Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-21 / 3. szám
Budapest, 1899. (5) hez képest 5—50 írton vesztegette az általa hamisított járhatókkal s a rajtaütés alkalmával, egy csomó űrlapon kívül, tizenöt különböző” város és község ügyesen utánozott pecsétnyomója találtatott meg műhelyében. Különben a gyanúsnak látszó marha- és lólevelekkel való elbánásra nézve nagyjából ugyanaz áll, a miket fentebb az egyéb czélt szolgáló hamisításokról elmondottam. Endrődy Géza. Szent Gellért-kórház. A .Szent László-kórház mellett épült járványkórházat átvette a főváros./ Az uj kórház most már fölöslegessé tette a tüzoltó-utczai járványbarakok föntartását s a tanács elrendelte, hogy a barakokat a tűzoltók égessék el. Az uj járvány kórházat a tanács Szent Gellért-kórház- nak nevezte el. Főpap a tanonczok között. Gróf Mailáth Gusztáv Erdély lánglelkü püspöke január 8-ikán meglátogatta a budai „Katholikus Tanonczok Otthonát“. A püspök közel 2 óráig volt jelen az egyesületi helyiségben, hol a szokott hittani tanítást rendkívüli érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta. Pokorny Emánuel igazgató kérelmére a tanonczokat püspöki áldásban részesítette. Szent képek és szent olvasók kiosztása után, a budai kath. legény- egyletet tüntette ki látogatásával. Uj földalatti vasút. A közúti vasúttársaságnak lánczhidi vonalát a Rudasfürdőig akarja a főváros meghosszabbítani. A földművelési miniszter kijelentette, hogy az alsó rakodópartot nem engedi át, a felső rakodópartot pedig a közmunka- tanács nem engedi át a vasút czéljára. A főváros vegyes bizottság kiküldését kérte. A közmunkatanács uj tervet dolgozott ki, a mely szerint a villámos vasút a Lánczhidfő északi oldalán levő parknál alagútba menne s a Döb- rentey-téren jönne ki az alagútból. A közmunka- tanács a tervet tárgyalás végett megküldötte a fővárosnak. A borhamisítók. A borhamisítókra, meg a hamis bor kimérőire alaposan rá jár a rúd. Nemcsak a fővárosban, dé szerte az országban nagy erélylyel lépnek fel a hatóságok ellenük, s .kérlelhetlen szigorúsággal bánnáfőfiky^ül^^^zelelSb dr. Csapó Lonínd pomázi főszolgabíró tett körutat járásában, s e közben nem nem kevesebb, mint 60 bormintát vett magához, s küldött be a borvizsgáló bizottsághoz, a melyek mindegyike alkalmasint hamis borból való. Diszkönyvek. Sem az irodalomnak, sem a könyvkereskedésnek nem válnak hasznára az úgynevezett fényes kiállítású könyvek, miket részlet fizetésre leginkább csekély fizetésű emberek vesznek meg. Ezért a pénzért egész kis könyvtárt vehetnének. Igyekezzünk azon, hogy a könyvek olcsók legyenek. A budai tisztviselők is valóságos ostromnak vannak kitéve. A drága könyvek gazdag embereknek valók, az egyszerűbb ember olcsó kiadású könyveket szerezzen be. Az ily könyvek szép díszek egy szalonban, de szegény ember hasznát nem látja ezeknek. A Felvidék eltótosodása. Körösy József dr. évek óta tanulmányt folytat a felső vidék nemzetiségi viszonyairól, a melyekből azt a szomorú konzekvencziát vonja le, hogy a Felvidék fokozatosan eltótosodott és az eltótosodási folyamat még most sem szűnt meg. A nagyfontosságu tanulmány kiterjed : Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területére. A Pozsonyim BUDA és VIDÉKE és Nyitrára vonatkozó tanulmányokat már régebben kiadta a kitűnő szerző, most egy jókora füzetben Bars- és Hontmegyék nemzetiségi viszonyait világítja meg. Megdöbbentő, hogy az utolsó száz évben milyen mértéket öltött az eltótosodás. A magyar nemzet minden hű fiának ajánljuk, olvassa el ezeket a tanulmányokat. Az eltótosodás, elnémetesedés, eloláhodás ijesztően szaporodik. A megyei hatóságok és közművelődési egyesületeknek komolyan kellene hozzáfogni a mentéshez s a népet szeretettel megnyerni. Nem csak vesszőre van szükség, de almára is. Szobrok elhelyezése. A király Ő Felsége által emelendő tiz szobor"'' közül Hunyady János szobrát az Albrecht-ut legfelsőbb kanyarodásán s Verböczy Istvánéi az ó-budai főtéren helyezik el. — Mi Verböczy Istvánéi jobb szerettük volna a második kerületben a járásbíróság környékén. A sok katholikus által lakott harmadik kerületbe Pázmány Péter illenék. / dakozás. A krisztina-köruti asztaltársaság az ünnepek alatt 12 szegény gyermeket ruházott fel. Az adakozók között ott van Volyanszky Jenő ur, a Hölle Márton-féle pezsgőbor gyár intézője is, ki a nemes czélra 15 forintot adományozott. Ä magy. kir. szab. osztálysorsjáiék r.-társaság közgyűlése. A magy. kir. szab. osztály sorsjáték részvénytársaság Lónyay Albert igazgatósági elnök elnöklete alatt 19 részvényes jelenlétében, akik 3987 szavazatot képviseltek, megtartotta első rendes közgyűlését. Az 1897—98. üzletévről szóló, több mint 20 hónapi üzleti időszakra vonatkozó mérleg 362,781 forint 80 kr. tiszta nyereséggel zárul. A közgyűlés az előterjesztett mérleget jóváhagyta és elhatározta, hogy rész- vényenkint 60 forintnyi osztalék kerüljön kiosztásra és folyó hó 18-ától kezdve kifizetésre. Miután az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére a felmentvényt megadták és a felügyelőbizottság eddigi tagjait az 1899. üzletévre ismét megválasztották, a közgyűlés véget ért. Mindnyájunkat érhet baleset! Tisztelt Szerkesztőség! — A múlt hóban terjedelmes szózatot bocsájtottunk ki a nagyközönséghez, a melyben az egyesület támogatására kértük föl a mentők általános működése révén érdekelt embertársakat. Ennek az csdő szózatnak szép eredménye mutatkozik már máig is, és ebben jó része van a hazai sajtónak, mely jóakarata buzdításával jelentékenyen közrehatott, hogy annyi uj tag lépett be és jócskán kaptunk adományokat is. De ez nem minden. A gyűjtőivek nagyobb része még az érdemes közönség kezei között van és azokat onnan most pénzbeszedőinkkel hozatjuk be. A mélyen tisztelt szerkesztőséget ezúttal arra kérjük, értesítse becses lapja hasábjain a jó szivű embereket, hogy arczképes igazolókkal ellátott és pénz fölvételre jogosított pénz-beszedőink mindenkit ott keresnek föl, a hol rendesen tartózkodik. Fogadják ezeket szívesen és lépjenek be tagul, vagy adjanak bármily kis összeget, esetleg pénztárosunk Fáik Zsigmond lovag úrhoz (Hold-utcza 7.) intézve, avagy hasonló eljárásra buzdítsák ismerőseiket, barátaikat, a jó ügy minden pártolóját. — Budapest, 1899. évi január hó 16-án. Dr. Kresz Géza, s. k. igazgató. Január 21. Az orsz. közegészségi egyesület pályázata. Az „országos közegészségi egyesület“ a Trefort-alapból rendelkezésére álló kamatok erejéig 10—100 arany koronára szóló jutalmakat oszt ki ; — azonkívül díszokleveleket ád olyan egyéneknek, kik a mértékletesség, tisztaság, egészséges építkezés, lakás és életmód terjesztése, visszás szokások megszüntetése, egészségesjátékok és szórakozások meghonosítása utján, vagy bármi más módon, kisebb vagy nagyobb körben, a családi vagy közéletben a közegészségügy előmozdításában érdemeket szereztek. — E pályázat első sorban a lelkészeket, tanítókat és községi elöljárókat illeti. A kik a Trefort-dijra számot tartanak, az egyesület elnökségéhez (V. kerület, Báthory utcza 12.) intézett levélben maguk jelentkezhetnek február hó 15-ikéig. A levélben ki kell tüntetni azokat az okokat, melyeknél fogva a díjra számíthatnak. Színházi hét. Azt az érdekes, s kitünően összeállított műsort, melyben a budapesti közönség e héten a Kisfaludy-szinházban gyönyörködhetett Meri- czayné Károssá Irma „Jó parthie“ czimü vig- játéka (mint premier) nyitotta meg. A szerzőnő nemcsak finom humoráért, a mely vígjátékén végig húzódik érdemli meg az elismerést, hanem azért is, mert művében eredeti eszmék is vannak, miket a közel múltban csaknem minden e színpadon nyilvánosságra került újdonságban nélkülöztünk. Vannak kisebb hibái, a melyek között leg- számba vehetőbb az utolsó jelenet hősének, a nagybácsinak igen naiv, gyors megjelenése, s az a baklövése, hogy a már amúgy is a hallgatásban . három . órán át kifáradt közönségnek két év előtti dolgokat, még pedig olyakat, melyeket lényegükre: nézve az egész publikum ismer, unalmasan ad elő. Ezek azonban keveset vonnak le a darab értékéből, a melynek, mint említettük, legjobb sajátsága az eredetiség. A vígjáték hősnője Gyurmán Alice (Rozika) volt, ki ez este egész tehetségét s kedvességét kifejtette. Partnere Latabár Árpád jól megállta helyét, úgyszintén Rélai (Nyári közjegyző), lodor Rózsi, s mellettük az összes szereplők is. A hét második ritkasága a vigszinházi szinésziskolai növendékeknek vizsgája volt. Két vígjátékot: Kukli prédikácziók, s az Ördögűző huszártisztjei adták elő. Az utóbbiban különösen kitűnt Almási Lola, a ki szép jövő előtt áll s Irsai Leó. Január hó 14. Kápolnay Irénkének a színház szép primadonnájának volt a jutalom játéka Jókai legutolsó színművéből, Keresd a szivedből, melynek eredménye bizonyitá legjobban mennyire szereti az óbudai közönség e rokonszenves, kedves művésznőt. Lajos kútja. / Millacher Lajos budai polgár végrendeletében húszezer forintot hagyott a fővárosnak, hogy a második kerületben diszkutat állítson föl s Lajos kut-nak nevezze el A képzőművészeti bizottság Rózsavölgyi Gyufa alpolgármester elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy a kutat a Korvin-téren állítja föl s a kútra a végrendelet végrehajtójával egyetértve pályázatot hirdet. A pályaművek elbírálására kiküldött bizottság tagjai a végrendeleti végrehajtó részéről Fadrusz János és Hauszmann Alajos, a képzőművészeti bizottság részéről Stróbl Alajos és Steindl Imre. A Buda és Vidéke egyik szakértő munkatársa a múlt évfolyamán megsürgette Millacher végrendeletének végrehajtását s most már beszámolhatunk az eredménynyel is. Millacher példájából tanulhatnának a vagyonos emberek, hogy közczélokat ne mindig a közönség pénzen valósítsanak meg. Ébredjen fel a valódi polgárerény.
