Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-06-11 / 17. szám

Budapest, '899. (2.) BUDA és VIDÉK E Junius 11. De eltekintve attól, hogy a szódavízpancs már magába véve is tisztátalan, különösen figyelmet érdemel a szódavizes üvegek kézről-kézre való vándorlása, jobban mondva földkörüli utazása. Hogy a kézröl-kézre adás által miféle czélokra szolgál a szódavizes üveg, a többek között csak azt említem föl, hogy különböző női és férfi betegségeknél az üveg ólomcsöve — ormánya — itt meg nem nevezhető helyeken befecskende­zésre alkalmaztatik, miről anagy közönség cse- kél részének van tudomása. Tekintetes Szerkesztő úr ! Nem iszom én az elmondott eset óta szódavizet, hanem igenis iszom hamisítatlan Isten adta természetes ásvány­vizet s ezek között is egyik legjobbat a Bá­ró s v i z e t, a melyet egyenesen a forrástól Erdélyből hozatok,mert sajnos, hogy Budapesten ezt a olcsó és páratlan jóságu élvezeti savanyú- vizet sehol sem lehet kapni. Maradok tisztelettel Budapesten, 1899. junius hó 9-én. Horváth István, Uj Énekes könyv. Fejes István református lelkész s az ismert jó költő, a hazai költőket arra szólítja fel, hogy egy uj egyházi énekes könyvbe küld­jenek vallásos énekeket. . . Erre a felszólításra megjegyezni valónk van. A régi kálvinista énekes könyv olyan szép di­cséretekben gazdag, minőket a mai nap rimel- getöi nem tudnának írni. Fejes István szándéka igen szép, mert az elhanyagolt vallásos költészetet akarja fel­lendíteni. Vallásos költészetünk elhanyagolt, ép azért nem tételezhető fel hogy olyan az áhí­tatra és buzgóságra késztető énekeket írjanak mint a régiek, melyeknek nyelve az igazi ma­gyar nj'elv. Elég ha igy beszélünk magyarul. Nem sok jó vallásos éneket Írnak ma, mert alig van igazi vallásosság. Az em­berek eltértek Istentől és a Jézustól. Az anyag és az élvezet oltárára áldoznak. A szivekben megrendült hit, hogy szólalhat meg az a lanton. Gyári lányok, varró lányok, Gyurkovich lányok, fene lányok idejében milyen vallásos énekeket Írhatnak? Megvan a hit külső formákban itt és amott, de a lényeg hiányzik. . . . Ki emelkedik ma fel annyira, hogy szivé­ből irna vallásos éneket? A gyakorlott költő összeüt valamit A rímek szépen hangzanak, ki van csiszolva, de csupa emberi. A kinek nincs vallása, hogy Írjon az vallásos éneket ? Sehogy. A ki nem tud arabosul, nem beszélhet az arabosul. . .. Adná az Isten, hogy én tévedjek s Fejes István felszólítását siker koronázná! A magyar turista-egyesület budapesti osztályának nyári és őszi kirándulásai. Junius 11-én. A Velenczei tóhoz. Indulás a M. Á. V. keleti p. u.-ból reggel 6 óra 20 pkor, (a déli vasút p. u.-ból 6 óra 50 pkor) Agárdra. Átkelés a Velenczei tavon lélekvesz- tőkben Sukoróra. Innen a Meleghegyen át a Likas-kő és a gróf Cziráky-féle vadászkastély érintésével Lovasberénybe (ebéd). Hazatérés a 3 óra 25 pkor induló vonattal Bicskén át Bu­dapestre. Gyaloglás 4 óra. Összes költség hozzávetőleg 4 frt. Vezető : Holfeld Pál Figyelmeztetés! A Velenczei tavon való átkeléshez szükséges lélekvesztők Agárdon csu­pán korlátolt számban állanak rendelkezésre, miért is a kirándulásra nem jelentkezők olya­nokra nem számíthatnak. Délutáni kirándulás. Svábhegy, Széchenyi- hegy, Karthauzi völgy, Normafa. Farkasvölgy. Indulás a svábhegyi fogaskerekű vasút délután 3 órakor induló vonatával. Gyaloglás 31/2 óra. Vasúti jegy 20 kr. Vezető: Stojanovits Milcza úrhölgy. Junnis 18-án. Vérteshegység. (Éjjeli ki­rándulás). Útirány : Felső-Galla, Vitányvár, Kap- berek, Gesztesvár romjai, Puszta-Kőhányás, Ki­látó hegy, Csákvár, Bicske. Indulás 17-én (szom­baton) a M. Á. V. keleti p. u.-ból este 10 óra 45 pkor. Gyaloglás 10 óra. Eleimet kiki magá­val hoz. Vasúti jegy oda-vissza 1 frt 25 kr. Kocsiköltség Kőhányásról-Bicskére személyen- kint hozzávetőleg 1 frt. Vezető: ifj. Ferenczy Károly. Junius 25-én. Pomáz, Csikóvár, Dobra voda, Vidor menedékház, Bucsina völgy, Pil’g Szent-László, Lepencz völgy, Visegrád. Indulás a szentendrei h. é. vasút Pálffy-téri állomásáról reggel 6 óra 40 pkor. Gyaloglás 7 óra. Élelmet kiki magával hoz. Vasúti költség 73 kr. Vezető : Ferenczy Kornélia úrhölgy. Délutáni csatlakozás Visegrádon. Indulás a M. Á. V. ny. p. u.-ból d. u. 2 óra 15 pkor. Séta a fellegvárba s a Mátyás király forráshoz. Vezető : j. Woyciechowszky Vilmos. Junius 29-én. (Péter és Pál napján). Szob, Damásdi völgy, Nagy-Gallahegy, Ipoly völgy, Sánczhegy, Skala vrch. Kovácsi patak völgye. Indulás a M. Á. V. ny. p. u.-ból reggel 7 óra 30 pkor gyorsvonattal Szobra. Gyaloglás 7 óra. Eleimet kiki magával hoz. Vasúti költség 2 frt 25 kr. (Visszatérés „Eszt«cgom csavargőzös“ állomásról). Vezető: dr. Lázár Lajos. Délutáni csatlakozás a Kovácsi patak völ­gyében. Indulás a M. Á. V. ny. p. u.-ból d. u. 2 óra 15 pkor „Esztergom csavargőzös“ meg­állóhelyre. Felmenet a Duna felett kiemelkedő és szép kilátást nyújtó Skala vrch nevű hegyre. Gyaloglás 2 óra. Vasúti költség oda-vissza 1 frt 50 kr. Vezető : Benkó Mihály. Julius 2-án. A Börzsönyi hegységbe. In­dulás julius 1-én szombaton a M. Á. V. ny. p. u.-ból délután 2 óra 15 pkor Verőczére, innen gyalog Nógrádon át Diós Jenőre, meghálás. Másnap az útirány: Málnáshegy, Oltárkő, Szabókövek, Nagy-Hideghegy, Szokolyahuta; innen kocsin Verőczére. Gyaloglás az első na­pon 4 óra, a második napon 8 óra. Egy napi élelmet kiki magával visz. Vasúti költség 1 frt. Vezető : Jász Géza. Délutáni kirándulás. Pomáz, Margitliget, Oszoly, Pomáz. Indulás a szentendrei h. é. v. Pálffy-téri állomásáról d. u. 2 óra 35 pkor. Gyaloglás 3 óra. Vezető : Stettner Berta úrhölgy. Julius 9-én. Pilis-Csaba, Csév, Klastrom puszta, Feketehegy, Kétáguhegy, Esztergom, j Indulás a M. Á. V. ny. p. u.-ból reggel 6 óra j 30 pkor (Buda-Császárfürdő kitérőtől reggel 6 | óra 16 pkor). Gyaloglás 9 óra. Élelmet kiki magával hoz. Vasúti költség 1 frt. Vezető : Sto­janovits György. Julius 16-án. Dömös, Prédikálószék, Pilis Szent-László, Lepencz völgy, Visegrád. Indulás a M. A. V. ny. p. u.-ból reggel 6 óra 15 pkor. Gyaloglás 7 óra. Vasúti költség 60 kr. Vezető: dr. Nigrinyi György. Délutáni kirándulás. Bia-Torbágy, Iharos, Szarvashegy. Indulás a M. Á. V. k. p. u.-ból délután 2 óra 30 pkor. Gyaloglás 21/2 óra. Ve­zető : Papp Jenni úrhölgy. Julius 23-án. Éjjeli kirándulás a Dobogó­kőre. Indulás julius 22-én a M. Á. V. ny. p. u.- ból d. u. 6 óra 30 pkor Dömös megállóhelyre, érkezés esti 8 óra 6 pkor. A Dunán való át­kelés után vacsora Dömösön. Indulás a Dobogó­kőre 91/4 órakor éjjel a Körtvélyes puszta érin­tésével, a Makó és Széphárs réteken át. Érkezés a dobogókői „Báró Eötvös Loránd menedékház“ hoz IIV2 órakor éjjel. Teázás és meghálás. Másnap reggelizés után a Maróthi hegyeken és a Vaskapu hegyen át Esztergomba. Gyaloglás összesen 9 óra. Vasúti költség összesen 1 frt 25 kr. Jelentkezési határidő : julius 21-ike. Ve­zető : Liedermann Rezső. Figyelmeztetés ! A dobogókői Báró Eötvös Loránd menedékházban fekvőhelyek csupán korlátolt számban állván rendelkezésre, megje­gyeztetik, hogy azok ezen éjjel a menedékház házirendje értelmében a jelentkezők részére fognak lefoglaltatni. Nem jelentkezők tehát csupán az esetben számíthatnak fekvőhelyre, a mennyiben olyanok esetleg még fölös számmal rendelkezésre állanak. (Vége köv.) A Jókai kör hangversenye. F. hó 3. án a nemrégen alakult „ Jókai kör“ a III. kér. Kórház utczai iskola tornater­mében igen sikerült hangversenyt rendezett. Az ez alkalomra ízlésesen feldíszített termet a kö­zönség teljesen megtöltötte s az előadott ének és zeneszámokat zajos tapssal jutalmazta. A hangverseny első száma Bchuhmann zongora-ötöse volt melyet Hiermayer Sárika (zongora) Grill Gyula (I. hegedűn) Arany Béla (II. heg.) Dr. Székely Dezső (viola) és Vajdafi Aladár (gordonkán) szabatosan, az egyes rész­leteket gondosan kidolgozva adtak elő. Feltű­nést keltettek Gross Mariska és Kadics Szidónia (Parii tanítványa). Mindkét kisasszonynak rend­kívül üde s jól iskolázott hangja van, különö­sen Kadics k. a. felső hangjaival aratott nagy tetszést. Ezután Nagy Béla k. a. lépett pódium­ra kit a közönség már a Kisfaludy színházból ismer s az óbudai közönség valódi kedvencze. A holt költö szerelmét adta elő s ráadásúl Kozma Andor idilljének elszavajásával hálálta meg a tapsokat. A következő számot Hiermayer Sárika briliáns zongora játéka képezte. A fiatal mű­vésznő, ki az Orsz. Zene Akadémiát kitűnő eredménynyel végezte, Liszt E-dur polonaiset kifogástalan technikával s gondos interpretátió- val adta elő a szűnni nem akaró kihívásokra még László szalonkeringöjét játszotta el, mely- lyel a közönséget teljesen elragadta. Frenreisz Pál gordonka játéka és Hegedűs Ferencz Vieuxtemps Cis moll hegedű concert- jének előadásával szintén zajos tetszést arattak. Minden tekintetben sikerült hangversenyt Ditters­dorf vonós négyese fejezte be, melyet Grill Gyula, Arany Béla, Dr. Székely Dezső és Vaj­dafi Aladar adtak elő. Egy állatdíjazás. (A pestvármegyei gazdasági egyesület állatdijazása Pilis- Vörösváron.) Budapest, jún. 9. Magyarország az utolsó húsz év alatt több millió forintot adott ki Schweicznak jó szarvasmarha tenyészanyagért. De a befektetés meg is hozta hasznait. Ma nemcsak nagytenyé­szetünk állatállománya jobb, mint az eredeti import volt, és a keleti államokat látjuk el be- belőlök tenyész anyaggal, de népies tenyésze­tünk is annyira javult, hogy vannak már egyes vidékeink, a hol önálló és nagyon becses faj­ták fejlődtek ki. A földmivelési kormánynak csak dicséretére válik, hogy támogatja a vár- meg3mi gazdasági egyesületeket ily tájfajták létesítésében. Elől jár a pestvármegyei gazdasági egye­sület, a melynek eddig egyedül sikerült az összes gazdasági egyesületek közül a megyei közigazgatással szerves kapcsolatba jönni és igy minden ténykedése a közigazgatási hatósá­gok teljes támogatása és közreműködésével van összekötve. A pilisi hegyvidéken már évek óta arra dolgozik, hog}r ott egy piros-tarka, simenthali jellegű tájfajtát létesítsen és hogy mily sikerrel működik, mutatta a Pilis-Vörös váron vasárnap megtartott szarvasmarha-dijazás, a hol a bíráló bizottság igazán zavarba volt, hogy a felhajtott vagy négyszáz darab kitűnő minő­ségű állat közül melyiknek juttasson a korlátolt számban rendelkezésre álló dijakból Az összes jelenvoltak a legnagyobb elis­meréssel nyilatkoztak a felhajtott álatokról, kü­lönösen kiemelve az állomány jellegzetes egyen­lőségét es azon reménynek adva kifejezést hogy 3—4 év múlva Pilis-Vörösváron évről- évre ismétlődő nagy tenyész-állatvásárok lesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom