Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-07-11 / 20. szám

Budapest. 1899. (3) BUDA és VIDÉK E Julius 11. Kérvényt intéztünk a székesfőváros taná­csához a Virányos dűlő szabályozása s ezzel kapcsolatban a kútvölgyi út kiépítése tárgyában. Ebben az ügyben örvendetesen jelenthetjük, hogy a közmunkák tanácsának műszaki osz­tálya az erre vonatkozó tervekkel elkészült. A Virányos-, Kútvölgy-, Orbánhegy-, és Márton- hegyi dűlők a megtervezett fő- és mellékutak segélyével szerves kapcsolatban jutnak. Különös figyelmet fordított a műszaki tanács az utak lejtésére, a vizlevezetésre és arra, hogy a köz­lekedési hálózattól egy telek se maradjon el­zárva. A kútvölgyi út kiépítése nagy jelentő­séggel bir Zugligetünk tovább fejlődésére, leg­rövidebb közlekedési utunk lesz a város felé. Kérvényt intéztünk a székesfőváros taná­csához az iránt, hogy a Remete-út közvetlen összeköttetést nyerjen a zúgligeti és budakeszi- úttal, hogy ezen közlekedési út kocsiközleke­désre is fel legyen használható. Kérvényt intéztünk a székesfőváros taná­csához, hogy a székesfőváros a Pozsonyhegyen az ott dísztelenkedő fatorony helyébe egy kő­tornyot építtessen, olyképen, hogy annak alsó részében a nagy közönség az idő viszontag­ságai elől menedéket találjon, a toronyban pedig az onnan látható vidékről tájékoztató, útmutató, irányjelző készülékek legyenek az érdeklődő közönség használatára. Az egyesület tulajdonát képező s a zúgli­geti utón felállított padok közül két padnak a sürgős javítást s két uj pad felállítását elren­deltük. A zugligeti úti iskola tanulóinak jutalma­zására a jelen évben is 10 frtot fordítottunk. Egyben örvendetesen jelentjük, hogy az uj zugligeti-uti iskola, melynek további fentar- tása érdekében éppen egyesületünk kérvénye­zett, immár majdnem elkészült s díszére válik a Zugligetnek. Ezen iskola további fennmaradása nagy fontossággal bir a zugligeti nyaraló tulajdono­sokra nézve, kiknek gyermekei különben kény­telenek volnának a városi iskolákat vagy a tá: vol eső Labancz-úti iskolát látogatni. Valóságos jótétemény az iskola az állandó zugligeti lako­sok gyermekei részére, kik télviz idején, a tel­jesen elhagyott erdei utakon, térdig érő hóban kénytelennek iskolában járni. Egyesületünk a legnagyobb köszönettel és hálával emlékezik meg a székesfővárosi Tanács áldozatkészségéről, mely szűkkeblű, midőn a magyar nemzeti kul­túra oltárára kell áldozni. Az iskola épület belső része a modern paedagógia és hygenia legmesszebb menő követelményeinek megfelel, tantermei világosak és elég tágasak. A föld- t szinten egy tágas helyiségben, tél idején, délben, szegényebb tanulók a jótékony emberbarátok adományából meleg ebédet kapnak. A kik a el. Miért? Mert ő sohasem az emberbe, de a hírébe szeret. — Én csak olyanhoz megyek, ki babért hoz magával . . . így szólt Agatha. Mikor Helykői Aladár ezekre a szavakra gondolt, szerette volna magát széttépetni Olimpia király tigrisével Alexandróval. Helykői Aladár megunta a léha, múló ka­landokat és eszményt keresett, kit szerethessen hévvel, nemesen. Agathát egy társaságban ismerte meg. Családi hangverseny volt, hol a szirén egy ér­zelgős német dalt énekelt. Behunyta szemeit. A végső szónál hirte­len felnyitotta'és átfutotta tekintetével a tapsoló társaságot. Egy színésznőtől is sok lett volna ennyi kaczérság. Helykői Aladár szive megmozdult. Vagy ő, vagy senki . . . Erről a mondásáról híresedett el. Valahány nőt látott, mindig ezt mondotta, de minél jobban közeledett valakihez, annál jobban távolodott az tőle. A főhadnagy úr nagyon tetszett maga­magának, pedig elkésett onnan, hol a szép­séget osztogatták. Zord külsejű katona volt, arcza kicsinyt ragyás. Meglehetős bárdolatían, félszeg és szögletes; ábrándosán forgatta sze­nagy út miatt a déli órákban az iskolában maradnak, azoknak foglalkoztatásáról is lesz gondoskodva. Az iskola külseje stilszerü, Ízléses, mintául szolgálhat a kültelki iskoláknak. Igazgatóságunk több ülésében foglalkozott azzal a kérdéssel, mily utón módon lehetne a Zugliget fejlesztése érdekében nagyobb tevé­kenységet kifejteni. Mert hogy a Zugliget fej­lődésben stagnál, az kétségtelen. Még nem va­gyunk abban a helyzetben, hogy a felvetett eszmék- és indítványokról, azoknak tárgyalásá­ról jelentést tehessünk, — előbb beható meg­vitatás tárgyává kell azokat tennünk — csak annyit jelezhetünk, hogy az igazgatóság a nyár folyamán fokozódott mértékben kíván a dolog­gal foglalkozni, s bizton reményű, hogy ezen tevékenységet siker is fogja koronázni. Nem mulaszthatjuk el, hogy fájdalmas szívvel ne emlékezzünk meg egyesületünk el­hunyt buzgó igazgatósági tagjáról Ferencsik Gáborról. Az egyesület igazgatósága az elhunyt családjához részvétiratot intézett s emlékét jegyző­könyvileg örökítette meg. Az igazgatóságba — Ferencsik Gábor ur elhalálozásával — egy uj igazgatósági tag volna beválasztandó. Az alapszabályok 15. §-ának 6. pontja értelmében a választmány újra alakítandó s a számvizsgáló bizottságba 3 tag válasz­tandó. ^ Évi jelentésünk kapcsán tisztelettel be­mutatjuk az évi zárszámadást valamint a jövő évi költségvetést, azzal a tiszteletteljes kére­lemmel, hogy az évi jelentést tudomásul venni, — a zárszámadást helybenhag}mi, és a jövő évi költségvetést elfogadni méltóztassék. Budapest, 1899. juníus 29-án. Eperjessy István Sigray Pál titkár. elnök. A magyar turista-egyesület budapesti osztályának nyári- és őszi kirándulásai. Október 15-én. Délutáni kirándulás: O-Buda (főtér)- Hármas határhegy, Lipótmező. Találkozás Ó-Buda—főtéren d. u. 1hiS órakor. Gyaloglás 3 óra. Vezető: Maurer Rezső. Október 23-án. Török-Bálint, Csíki he­gyek, Normafa, Jánoshegy, Szép Juhásznő, Hárshegy. Lipótmező. indulás a M. A. V. k. p. u.-ból reggel 6 óra 50 pkor. Gyaloglás 6 óra. Vasúti jegy 20 kr. Vezető: dr. Lázár Lajos. Október 29-én. Pomáz, Margitliget, Salabasina-kút, Sikáros, Dobogókő, Dömösi. Indulás a szentendrei h. é. v. Pálffy-téri állo­másáról reggel 7 óra 40 pkor. Gyaloglás 8 óra. Vasúti költség 73 kr. Vezető : Zsembery Gyula. meit és verseket turbékolt s párbajt vívni kész, hogy ő ellenállhatlan. Agathának a társaságban kiválóbb ud­varlója nem akadhatott; elfogadta a vacsorára az egyenruhát, a többi hölgyek boszujára, kik jobbára rajongtak az egyenruháért. Agatha tudós leánya volt és tanítónő. Szegény leány, ki nem tudta átérezni hivatását. Ruháival bíbelődött s ezekre költötte összes jö­vedelmét. Modorában színésznőt adott és jobban büszkélkedett egy kis herczegség udvarmester­nőjénél. Szeretett volna színésznő lenni, hogy egy herczeg felesége lehessen, de szülei irtóz­tak ettől a pályától. Helykői Aladár igyekezett választékos lenni és elmondotta minden betanult mondását, ado­máját és történetét. Agatha mosolygott, köz­ben elpirult és egyszer legyezőjével eltakarta a saját és a főhadnagy arczát. — Nyert .ütközet, igy szólt ez magában, midőn kocsijába kisérte Agathát és anyját. Haza­felé mentében vígan ábrándozott arról, hogy milyen boldog lesz ő. Ezt a hölgyet az Isten jókedvében teremtette és,pedig egyenesen neki. Leköszön rangjáról és elvonul vele a világtól. Szerelmüknek élnek egyedül ketten, boldogan. Ki tudja, hányadszor történt ez vele. Gyor­Délutáni kirándulás: Gül-Baba sírja, Rózsadomb, Vadaskert, Lipótmező, Szép-Ilona. Indulás a budai Margidhid-főről d. u. 2V* óra­kor. Gyaloglás 3 óra. Vezető : Lappert Antal. A fővárosi közmunkák tanácsából. 1899. juníus 28. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván a jegyzőkönyv hitelesítésével Kiéli István és Mándy Lajos tanácstagok bízat­tak meg. A miniszterelnök leirata, hogy dr. Zub- riczky József bpesti gyakorlóügyédet a tanács­hoz min. segédtitkárrá nevezte ki, tudomásul vétetett. Az uj épületi telkekre beérkezett 8 aján­latot a tanács döntés végett a pénzügyminiszter­nek mutatja be azzal a javaslattal, hogy a budapesti közúti vaspálya társulat 4 telekre tett együttes ajánlata, továbbá Sváb Imre, dr. Baum- garten Nándor és Valkó Lajos 1—J telekre tett ajánlata -—- mint legkedvezőbb — fogadtassák el, a többi pedig mellőztessék. A közoktatásügyi miniszterhez a vakok országos intézetét a foglalkoztató műhelvlyel együtt, továbbá az Erzsébet női iskolát is a Hungária körúton szerzett telkeken kívánja fel­építeni s a vakok orsz. intézetén máris építési engedélyt kér. A főváros az engedélyt meg­tagadta, mert a telkek a nyaralóövezetbe esnek, ahol a szabályok értelmében csak nyaralókat és azokhoz tartozó melléképületeket szabad építeni. A miniszter felebbezése folytán a ta­nács ezt a határozatot megváltoztatta s kimon­dotta, hogy az építési engedély elvileg meg­adandó oly föltétel alatt, hogy a négy utcza közé eső telkek egy tömbbé egyesítenünk, melyen a vakok orsz. intézetét és az Erzsébet női iskolát az utczák felé legalább 5 mtres élőkért hagyásával, a foglalkoztató műhelyt pe­dig a tömb belsejében kell elhelyezni. Az építésügyi szabályzatnak a nyaraló-övezetre vonatkozó rendelkezése ugyanis csak a magán telkeknek a magánczélokra való felhasználását szabályozza; de nem zárja ki, hogy ebben az övezetben közczélu intézetek is létesülhessenek, ennek azonban az képezi természetszerű fel­tételét, hogy a vidék nyaralójellege lényegbeli csorbát ne szenvedjen. Miután pedig a kikötött módozat szerint a nyaralójelleg megóvva marad s az a körülmény, hogv a telepet íköröskörül utczák fogják határolni, a szomszédok érdekeit is kellőkép megóvja, ezért elvi szempontból az építési engedély nem tagadható meg. Feladata lesz most a fővárosnak az építési terveket a san vetett lángot a szive. Azonnal nyilatkozott, de e gyorsaságban nem szolgált a szerencse és a kosár előtt vissza kellett vonulni. De hát ez az igazi. így biztatta magát. Várt fiú várat nyer. Büszke kardcsörtetéssel vonult a kaszárnyába, iefeküdt és szépet, na­gyon szépet álmodott. Másnap teljes díszben Agatháékhoz hajta­tott és hozzá fogott a tereptanulmányhoz s azonnal be is látta, hogy csatát vesztett. Agatha csak tréfálkozott vele tegnap és kevesli is az ő állapotát; ő vagy nagyon előkelő, vagy nagyon hires ember után vágyódik. Meglehetősen lehangolta ez a veszteség. Körülbelül tiz vagy tizenkétszer lobbant már lángra hiába, sikertelenül. Elhatározta, hogy sutba dobja az egyenruhát, melyben valami ördög lehet. Elkezdette bírálni magát és arra a meggyőződésre jutott, hogy ő a hibás. Hiszen egy látásra nem lehet valakit nőül kérni. Min­dennek az egyenruha az oka. Ebben képzelődő lesz az ember. Ez az Agatha-eset jobban bántotta a többi­nél. Azok a szemek, ha csalfák is, de szépek, nagyon szépek. Hej, juthatsz még oly keserves időre! (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom