Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-09-01 / 25. szám

Budapest, 1899. (4) BUDA ÉS VIDÉKE s alapit még több, okulva a példán. Budán és vidékén zöldelő szőllőkön pihen meg a városi ember fáradt szeme. Ki hitte volna, hogy a hegyeken újra zöldéi a szőllötőke ? Ebben az ébresztésnek, telkesítésnek nagy része van. Az emberek biznak, reménykednek s mindig bővebb lesz a szüret. Ha az elején nem vették volna o y lanyhán, ma még több helyen szü­retelnének. Bibliai darabok. Ó-Budán Sulamitb egy bibliai tárgyú énekes darab, telt színháznak tetszik nap-nap mellett s valahogyan kárpótolja az igazgatót az elmaradt községi segélyért. Nemsokára nyolczvan, lehet századik előadására zarán­dokolnak az ó-budaiak a bibliai tárgyú da­rabnak. Ebből Kövessy tanúságot meríthet. 0- Budára nem kell más, mint négy ó-testamen- tomi darab s elhúzhatja vele az egész évet és fittyet hányhat minden segélynek. Még játszani sem kellene, csak mutassa be az egész ó-testamentumot élőképekben és ostromolni fogják szinházát. Héber irodalmi és bibliai-archaeologiai szempontból ez helyes és ezért nem is kifo­gásoljuk. Meglehet, hogy ha a zionisták álmai sikerülnek Uj-Jeruzsálem udvari színházában nem is adnak más darabot. Mi a bibliai tárgyú darabokat még az uj szövetségbelieket sem örömest látjuk ma­gyar színpadon, miután van nekünk magyar történetünk, magyar népéletünk. De hát Sulamithot és társait nem Kö­vessy okozza, hanem a közönség. Mi az ó-budai közönséget ízlésében nem zavarjuk s becsül­jük ó-testamentumi érzéseit, de hát vegyék észre azt, hogy a színpadnak nem a biblia magyarázat a rendeltetése. Esküvő. Garba Gyula m. k. belügyminister! fő­igazgató és neje örömmel jelentik Minus leányuknak özv. Thier Jakabné szül. Wirker Mária fia Tihanyi Kezsőyn. k. belügyminisz­teri tisztviselő úrral, 1899. évi szeptember hó 12-én d. u 6 órakor Budapesten a buda­vári Mátyás templomban leendő egybekelését. Felhívás Előfizetésre* A Buda és Vidéke felkéri előfizetőit és olvasóit, hogy ismerőseik körében azt térj esz - szék, arra előfizetőket és hirdetőket gyűjtsenek. A Buda és Vidéke Buda és vidékének emelkedését és rendezését vette programmja egyik alapjául. Ez az egész országot érdekli. Minden törvényhatóság, város és község, hasz­nosan olvashatja. Harczosa a magyar fürdő­ügynek s a fürdő igazgatóságok figyelmére érdemes. A Buda és Vidéke keresztény szellem­ben törekedik a társadalmi kérdések megol­dására a magyar szellem ébresztésére s a magyarosításra. Bátran hirdeti az igazságot. Nem hódol hatalomnak, nem legyez népszerű­séget. Halad gróf Széchenyi István nyomain és szellemében. Tanítóknak kívánatra ingyen példányt küld.. Eddig 200 tanítónak jár országszerte tiszteletpéldány. A Buda és Vidéke olvasható legtöbb hazai és külföldi fürdőhelyen s az előkelőbb nyilvános helyeken. Olvasott lap s kitűnő iro­dalmi erők írnak benne. Nem hajlik meg divat előtt s közlönye a magyarosodásnak, keresz­tény szellemnek, az igazságnak. Önérzettel kéri a közönséget, hogy tá­mogassák előfizetéssel és hirdetéssel. Előfizetés árai: Egy évre............................6. — frt Félévre ...............................3. — „ Év negyedre..........................150 „ Hirdetések felvételét lapunk igazgató képviselői eszközük s kívánatra azonnal megjelennek ... A Buda és Vidéke nemcsak Budát és vidékét, de az egész országot érdekli A Buda es Vidéké kiadóhivatala elvégez minden tiszteséges megbízást előfizetőinek, csak a kész kiadások felszámítása mellett, idegenek, nek árjegyzék szerint. Jogügyek, kérvények, ügyvéd közbenjöttével. Vizsgákra készítés, vizsgák letétele, tanerők közben­jöttével. JVIindenféle engedélyek, szabadalmak kérvénye, ígérvények székesfővároshoz, pénzügyiparható­ságokhoz, ministeriumokhoz, hadparanesnoksá- gokhoz. ÉPÍTÉSI EJSIGEDÉnVEK. Iskolai tudományos és szépirodalmi könyvek eladása. Nyomdai termékek készíttetése. Ingók és ingatlanok eladása, vétele, bérbeadása. Lakások kivétele és kiadása. Tudakozódás, sürgetés minden hatóságnál. Biztosítás tűz-, jég-, betörés-, baleset ellen. ÉLiET- BIZTOSITÁS. Nyilvános levelezés. — Felvilágosítás minden ügyben. Kérjük a közönséget, hogy a Buda és Vidéké­nek ezen az utón is adjon támogatást s minél több megbízással tisztelje meg. A kiadóhivatal I., Városmajor-uteza 28. Ajánljuk a fürdő- és ásványviztulajdo- nosokuak azt a mozgalmat, mit a szódavíz ellen indítottunk. Lapunk minden számán olvasható : Hazai ásványvizeket igyunk. Küzdünk minden oly fogyasztási czikk ellen, mi az egészségnek ártalmas, vagy a mivel a közönséget rászedik és megrövidítik. Bizalommal kérjük a közönséget, hogy saját érdekeinek lapjára a Buda és Vidékére előfizetni szíveskedjék. Erdélyi Gyula a Buda és Vidéke szerkesztője. Halálozás. Gálffy Lajost Pestvármegye tanfelügye­lőségének tagját, a rézmáli közbirtokosság, a Széchenyi-asztaltársaság elnökét s lapunk vég­rehajtó bizottságának oszlopos tagját, az ismert tanügyi irót súlyos veszteség érte. Szép re­ményű öcscse Gálffy “Dénes 22 éves korában meghalt. A nemeslelkü jó testvér fájdalmában részvéttel osztozunk, mi és számos barátai és tisztelői. Hajózási kongresszus. Szépen és emelkedetten róvták le a hajó­zási kongresszus tagjai kegyeletüket gróf Szé­chenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak, Megkoszorúzták érczszobrát. Helyesen tették, mert az ő emléke nem szóvirágokat, de hasz­nos munkásságot jelent. Minden nagy alko­tásunk tőle ered s a vasnak nevezett minister is csak az ő munkájának bokréta ünnepélyé­ből vette hírnevét . . . A hajózási kongresszus tagjai sokat lát­tak és tapasztaltak. Kirándultak a jövő Uj Budájára Lágymányosra. Itt a hazai szak­tekintélyek egyik kitűnősége, — kitől a Buda és Vidéke több tartalmát gazdagító közle­ményt volt szerencsés közölni — Zsák Hugó ismertette a székesfőváros körül történt sza­bályozási munkákat. A gőzös a Lágymányoson készült téli kikötőben állt meg először, később megfordult a hajó és az ó-budai hajógyárba vitte a kül­földi vendégeket. Megnézték egy nagy teher­szállító uszály vizrebocsátását. A hajógyárból a Sirály gőzösön az újpesti kikötőben fekvő Schönichen Hartmann - Danubius-féie hajó­építő gyárba rándult a társaság. Innen a tár­saság a Margit-szigetre rándult vacsorára, a melyen a külföldiek meleg hangon tartott felköszöntőben ünnepelték a magyar hajóipart. A kongresszus külföldi tagjai hódolattal és bámulattal hajoltak meg a nagy Széchenyi előtt, ki maga egyedül teremtett a haza jólé­tének annyit, a mennyit egy egész emberöltő munkájában hiában keresnénk. A Garay János társaság közgyűlése. A „Garay János társaság közgyűlése ez évi nagy-gyűlését e hó 10-ón délután 3 órakor rendes helyiségében (Budapest, V., Markó-utca, állami föreáliskola, II. emelet) tartja, következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. — 2. Titkári jelentés. — 3. Pónztárnoki jelentés. 4. Indítványok. A nagy-gyülést ugyan ez intézet dísztermében (II. em.) 4 órakor nyilvá­nos (felolvasó) szakülés követi, következő előadásokkal: 1. Visszapillantás a múlt évre (Elnöki megnyitó.) 2. „Tovább!'1 (Költemény Viz Zoltán abonyi h. plébános igazg. választm. tagtól.) 3. A „népköltészetről.“ (Értekezés. — Székfoglaló Kovács Zsigmond kassai városi szám­fejtő r. tagtól.) 4. „Az anyaföld.“ (Néprajzi ismertetés Zombory Gyula titkártól.) 5. „A Garay-ház.11 (Indítvány Ponori Thewrewk Árpád főreál-iskolai tanár alelnöktől.) 6. „A magyar és török nyelv meg is csak testvernyelvek !“ (Válasz Jókai Mórnak a „Magyar Tudományos Akadémia“ I. osztályának 1898. október 31-én tartott ülésén, „Levente“ cimü drámájának bemutatásakor „Mik voltak a magyarok ezer év előtt ?“ címzésű függelékében tett amaz állítására, hogy: „A magyar nyelv épen úgy magában áll, mint maga a magyar, amely magá­ban állott ezer évvel ezelőtt is.“ Vagyis, hogy a magyar nyelv önálló s nem rokon sem a török, sem más nyelvvel. (Nyelvészeti tanul­mány Szászvárosi V. Jenő tanárelnöktől. A felolvasó szakülést zárt (választmányi) ülés követi. 4 órakor kezdődő nyilvános szak­ülésünkön vendégeket szívesen látunk. Dreyfus. Irta : Jules Lemaitre. Az első impresszióm az volt, hogy egy színdarab ötvenedik előadásán vagyok, mely­nek premierjét nem láttam. A terem tele van, de nem zsúfolt. Az emelvényen a bírák ülnek sötét tunikában; az asztal előtt hosszan beszól valaki. A kö­zönség rosszul hall, elszendereg. Ha az ember a Fronde hölgyeit nem látná, meg aztán a sok német, angolszász és zsidó arczot, félálom­ban a Sorbonne vizsgálótermébe képzelné magát. Lehet, hogy a forradalmi vértörvóny- szék ülései olykor ilyen szürke, komor jele­neteket produkáltak, mint amikor valamely unatkozó vizsgálóbizottság előtt vonulnak föl a jelöltek. Csakhogy azokat, akik letették a vizsgát, másnap a guillotine lefejezte. Az ügyvédek padja alatt egy tüzérka­pj tán . mozdulatlan silhouetteje: kopasz és szemüveges; alig is keltené fel a figyelmet, ha az ember nem tudná, hogy kicsoda. A perczek végtelenül lassan múlnak ... De az egyik ügy­véd kérdésére hirtelen lépések hallatszanak : előlép Mercier tábornok, a ki maga a jég­hideg nyugalom, Fogét tábornok nyílt merész homlokával, vagy valamely más tiszt katonás, erőteljes alakja. Ez felriaszt a valóságba: a Dreyfus-pör tárgyalásán vagyunk. H: A legnagyobb gonddal nézegettem a vád­lottat. Nem reméltem, hogy leolvashatok vala­mit az arczáról. Ellenkezőleg : eszembe jutott nehány ismert közhely (Dumas fils is csinált egyet) a homlokokról, a miket fel akarna nyitni az ember, hogy a benne virrasztó gon­dolatot megfoghassa : de a hol, ha mindjárt fejszével ketté vágná is, egy kis szürke anyag­nál meg vérnél egyebet nem találna. Úgy gondolom, hisznek önök őszinte iparkodásomban, a melytyel minden elfogult­ságtól szabadulni akarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom