett közzé. Ezen határozatban a megyei választmány kimondotta, hogy a solymári rém. katli. iskola felekezeti jellegének megszüntetésével az iskola község jellegűnek nyilvánittatik stb. A határozatnak előterjesztése után én az előadóval ellentétessen hivatkozva az 1 868. évi XXXVIII. t. ez. 15-dik §-ra mely szerint a magas kormány jogosított mulasztások esetén a felekezeti iskolák helyett, községi iskolának felállítását elrendelni, de miután a között tisztelt közigazgatási bizott sági ^adelet ily magas kora árny rendeletre nem hivatkozik; de tekintettel arra, hogy 1898. év őszén a szükséges iskolákat, felekezeti jelleggel felállítani határozta el ezen község és a mai napra ezen határozat megváltoztatása kitűzve nem lett, tehát e tárgyban határozat ma nem hozható, a tisztelt határozatbani belenyugvás eddigével egyértelmű és tekintettel arra, hogy az iskola épités és a tanerők felállítása késedelme, a községet és nem a felekezeti /önhatóságot terheli, indítványoztam; a tisztelt határozatnak megfelebbezését stb. Egy bizottságnak az iskola építése végett 14 nap alatti jelentés kötelezettség mellett, kiküldését, végre hogy a községi biró utasittassék, hogy 14 nap alatt e tárgyban ülést hívjon össze. Ezen indítványom 1 szó ellenében elfogadtatott. A bizottság eljárt jelentését beadta és a képviselő testület ezt 1899. évi nov. 7-én tárgyalta, ezt egyhangúlag elfogadta és Pestme- gyéhez az építési terv és költségvetésnek jóváhagyása végett felterjeszteni rendelte. Indítványomra egy legközelebbi szombatra ülést összehívni egyhangú lelkes éljennel rendelte a képviselő testületet, hogy az 1898. évi ülésben felépíteni rendelt iskolát (női iskolát) „Erzsébet“ boldog és felejthetetlen emlékű királynénk nevéről leendő elnevez- hetése végett az ünnepélyes alakbani előterjesztés és felterjesztés eszközöltethessék. Tehát valótlan „Szent-Endre és vidéke“ czikkének azon állítása, hogy Solymár képviselő testületé 2 hó előtt de 1898. év óta községi iskolát állított fel. Tehát valótlan, hogy ily határozatot Pestmeggéhez jóváhagyás végett a község felterjesztett és valótlan, hogy a megyei közigazgatási hatóságnak módja volt ily határozatot jóvá hagyni, valótlan, hogy bármily jóváhagyott határozatot ezen község megfellebbezett. Végre valótlan, hogy a község békéjét megbontottam, mert az összes indítványaim, melyek alapjan a felekezeti iskola megteremtetett, egyhangúlag fogadtattak el. Való azonban az, hogy indítványomra a közigaz;atási bizottságnak azon határozatát, melylyel törvénytelenül, a felekezeti iskolát községi jellegűnek nyilvánította, a képviselő testület egy sző ellenében meg- felebbezte. Való az, hogy az iskola épület terve a költségvetéssel a képviselő testület által egyhangúlag elfogadtatott és Pestmegyéhez jóváhagyás végett felterjesztetett. Ez az iskola ügybeni tényállás; csatolom Jl) és 8) alatt a képviselő testületi iilésekrőli jegyzőkönyveket *) azért, hogy Solymár községe kötelességtudó és lelkiismeretes, öntudatos képviselő testületének korrekt eljárását docu- mentáljam.**) Muttnyánszky Vidám. A budai zeneakadémia évi jelentése az 1898—1899. évről. Mielőtt évi jelentésünk előterjesztéséhez fognánk, egy szomorú kötelességet kell teljesítenünk, A lefolyt évad elején sujtá országunkat Ó császári és királyi felségének Erzsébet királynénknak gyászos elhunyta. Halála nemcsak országunkat renditette meg, de gyászba borította egyesületünket is, melymek egyik alapitó tagja volt. Emlékének kegyelettel adózunk, midőn e súlyos csapásról, mint a lefolyt egyleti évad legszomorubb eseményéről, külön megemlékezünk. Az 1898—99. egyesületi év f. é. junius hó 30-ával záródott. Az ezen idő alatt folytatott működésünk eredményéről van szerencsénk a következőkben beszámolni. A lefolyt évben Összesen három nyilvános nagy és hat házi hangversenyt tartottunk. Az első nyilvános nagy hangverseny 1898. évi deczember hó 23-án tartatott a székes főv. vigadó kis termében. Előadásra került Bruch Miksa .,Odysseus“ czimü nagyszabású oratóriuma A magán énekrészeket Csáky Lujza, Cathry Emma, Érti Anna urhöigyek és Petrovics György és Kéry Adolf urak énekelték. A második nyilvános nagy hangversenyt 1899. február hó 3-án a székes főv. vigadó kis termében tartottuk. Elöadattak a következő művek u m. 1) Händel G-moll hangversenye vonós zenekarra. 2) Grieg „A zárda kapuja előtt“ czimü balladaja, hölgykarra sopran és alt sólókkal zongora kíséret mellett. 3) Dvorzak Serenada-ból a Moderato, Larghetto és Allegro részek vonós zenekarra. 4) Mozart Ária (Von temer, amato bene). sopran solo hegedű és zongora kísérettel. Végül 5) Bheinberger ,,Toggenburg“ czimü dalcyclusa, vegyes karra solókkal és zenekisérettel. A magán énekrészeket Bleuer Andorina, Schmidt Mariska, 'I allatschek Mariska és Érti Anna urhöigyek Kéry Adolf és Petrovics György urak énekelték. A hegedű magánrészt Sigmund Sándor tanár ur játszotta. A harmadik nyilvános nagy hangversenyt 1899. évi április hó 21-én a székes főv. vigadó kis termében tartottuk. Előadásra került 1) Goldmark ,,Scherzo“-ja nagy zenekarra. 2) Verdi ,,Stabat Mater ‘ je és nagy zenekarra. 3) Verdi ,,Laudi alia Vergine Maria“ czimü női karra irt műve és végül 4) Liszt Ferencz XIII. zsoltára ének és nagy zenekarra. A magán énekrészt Pálmay Ká- rolyné urhölgy énekelte. Nyilvános nagy hangversenyeink sikere minden várakozást felülmúlt. Az előadások magas színvonala, közreműködő tagjaink buzgalma és különösen a magánrészek előadását elvállalt művésznők és művészek kiváló előadása voltak egyedüli biztosítékai az egyes hangversenyek sikerdús lefolyásának. Fogadják derék művésznőink s művészeink e helyütt is meleg köszönetünket. Nem mulaszthatjuk el azonban kiemelni azt sem, hogy harmadik nyilvános nagy hangversenyünkön két ujdon*) Szerkesztőségünkben a két jegyzőkönyvet bárki megtekintheti. **) Bizony csodáljuk, bogy Solymár község elöljáróságának a Szt-Endre és Vidéke czikkének a reá vonatkozó „bárgyú“ kifejezéséhez szava nincs. Szerkesztő.
