Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-08-11 / 23. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1899. (5) •erős vaslemezekkel vannak védve, a lakóosztályok valóságos kasamoták, melyekről az ágyúgolyók lepattannak A vár fegyverrel és munitiával bőven rendelkezik. Sőt talán 120 számú ágyuknak s a „Robin“-féle bombáknak sincs bijjával. Annyi bizonyos, bogy maga a rendőrség, mely Guérin Gtyula elfogatásával volt megbízva, feltartóztatva találta magát az erődit- vények által, melyek a bejárókat védik s ba a hires antisemita agitátort kézre akarja keríteni, kénytelen lesz őt, várával együtt, rendszeres ostrom alá venni. Időközben a kormány sietett oly rendszabályokat foganatosítani, melyeket hasonló -esetekben Vonbak várépitő tábornok elvei Írnak elő Elvágatta a telefon vonalakat, melyek „Guérin várát“ a külvilággal összekötötték, elzáratta a viz- és gázvezetékeket. Azonban rohamra az ellenség ellen gondolni sem lehet. Az ostromoltak eddigelé kirohanást nem intéztek. Szintén várakozó álláspontot foglalnak el; valószínűleg az „oífensiva“ megragadása érdekükben nem fekszik. A mi a „capitulátiót* illeti, Guérin kijelentette, hogy erre gondolni sem lehet. 0 várhat, miután mindennel bőven el van látva s miután vára bevehetien Ismételjük, hogy „Guérin vára“ Páris kellő közepében, Chabrol-utcában fekszik. Érthető, hogy ily komikus helyzet sokáig nem tarthat, annál kevésbé, mert a nevetők Guerin oldalán vannak, kinek várát a kiváncsiak óriási tömege veszi körül. Vajon bombáztatni fogja-e a franczia kormány „Guérin várát,, ? ! Rimler Gyula. Már megint . . . X úrral összepörölt a felesége. A megbízások felét már megint elfelejtette. Szaladgál a cseléd egész nap s az már megint elfelejt valamit. Milyen egyszerű az orvosság, tessék előfizetni a 'Reggeli Újságra a mi már maga 10 forint évi megtakarítás, s a lap kihordónál levő megrendelési bárczára mindent felírni s mindent a mi a háztartásban kell pontosan, jó minőségben házhoz szállítja a vállalat. Nagyon jó ez itt a belterületen is, hát még a nyaralókban. Legkisebb mennyiségtől a legnagyobbik, minden ott van a rendes időben és X ur nem hallja már többé: Már megint. Egy vágás. Irta : Tinnyei. A halál lezár minden számadást, a tartozik és követel rovatot tökéletesen kiegyenlíti — nem bánja, ha az egyenleg jobbra vagy balra dönti a végeredményt. Mindennap körünkben tanyázik, egy nap 4 — 5 is látjuk, azt hisszük, ránk nézve már közömbös a halál, — s csak ekkor ébredünk tudatára borzasztó- ságának — midőn családunk ajtaján bekopogtat!. Egy megdermedt emberi hulla előtt, még a legszeretőbb szív is vissza borzad s már nem a megmaradt porhüvely a kegyelet tárgya — hanem az emlékezés is íájó érzések kapcsa köti és tartja össze a szeretetett. Ilyen bús gondolatok közepette adta tudtomra házi orvosom, hogy 8 heti kínos és fájdalmas hashártya gyuladás elszenvedése után, készüljek a kórházba, a hol megteszik rajtam az éltet, vagy halált adó metszést az operáló asztalon. Az orvosi rendelet szigorúan szólott s még az nap végrehajtatott — mert déli 10 órakor már az X-i. kórház 18-as számú kórágyán feküdtem. A 8 heti kínos szenvedés és az áttransportálás engem a delirium legnagyobb fokába kergetett, úgy, hogy egész ön- kivüli állapotban érkeztem kórágyamra . . . Egyszerre csak 100 és 100 kis angyalnak énekét hallottam, kik földön túli dicsfénynyel környezve énekelték: Isten áld meg a magyart ! . . . Majd egyetlen leányom Madus jött s nyujtá kezét, hogy menjek véle egy friss patak forrásához üdülni. A többi daemonok vigyorogva kiabálták : ne menj ! hisz ez nem a te leányod az egyetlen Madus, hanem ez a csalóka remény, mely téged elbolondit s aztán cserben hagy . . A pokol égő vulkánja sistergett benső részemben s futni, rohanni akartam egy kis üditö viz után, de hasztalan, tehetetlenül feküdtem S' bámultam a nagy világ űrbe Végre jött Ágnes soror a betegápoló testvér — éreztem, hogy e látogatás végzetes fordulatot képez betegségemben . . . gyengéden szólt, biztatott s éreztem, hogy visznek, visznek — s a szellem szárnyakon repültem egy jobb világ felé .... ismét hallottam a kis angyalok karát énekelni: Megbünhödte már e nép a múltat és jövendőt . . . Midőn egyszerre az ég kárpitja megrepedt, onnéts ebes röpüléssel egy angyal szállt alá, kezében két élű kés, s midőn hozzám érkezett behunyt szemmel, karmolatig döfte lágyékomba. Szemem elborult — lelki világom megdermedt — s éreztem, hogy szivem megszűnt dobogni. Mikor szemem felnyitottam az X-i kórház operáló asztalán feküdtem — körülöttem az orvosok sürgölődtek kötszerekkel — s az operáló tanár komoly ünnepélyes hangon fejezte be az operatió magyarázatát, mondván : „Lássák uraim ez a vágás másnak feltétlenül halált okozott volna — e szenvedő embernek pedig uj életet adott.“ Pont déli 12 óra volt, — az én éneklő angyalaim a szomszéd elemi leányiskola növendékei éppen elszéledtek a záró vizsga után — engem pedig soror Ágnes és Maduskám legyezgettek a kiállított operáczió után. 8-ad napra már ön erőmből hagytam el a kórházat s Agnes soror azzal a szerény búcsúval édesítette javulásomat, hogy ugy-e Madus és ő a kápolnában jól imádkoztak a szerencsés kimenetelért — de kifelejtették, hogy egy 3-ik is, nőm térden állva kérte az Istent, hogy mentse meg nyomorult életem az ö szerető szive számára. A halál tehát még nem ?árta le földi számadásom, hanem hagyott időt, hogy összezavart tételeit nyugodtan és rendesen bonyolíthassam le. Ma egy éve volt az emlékezetes vágás napja, s én sietek annak egy éves jubileumát e tárcza keretében íinnepelyni, mert nem hiszem, hogy a jubileumra competens 25 éves időt megérhessem. $ H* * Ezt a szép czikket egy budai barátunk irta s dicséri benne azt a meséskezü budai orvost, kinek áldásos keze annyi embert adott vissza az életnek. Az E. K. E. tárgy sorsjátéka. Az Erdélyi Káryát-Egyesület részére József Ágost kir herczeg, mint az egyesületnek védője engedélyt eszközölt ki a pénzügyminisztertől, hogy az egyesület hazafias és jótékony czéljai javára tárgysorsjátékot rendezhessen. E sorsjáték nyereményszámainak huzási napja augusztus 15-re tűzetett ki, minthogy azonban a sorsjegyeknek csak egy harmad része adatott el, a pénzügyminiszter engedélyezte, hogy a húzás 1900 január 15-én tartassák meg. Az egyesület ez utón kéri mindazokat, a kik sorsjegyeket kaptak, hogy a sorsjegyek árát az egyesületnek Kolozsvárra mielőbb beküldeni sziveskeejenek. Gazdák Biztosító-Szövetkezete. A biztosító intézetek kartelljének ez idei díjemelése teljesen tarthatatlanná tette a magyar gazdák helyzetét a jégbiztosítás terén. A Gazdaság Egyesületek Országos Szövetségének Központja már múlt évi nagygyűlésén elhatározta, hogy egy az egész országra kiterjedő tűz- és jégkár biztosító-szövetkezet létesittenék. Az idei események is igazolván ezen intézmény életre keltésének szükségességét az előkészítő munkálatok minden vonalon megindultak s ma már a mozgalom vezetői teljesen kidolgozott tervezettel lépnek nyilvánosságra. A megalakítandó intézmény a „Gazdák tíiztositó-Szö- netkezete“ nevet viseli. Üzletköre a tűr és jégbiztosításra terjed ki. Prospektusából megtudjuk, hogy a tűznél az intézetek mostani dijainál kezdetben sem indul meg magasabb dijakkal, a jégnél pedig a kartel 18á8. évi, tehát a díjemelés előtti dijait nem fogja túllépni. A szövetkezet egy millió korona tartalékalap biztosítása után kezdi meg működését. A tartalékalap alapítványi és üzletrészek jegyzésébül származik az alapítványt nem jegyzők pedig belépti dijat fizetnek a tartalékalap javára, ezenkívül az évi tisztajövedelemnek 50°/o-a és a tartalákalapot gyarapítja. Ez alapon a szövetkezet mindenkori fizetőképességének reális feltételei a legkedvezőtlenebb esetre is biztosítva lesznek. Az alaptőke gyarapítására egyes nagybirtokosok eddig is jegyeztek 20—40.000 kor. értékű alapítványokat s e mellett a kormány erkölcsi és anyagi támogatását is kiláltásba helyezte. Hogy azonban a szövetkezet megalakulásához szükséges egy millió korona biztosítva legyen, a Gazdasági Egy esz illetek Országos Szövetsége egyesülten a Gazdák Biztosító-Szövetkezetének alapítóival, felhívást intéztek a magyar gaz- da.közönséghez. A most szétküldött felhivá levelek a mozgalom vezetői köyül a Dessewffy Aurél gróf, Zselénski Róbert és Széhenyi Imre grófok, Miklós Ödön és Rubinek Gyula aláírásait viselik, akik alapitói üzletrészek jegyzésére kérik fel az érdekelt birtckosságot. A döntő lépés e szerint Gazdák Biztosító-Szövetkezetének létrehozása érdekében megtörtént. A gazdaközönség a jelenlegi állapotokkal bizonyára nem elégedett. Az uj intézmény támogatása révén most alkalma nyílik, hogy egy igen fontos érdeke fölött az intézkedést kezébe vegye s a kartel támadását az ujszö- vetkezettel már a jövö évben teljesen hatálytalanná tegye. 2237/T. számhoz. Déli vasút. Az idei fürdőévad tartama alatt azaz f. é. május hó 1-től fogva szeptember hó végéig, Budapest déli vasútról, Budapest keleti pályaudvarról, Budapest-Keleuföldről, Székesfehérvárról és Nagy-Kanizsáról rendkívül mérsékelt áru I., II. és III osztályú, az egész évadra, azaz f. évi szeptember hó 30-ig érvényes menettértijegyek adatnak ki Siófokra, Szántódra, Balaton-Földvár m. h.-re Szárszó m. h.-re, Szemes-re, Lelle m. h.-re, Boglárra, Fonyód-fürdőtelepre, Máriatelepre és Balaton-Szt.-Györgyre, továbbá (Siófokon át) Balaton-Füredre, Almádiba, Kenesére és (Bogláron ill. Fonnyód-Fürdőtelepen át) Badacsonyra, Révfülöpre és vissza. Ezen menettértijegyek alapján az útipodgyász a fentne- vezett vasúti és gőzhajózási állomásokra és viszont közvetlenül továbbittatik. Ezenkívül a fürdőévad tartama alatt Budapest déli vasút Siófok és Balaton-Földvár közti forgalomban időleges jegyek is adatnak ki, melyek árai a következők : a) Budapest d. v. Siófok között: 1 hóra I. osztály 104 korona, II. osztály 76 korona. Az egész fürdőévadra: I. osztály 256 korona, II. osztály 188 korona. b) Budapest d. v. Balaton-Földvár között : 1 hóra : I. osztály 118 korona, II. osztály 86 korona. Az egész fürdőévadra: I. osztály 290 korona, II. osztály 212 korona.
