Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-11-11 / 31. szám

Budapest, 1899. (2) BUDA ÉS VIDÉKÉ már a természettől megvan minden szük­séges előfeltétele. Óriási szabad tér van e helyen, melyet a Duna választ el a város­tól. Bőséges alkalma nyilik az ifjúságnak, hogy a tudományon kívül a testedző spor­toknak is hódolhasson. Mens sana in cor- pore sano — és bizonyára aligha akad olyan ember, ki ne örvendene annak, ha a magyar egyetemi ifjúság a sport terén is kiválna. Evezős-egyletek a Dunán, üdülő helyek a Gellért- és Sashegyen, az Er- zsébet-sósfürdő, a Rudas-, Rácz- és Sáros­fürdők olcsó áru uszodái, tiszta levegő, — ime ezek teszik a Lágymányost alkalmassá arra, hogy Magyarország székesfővárosának deákvárosa e helyen épülhessen föl. Az intéző körök már régen belátták a műegyetem átszállásolásának szükségét, és a Lágymányoson már nivellálják is a Dunapart mentén épülő telepet, ^ hova a polytechnicum épületei kerülnek. És éppen ez a dolog, éppen a maholnap megkezdődő építkezés az, ami fölveti a kérdést, hogy mi lesz az uj műegyetemmel és mi lesz Lágymányossal ? Természetes dolog, hogy mikor az uj műegyetem távol fekszik a várostól, a tanulók nagy részének nem Jesz kedvére való, hogy a városban lakjék, vagy olyan helyen, ahonnan csak hosszú út megtevése után juthat el a tanterembe. Önként folyó dolog tehát, hogy az uj műegyetem épít­kezéseivel egyidejűleg a bérházak építése is megkezdődik, hogy a tanulók közeli lakást találjanak. Kereskedő és iparos sietve fog az uj műegyetem körül letelepedni, hogy a deákság szükségletei ki legyenek elégítve. És ha a műegyetem után a tudomány- egyetemen egyes fakultásai is kitelepednek e helyre, akkor rövid pár év alatt sok ezer deák tanyázik majd a Lágymányoson. Nagy kérdés azonban, hogy milyen magatartást tanúsítanak a főváros hatóságai a deákváros alapításánál ? Nem tekintik-e ezt is extensiv fejlődésnek és nem követ- nek-e el majd minden lehetőt arra nézve, hogy a helyes kiépülést megakadályozzák ? Hiszen a tervek meghiúsítása, dűlőre hajt- hatlansága könnyű dolog a főváros ható­— Nagyon szépen kérlek, beszólj. — Ma reggel a Minerva-szalón báró Zendehelyi István vezetése alatt tanulmányos kirándulást tett a Kalipszánó-féle állatsereg­letben. — Talán csak nem ? — Ugy-e bár, hogy úgy van, signora Kalipszáno r Tökéletesen úgy van. — És? — És ... Ez a tudományos kirándulás nem lenne nagy baj, ha csak tanulmány lett volna. Ámde ármányos ez a fekete sereg. — Hogy érted ezt ? — Nagyon könnyen átláthatunk a szitán. Olimpia kisaszonyt általad is érthető okokból többek között a vad leány meséje miatt meg akarták nyerni. Merész játékos ez a Zende­helyi István báró. Én játszottam vele ; nyert, de most veszthet. — De hát hol marad a tudományos láz ? Olimpia beteg, menjünk. — Várj egy kicsit. — De mikor tűkön ülök. — Nem tehetek róla mindent meg kell tudnod. Olimpia kisasszonynak állatregényei annyira meghódították a Minerva-szalón t, ságaira, mert tökéletesen elegendő, ha meg­tagadják a házépítési engedélyeket, nem építenek utakat, nem csatornáznak, nem adnak világítást és vízvezetéket. Körülbelül négy-öt éve annak, hogy a főváros a Lágymányos és Kelenföldet rendező városterveket megcsináltatta. A terv megalkotása óta azonban már két olyan körülmény keletkezett, melyekkel az alkotók nem számolhattak előre. Az egyik körülmény a deákváros megalapítása a Lágymányoson, mely negyed csaknem az összekötő vasúti hídig, helyeseb bon a Fe- renczvárosból Kelenföldre menő vasúti hídig húzódna. A másik körülmény a kelenföldi gyárnegyed megteremtésének kérdése a mely gyárnegyed az említett vasúti töltéstől egészen Promontorig vonulna. E gyárne­gyed terve maga után vonja egyúttal a kelenföldi ipari kikötő kiépítését. E reális alapokon nyugvó két terv az alkotás helyes­ségénél fogva legkevésbbé sem zavarja egymást, mert a gyárnegyed úgy vízfolyás menetét tekintve, mint a talajviszonyok sze­rint a deáknegyed alatt fekszik és igy an­nak közegészségügyi viszonyait legkevésbbé sem befolyásolhatja. Nem lenne helyénvaló dolog, ha a Lágymányost és Kelenföldet rendező ter­vek alkotóit azzal vádolná valaki, hogy rossz tervezeteket csináltak. Azon viszonyok között, mikor e tervek készültek, bizonyára jók voltak, de a íohamosan haladó kor megrontotta értéküket. JL deákváros csak akkor lesz jól meg­alkotva, ha nem lesz sűrűn beépítve, chfagy parkok, melyek természetesen be legyenek /ásítva, széles telepek, melyeken a sport minden ága űzhető — ezek ama alapköve­telmények,, melyeket a deákváros alapításánál nem szabad szem elől téveszteni. A régi tervezeten ugyan hiányoznák mindezek, de ma, mikor a tervezet még nincs megvaló­sítva, mikor tehát még csak papíron dolgo­zunk, könnyű dolog a parkok és sporttele­pek megalkotása. Cmellett már eleve is ki­mondandó ama tétel, hogy a deáknegyedben nem szabad három-négy emeletes bérkaszár­nyákat építeni. C tétel megállapítása azon- \ hogy felszólították, lépjen be a Minerva- szalónba. — És Olimpia ? — Belépett. Nem akar többé föllépni, minden vágya, hogy tudós nő lehessen. Ta­nulni fog és félbehagyja művészetét. — Ez nem lehet — Signor professzor, az ón leányom vad leány. A mit feltesz magában, arról lebeszélni nem lehet. Ez az a tudományos láz, a mit sze­rintem azért fokoztak, hogy téged harczkép- telennó tegyenek. Ha Olimpia közöttük van és te látod, hogy ö it tudósnősködik, nem fogod őket leálezázni. — Hát azért irta nekem Agatha a le­velet ? — Miféle levelet? kórdé a főhadnagy. — Itt van, olvasd. A levél tartalma: „Kedves tanár ur! Figyelmeztetem, hogy anyám és báró Zendehelyi ön ellen valami nagyott forralnak. Vigyázzon. Agat had Reszkető kezekkel van irva, anyját, I vőlegény-jelöltjét árulja el. No lám már is I tapasztalok a sziv mórtanából. ban nem maradhat tisztán elvi jelentőségű, hanem kérlelhetetlen szigorral kell azt a gyakorlati éleiben is megvalósítani. A deáknegyed ellenzői leginkább a külterjes fejlődésre szeretnek hivatkozni a Lágymányosra való kitelepítéssel szemben. Evek óta látjuk, mily erős harcz folyik a főváros hatóságai és a nagy közönség kö­zött. De a deáknegyednek a Lágymányoson való megalapítását csak az erőszakos túlzás minősítheti extensiv fejlődésnek. Mert elte­kintve attól, hogy a Lágymányos eme része közvetlen összeköttetésben áll Budával, a vámháztéri hid csak akkor nyeri el teljes jelentőségét, mikor a Lágymányos már ki­épült. Ehhez járul az is, hogy a boráros- téri hid kiépítése mindaddig czélt tévesztett munka lenne, mig a Ferenczváros már év­tizedek óta lakott és beépített negyedéből a Lágymányos lakatlan és beépítetlen ré­szére vezetne. Maga az uj műegyetem a Dunapartján közvetlenül a Ferencz József hídhoz simul és igy állandó összeköttetés­ben áll a Vamház-körúttal, azaz fényesen megczáfolja a külterjes fejlődés vádját. Ami a deákság testi nevelésének szánt sporttelepek megteremtését illeti, az három módon valósítható meg. Jlz első mód, mely legelőnyösebb is — az, hogy az egyetemek saját autonom hatáskörűkben építik meg e telepeket és bizonyos csekély dij mellett, amely a tandíjjal egyszerre szedhető be, át­engedik a deákságnak. Szállal könnyed er­kölcsi nyomást is gyakorolhatnak tanítványa­ikra, hogy a sportot tényleg kultiválják. A másik mód szerint maga a deák­ság alapítaná a telepeket, az egyetemi és műegyetemi kör segítségével, mely két kör különben is mindent megtesz, hogy a de­ákokat a kávéházaktól a sportnak hódítsa vissza. Csak a legutóbbi időkben láthattuk, hogy a magyar ifjúság milyen fényes ered­ményeket ért el a sporttéren ; hiszen a műegyetemi football club, mely alig más­fél éve áll fönt, játszva verte le idősebb bécsi vetélytársát. A harmadik mód az lenne, hogy ma­gánvállalkozók építenék föl a telepeket, A tudós nem hallotta meg e szavakat. Izgatottan kiálltotta : — Menjünk . . . HATODIK FEJEZET. Olimpia. Az állatsereglet igazgatója nem ért Ber- dár Róbert nyomába, oly sebesen rohant előre. Álmait rombolták szót. Arra vágyódott, hogy a kit ő szeret az az ős egyszerűség le­gyen, ki semmit nem tud azokból, melyek ferditik az agyat és megvesztegetik az egye­nes gondolkodást. Örült rajta, hogy Olimpia ilyen és ime hamis ambicziói támadnak. A hirtelen fel­csapott láng az ő rendes agyában is zavaro­kat keltett. Ifjúkora óta egy vad leányról álmodott, egy valódi természetes lényről, a kit nem rontott meg művelődés nem mindig helyes iránya, a kinek létezése valódi létezés és nem szerep, hanem abszolút igazság. Dobbanásában nem Ítélte meg jól a hely­zetet. Azt nem kérdezte meg magától, de a leánytól sem : szeret, nem szeret ? (Foly. következik).

Next

/
Oldalképek
Tartalom