Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-11 / 28. szám
Budapest, 1899. (2) BUDA ÉS VIDÉKÉ Ha nem csalódom az ország egy tanintézetében sincs, sőt itt is csak néhány hónap óta mivelik. Oly kedves munkák, hogy ezen kezdetleges dolgokat bátran lehetne már most az épületekre alkalmazni. Ez az uj tudományos mesterség a fővárosnak még eddig körülbelül 500 írtjába kerül, s ma-holnap hány szegény szorgalmas ifjúnak fog kenyeret adni. A főváros ő0 év alatt nem ötvenet, hanem százat haladt főleg a tanügy terén. De hát mit is csináltak 50 év előtt az emberek? hiszen akkor is volt gazda, iparos, kereskedő, ügyvéd, orvos, mérnök, hivatalnok stb. vagy valóban ráillett az akkori társadalomra az a latin mondat, hogy „Nos numero sumus fruges consumere nati“ Hát ha még meggondoljuk, hogy hol volnánk, ha ránk nem nehezedett volna az 50-es évek atyáskodó átka, mely mindent irtott, a mi nemzeti s e nemzetre előnyös volt. A záró ünnepély az iskola udvarán tartatott, az igazgató alkalomszerű beszéddel nyitotta meg az ünnepet, melyöt az ifjúsághoz s a vagy 200 főre tehető diszes vendégközímséghez intézett, s melyben atya- ilag intette a fiatalságot a tanulásra és hazaszeretetre. Oly jól esett hallanom, hogy mig ápolják a hazaszeretetet különösen Budapesten, mely 50 év előtt ugyancsak eléggé német volt. Az Erődy Ernő tanár vezetése alatti énekkar kiváló nehéz és hazafias dallamokat adott elő. Többen a növendékek közül költeményeket szavaltak Petőfi, Vörös marty és Arany költeményeiből. Valóban örömmel töltötte el minden hazafinak szivét azon törekvés, szabatos hangsulyzás és tűz melylyel e gyermekek a hazafias bánatot, keservet, örömet, jóslatot, reményt oly hévvel és érzéssel adták elő. Becsületére váltak tanáruknak. Ha mindenütt ilyen hazafias szellemben oktatják a más nemzedéket, nyugodtan adhatjuk át nemzetiségünk Örökségét az utókornak. Tiszteletreméltó apostolai a nevelésnek és oktatásnak! előttetek le a kalappal, ti i czenások segítségével, kik csak a homályban fényesek és a nappal jöttén eltűnnek. A kis törpe igy döngette a magas khinai falat a gúny, a lelkesedés bárójával. A valódi tudás megdöbbentette az álbölcsesóget. A választmányi gyűlés előtt való nap Berdár Róbert bejelentette, hogy egy uj tagot hoz magával. Helyköi Aladárt, ki a szio méreteioel foglalkozik. A hölgyek egy része látta az állatseregletben, báró Zendehelyi István névről szinte ismerte. Katona; szükség esetén karddal is kiáll a Minerva-szalón érdekeiért. A kis tudósnak nagy szüksége volt rá, hogy tettekkel oszlassa el azt a megmagya- rázhatlan borús sejtelmet és szorongó érzéseket, melyek koronkint ő fölötte is uralkodtak, mint minden púposon. Aladár, ma elviszlek a Mineroa-szalón Zgúrjára. Felavatlak tudósnak. Ezeket mondva köszöntött be barátjához. — Tudósnak engemet, hisz madárfészek- nél egyebet nem tudok ? — Be is jelentettem, hogy milyen spe- cziális tudománynyal foglalkozol. — Ugyan mivel ? — /I szio méreteioel. nagy nemzeti munkát végeztek zaj nélkül, mert ti iparkodtok nap-nap után a hazának hű és értelmes polgárokat nevelni, melyre oly nagy szükségünk van, ebben a cosmo- politicus világban, ti utravalóul az ifjúságnak tudást, iparkodást, önérzetet és hazaszeretetet adtok, hogy a jövő hosszú ut fáradalmait elbírják. Mily nemes és Istennek, embernek kedves munkát végeztek, — áldja is meg a magyarok Istene működésteket, és adjon a fővárosnak jövőben oly magyar és nemes gondolkozó kormányzatot, mint az eddigi, mely e legszentebb kötelességek teljesítésében eddig oly elől áll. A kinek nincs se Istene, sem hazája, az emberi alak lehet, de nem valódi ember. De mindezen lélekemelő tapasztalatok néhány keserű érzést is szülnek az olyan ember keblében, ki vagy 60 év óta figyelemmel kiséri az eseményeket és részt vett azokban mint tanuló, mint iskolás gyermekek atyja, mint iskolalátogató, iskola felügyelő sat. ha nem is a fővárosban egyedül, de itt. is és egyebütt is. A tanulók szellemi fejlődésére az irányadó factorok óriási költséget és gondot fordítanak — „Potentes potenter agunt“ de másrészt ez a nagy fejlődés könnyen a testi fejlődés rovására eshetik, különösen itt a fővárosban, a hol a gyermekek nem találnak elég játszóteret, idejük is igen kevés ilyen erős szellemi munka után. Igaz, hogy tornáznak, de nem kell, hogy orvosok legyünk, úgy is tudjuk, hogy a torná- zás is csak tiszta jó levegőben és szabadban ér valamit, hiába tornáztatják a börtönben sinlődő rabot, ez valamivel többet ért a semminél. Megengedem, hogy heten- kinti, nem tudom hány órai tornázás is valami, de mit használ ez annak a fejlődésben lévő gyermeknek, ha egy órai zárt helyen végbevitt tornázás után, már a másik órában a fény rezgését, vagy a hang hullámzását kell 13 —14 éves korában matematice kiszámítani éppen oly jól, mint a mint azt a tanára 30 éven át tanulta. S ha nem sikerül szegénynek s kap elégSzép kelepczébe döntöttél. Fogalmam sincs róla, kedves Róbert barátom —- Dehogy nincs. Hát nem udvaroltál életedben ? — Oh igen. — No hát akkor a szív méreteivel is foglalkoztál. — Azonnal lelepleznek. — Ne hidd. Senki sem téved ott a más portájára, ki-ki féltékenyen őrzi a magáét, a mi nincsen a nevére írva. Mit törődöl te azzal, hogy p. o. báró Zendehelyi István a csigák lélektanát kutatja ? O sem törődik a szio mértanáoal, a mi a te specziálitásod. Csak a máséba ne tévedj valahogy. Ok nem húzzák a te szénádat, te se huzgáld az övékét . . . — Furcsa regiment ez a Minerva-regiment. — Itt az a fődolog, hogy arról, a mit tudsz, ne irj, csak arról, a mit nem tudsz. Vannak kutforrások bőven és ha nincsenek, fogd rá egy khinai szerzőre; kutassa' az, a kinek tetszik . . . — Ezek azok a tudósok, kik az eget ostromolják. — Ezek azok ! Pokolra velük. Az emberiség megrontói, a kik ellen kardot kell kötni, telent, akkor sirva, remegve megy haza, ott meg a szülők nyaggatják agyon, mint semmirevaló tanulni nem akaró rossz köly- köt, — rögtön rá, egy más tanár órája következik, ki szintén megkívánja drákói szigorral, hogy legalább is úgy tudja a földrajzot, vagy a természetrajzot, mint Stanley, vagy Herman Ottó, tudja azt, hol van az emberben az ik csont, vagy hány fajta pók vagy hal van a Balatonban és a márványtengerben sat. A gyermeknek szabad levegőben való mozgás kell, kevés a két hónapi szünidő, bátran adhatnának 3 hónapot, úgy is az utolsó hónap már csak afféle tengődés, a vizsgálatok, conferencziák ideje, ezt a középiskolákban is könnyen össze lehetne szorítani egy kis jó akarattal. Most folyik a hírlapi polémia a fölött, hogy juiius vagy szeptember legyen a vakáczió ideje. Bécs- ben ezt igen ügyesen osztják be. Júliusban még folyik a tanítás, de ha az iskola hőmérője egy bizonyos magasabb fokot mutat, rögtön haza küldik 8. napra a tanulókat, (Hitzferien), megesik, hogy egész júliusban nem tarthatnak előadást, s csak a vizsgákat tartják meg, és még is halad a tanügy, pedig Bécsben aligha van olyan meleg clima, mint Budapesten. Az én időmben aug. és szept. hónapokban volt a vacatió. Igaz, hogy juiius szokott a legmelegebb hónap lenni, de másrészt szeptemberben volt a szüret és a gazda már pénzelhetett, de a kamrája is tele volt minden ehető kedves dologgal, mi jóllakva, ki betyárkodtuk magunkat, télire aztán piros pozsgásan beállítottunk a tudományos kalodába, oda se néztünk neki, ha néha a tanárunk nádpálczája végig suhogott a hátunkon, s mindezek daczára 1849. telén emberségesen kiáltottuk a 18—20 fok között váltakozó hideg telet szabad ég alatt tanyázva s még mindig élünk, pedig azóta sem volt ilyen tartós rengeteg hideg. Medium tenuere beati. Annak is igaza van, a ki a júliust, de annak is, a ki a szept. hónapot óhajtja vacatiónak. Legbölcsebben tenne a közokt. pajtás. Riadót fújni és csatát kezdeni az igazság nevében Ha vitéz vagy, jer velem. — Megszerettelek. Jó fiú vagy. Követlek bárhová. Az én életemnek úgy sem volt czélja, miért ne fogadnám el a tiedet cserében. Csak azt kérem, hogy szeress és légy hozzám őszinte még szívügyeidben is. Szavamra mondom, kitérek az utadból. — Nekünk más szerződésünk van, mi versenyezünk: tehát kitérünk és nem kitérek. — A hogy akarod. Megszoktam a kommandót. Megyek utánad, vezess és hálából, a hol kell, védelek . . , — Védjük egymást és nem vedelek. Egy az egyért, több kettőnél.-- A hogy akarod. — Mielőtt bevezetnélek, katona vagy, ismerd meg a csatateret és a hadsereget. A táborkar főnöke báró Zendehelyi Istv n. Egy semmi ember, a ki ha valóban okos emberek között van, nem számit Azt hiszem, ismered . . . — Találkoztam vele. Sok szerencséje van a nők körül. Mindig asszonyok után szaladgál. Azt hallom, ezeknek köszönheti mindenét. — Ug3r van. (Folyt, köv.)
