Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-11-11 / 31. szám

BXJDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1899. (5) kezdéséig a hetes (v. napos) tanító (tanár) felügyelete alatt az udvaron játszszanak, tor- nászszanak a tanitvánjmk. Tiltsa meg, hogy a tanitásanyag minden tárgynál módszeresen legyen megállapítva, mint az több tárgynál van is. A tanitástárgyak anyagát illető1 eg mondja ki: a) hogy a vallástan anyagának meg­állapítása is az uj terv feladata ; b) hogy az olvasókönyv anyaga szigorúan meg legyen határozva ; c) hogy a magyar-nyelvtani részből az összetett mondat s az irály tan általános rés'.e teljesen törlendő s helyettük a gyakorlati életben e öforduló u. n. polgári ügyiratok tanitandók részletesen ; d) hogy a szépírás a nyelvtanítástól el­választva, külön tárgyként tanítandó; é) a számolásból az I. osztályban 10-ig csak két-két alapművelet együtt (az 5-ig reáljegyek használandók) 2. a bennfoglalás vagy mérés élesen megkülönböztetendő a tulajdonképeni osztástól, 3. számok szétbon­tása 10-nél kezdődjék, 4. a tizes fogalma az I. osztályban fejtessék ki a 100-as a II-ikban stb. 5. A mértékekből minden osztályban mindazok, melyek a számkörön belül esnek, 6. a felsőbb osztályokban nem annyira a gépies (szabályok szerint való) mint inkább az értel­mes (okoskodás utján való) számolás legyen a fő; /) az énekből kivált a magyar népdalok tanitandók, a kotta-anyagból egy rész a III. osztályba teendő ; g) a rajzból felveendő a képolvasás is ; h) a kézügyesség anyaga vidékek szerint más legyen ; /) a leányok tornatanitása töröltessék. Óhajtandó a tanítóképzők olyan reformja, h°gy a) egységes legyen a képesítés, ti) a legfőbb tárgy és tudás a gyakorlati tanítás legyen, c) a képesítő vizsgálat előtt minden jelöltnek meg legyen az elemi népiskola tani- tásanyagának részletes (heti és napi) felosztása, d) a képesítő vizsgálatnak külön tárgya legyen az életbeléptetendö uj tanitásterv. Végül, hogy az egész államban egy tanitástern legyen. A ki behatóbban foglalkozott valaha a most utolsó napjait élő tanítási rendszerrel, csak azt tudja teljes értékében méltányolni Magyar József ez indítványait, Kívánjuk, hogy az országos közoktatási Tanács épen oly sok jót fedezzen fel bennök, mint mi felfedeztünk, s uj rendszere végleges megalkotásánál kivétel nélkül használja fel Magyar indítványait, melyeknek törvénynyé emelése a népnevelés körül már évek óta ta­pasztalt hiányokat nem kis mértékben csök­kentenék. Érdekes számok. A nyár utolsó hónapjáról, augusztusról számolnak be az alább következő érdekes számok, a melyeket a magyar királyi központi statisztikai hivatal közöl ismét legutóbbi fü­zetében. A statisztikai rendes szokás szerint négy részre oszlik : a házasság, a születés, a halál és végül fertőző betegségek kimutatására. Augusztusban 6149 pár kötött házasságot a Magyar birodalomban. E számból 653 Hor- vát-Szlavanországra esik. Csupán a Magyar- országban kötött 5496 házasságot véve szem­ügyre, azt látjuk, hogy aránylag legtöbb há­zasságot a Duna-Tisza közén kötöttek, a leg­kevesebbet pedig a Dunántúl. A vármegyék közül Beregmegye mutatja a legnagyobb arányszámot, a legkisebbet pedig Kisküküllő megye. A városok között a házasságkötések számaránya tekintetében Budapest áll az első­helyen, az utolsón Hódmezővásárhely. A Ma­gyarbirodalomban augusztusban 914 vegyes házasságot kötöttek, a mely szám az összes vegyes házasságoknak közel 15 százaléka. Ebből Horvát-Szlavonországra mindössze 23 vegyes házasság esik A keresztény-zsidó há­zasságok összes száma 31, ebből 13 esetben keresztény vőlegény vett el zsidó leányt, 18 esetben pedig keresztény leány lépett zsidó vőlegénynyel házasságra. A Magyarországban kötött 891 vegyes-házasság 18 százaléka, vagyis 157 esetben kötöttek egyességet, még pedig 76 esetben az apa, 81 esetben az anya vallása javára. A legtöbb megegyezés, számszerint 106, a római kát. vallásnak kedvez, a refor­mátus fél javára 28, az ágostaiéra 14, a gör. keletiére 4, a gör. katolikuséra 3 egyességet kötöttek. A 31 keresztény-zsidó házasság kö­zül 6 esetben kötöttek egyességet, 4 esetben a keresztény, 2 esetben a zsidó fél javára. Pusztuló emléktábla. 1879. áprilisában 0 Felsége fenséges nejével, Erzsébet királynővel fővárosunkban időzött, s ez alkalommal ápr. 24-én a Gellért­hegyet is meglátogatta a királyi pár, később arra a helyre, a honnan a király az • előtte fekvő tájban gyönyörködött, márvány táblát helyeztek, s ennek környezetét is rendeztek. Ma csak a környezet; a kikövezett hegy­oldal s nehány szebben faragott kőpad mu­tatja, hogy az ország legelső embere jött itt valaha. A tábla, melyet ide helyeztek, tel­jesen tönkre ment. Az e kő a lapjával ég felé fordult márvány lapot össze vissza re- pesztette, s a betűk nagy részét egészen szét- mállaztotta. A szövegből alig maradt meg va­lami, s a mi megmaradt, az is nagyon hiá­nyos. Húsz év alatt aligha jutott valakinek eszébe, hogy az emléket gondozni kellene. Felhívjuk az illetékes hatóságot, hogy e ron­gált állapotban lévő táblát ujjal cserélje ki, a melynek majd a jövőben több gondját is vi­selje, mint a mostaninak. A budai alsó rakpart kövezése. A budai alsó rakpart a bombatértől az uj eskütéri hidig elkészült. 2 hónap alatt ké­szítették el ezt a hosszú vonalat, a mi, ha tekintetbe vesszük, hogy az uj kövezési rend­szer szerint, e czélra gyártott trahit kemény ségü téglákkal történt, nagyon rövid idő Előre örültünk a szépen kövezett alsó rak­partnak, s most tudj: az Isten, elment tőle a kedvünk. Kern olyan jól készítették azt el, mint a milyen szépnek a felső rakpartról lát szik. Kiadták a rengeteg pénzt a sok kellékre, munkásra, hogy oly kövezetét készítsenek, a mely évtizedekig el áll javítás nélkül is, s kaptunk egy oly utat, a melyet már most is javítani kellene. A téglázat alja cementelve van, s innen ered a hiba. A vállalkozó olcsó munkásokkal dolgoztatott, s még a gatyás paraszt is ce­mentező lett. Ez még magába véve nem lett volna nagy baj, ha a simítás, a hogy kellett volna lennie, valami hengerrel (kézi henger) történt volna. A derék urak azonban lapátot adtak a munkás kezébe, s igy aztán mindenki elgondolhatja, milyen egyenesre verték ezek ezt az utat. Csodák csodája, hogy nem min­denütt olyan hepe hupás, mint egy tiz esz­tendő óta nem javított külvárosi ut. Jó volna, ha vállalkozó maga is megnézné, mire válall- kozott, s csákányt adva a munkások kezébe felszaggattatná, s kijavíthatná az ilyen helyeket. Ajánljuk a város részéről kiküldendő bi­zottság figyelmébe is ezt a rakpartot, a mely hisszük, oda fog hatni, hogy a drága pénzen épített úttestből ne csak a vállalkozónak, de a városnak is has-na legyen. A iglói tápintézet. Megemlékeztünk már a kassa-oderbergi vasút iglói táp- és nevelő intézetének ünne­pélyes felavatásáról. Valamit azonban nem említettünk és pedig a budai műiparra nézve igen fontos. A pompás kivitelű márvány em­léktáblákat műizléssel és czimmel Lőwy Jó­zsef sirkőműves (II., Fő-út 98.) készítette a társaság legnagyobb megelégedésére. Lőwy Jószef minden megrendelést pontosan teljesít a legegyszerűbbtől a legfokozottabb igényűig. Most készíti a nagy magyar humoristát 'Ba­lázs Sándort testvéri szeretetből, önkényten halálba követett testvérének Balázs Gábor­nak síremlékét. Az egyszerű sírkő sok Ízlésre vall s bizonysága annak, hogy Löwy József mint márványműves e téren kiváló helyet foglal el. Jó czikkek. A fíeggeli Újság szállító vállalata napon­ként jobban terjed Budán. A háziasszonyok dicsérettel emlegetik a jó áruczikkeket s lát­ják a készpénzre vásárlás előnyeit. Több inté­zet szerzi be már innen háztartási czikkeit. A Reggeli Újság szállító vállalata a theát egyenesen Chinából hozatja. Árvák kegyelete. A székes-fővárosi „Mayer Ferencz fiárva- ház“ nagynevű megalapítója : Mayer Ferencz, cs és kir. tábornok a vízivárosi temetőben díszes sir alatt nyugszik. Az általa alapított árvaház növendékei minden év november hó 1-én kizarándokolnak a nagy emberbarát sírjához és soha- nem múló kegyeletük és há- lájok jeléül énekkel és imádságokkal áldoznak a nemesszivü emberbarát dicső, halhatatlan szellemének. Ez évben is november 1-én gyászlobogó alatt kimentek sírjához, hol a gyermekek „Adj irgalmat, adj nyugalmat“ kezdetű gyász­éneke után az árvaház igazgatója: Somlyay József mondta el a következő beszédet: Kedves gyermekeim! A holtak birodalmában vagyunk. Az örök béke és nyugalom enyhet adó csendes hazájában. Enyészet vesz körül bennünket. A fák lehullatják lombjaikat. A mezők virágai elher­vadnak Elcsendesül, néma lesz a természet zsongó világa is. De az enyészet nem örökké tartó. A ki­halt élet nyomán uj é et támad, hirdetve időtlen időkig a Mindenható Isten hatalmát, bölcsességét és örökkévalóságát. Uj élet támad a mi lelkűnkben és szi­vünkben is, midőn körülálljuk sírját ama fér­fiúnak, ki messze kimagasló alakja volt éle­tében a legtisztább, a legönzetlenebb ember­szeretetnek. Lelkünk előtt megjelenik nemes alakja Mayer Ferencznek a 42 év előtt elhunyt vitéz generálisnak. Áhítattal nézzük nemes vonásait; örömmel hallgatjuk biztatgató szavát; ne sír­jatok én édes árváim ! Meghalt jó apátok, ki kenyeret adott, meg édes anyátok, ki betakarta fázó tagjaitokat, meghaltak szüléitek, kik hajlékot kerestek nektek, hogy védve legyetek az idő viszontagságai ellen. Ne sírjatok édes gyermekeim! Leszek én ezentúl a ti jó apátok és édes anyátok: ke­nyeret, ruházatot én adok nektek s hajlékot építek számotokra, hogy védve legyetek az idők viharai ellen; hajlékot adok nektek, a hol kényelemben élhettek s a hol megtanul­hatjátok ; miként kelljen becsülettel élni és munkálkodni s Isten és embertársaitokat úgy szeretni, mint én szeretlek benneteket . . . Halljuk az ő szavát most és minduntalan, s a biztató szóra megtelik szivünk gyönyörrel s boldogító érzéssel. Érezzük melegét a rég kihűlt szívnek. Nemes volt e szív, mig dobogni tudott, nemes volt kimúlásában is Ezért nem enyészhetett el s nem is fog megsemmisülni, mig gyamolitásra szoruló árvák kérnek felvé­telt az általa alapított árvaházba. Mayer Ferencz, a mi nagy jótevőnk, nemcsak megtanulta, de mélyen szivébe is véste az Üdvözítő Jézus Krisztusnak eme ta­nítását- Ne csak tudd a jót, hanem cselekedd is : Követte ő e tanítást példaadólag. 200,000 irtot hagyott e nemes emberbarát halálakor a nyomorban hátrahagyott árvák gondozására. így állított ő magának soha el ném múló örök emléket az árvák lelkében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom