Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-01 / 10. szám
Tutíapest 1898. vil. évfolyam 10 sz (Böjtmas hava.) Apri'is I BUDA és VIDÉKÉ BUDA ES VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÄSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet, és hirdetések felvétetnek : Városmajor-utcza 28. Megjelenik lnnonkint háromszor. Előfizetési áruk: Egész évre 12 korona, t'él évre (> korona, évnegyedre 8 korona. b Z E T o s E G : Városniaj iri. itc*a 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeui. KI magyar, áll Buda még. Hetedik éve annak, hogy a „Buda és Vidéke“ pályáját futja. A lap és tekintélyes munkatársai buzgólkodása folytan sokkal több eredményt értünk el fejlődésünkben, mint azelőtt. A lap munkálkodásának, hogy több sikere legyen, szüksége van olvasói és előfize- i tői szaporodására. Minden tehetősebb polgár megteheti azt, hogy a „Buda és Vidékére“ előfizessen, mert ezzel magának is használ. A telek ésháztulaj- (ionos telkének értéke növekedik, az iparos és k e r e s k e d ő szélesiti üzletkörét, a n y a r a 1 ó vagy nyaralót bérbe a d ó állapotán köuynyit. Szóval j nincsen Buda és vidékén olyan, ki a i lapnak hasznát ne venné. Csakis közö- j nyösségnek rohadjuk fel azt, ha arra képesek a lap erősödését előfizetéssel nem mozdítják elő. A lap mindent megtesz, melylyel úgy egyesek, mint a nagy közönség | érdekeit emelheti. A „Buda és Vidéke“ közöl minden | panaszt, a mely jogosult, a közléssel j nem elégszik meg, de sürget a kellő j helyen. E mellett a magyarosodásért, mint a magyarosodás közlönye nemcsak ernye- 1 detlenül küzd. de több németajkú köz- j ség tanítójának küldi díjtalanul a lapot, : hogy azok a magyarosodásért még jobban lelkesüljenek. A „Buda és Vidéke“ közkedveltségének mértéke az, hogy a budai előkelő hölgyek és urak által évenként rendezni szokott Bástyníinnepen mint emléklap jelenik meg. Minél több előfizetője lesz a „Buda és Vidékének“ annál többet áldozhat a magyarosodásra. A lap előfizetési áúa egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évue^yedre 1 frt 50 kr. Gyűjtőknek négy példán# után az ötödik ingyen. Szerkeszt;-«és kiadja Ei d é 1 y i Gyula. Kiadóhivatal Bpest, L, Városmajor-utcza 28. (Báró Bánffy-ház.) A „Buda és Vidéké“ terjesztésére alakult bizottság A Budai Jótékony Nőegylet. Nyolczvan esztendővel ezelőtt alakult meg a Búi ai Jótékony Nőegylet. Nehéz, nagyon nehéz idők jártak akkor, Csapás csapás után érte a nemzetet. A pénzválságok, a szűk Termések s egyéb bajok egész Magyarországban elszegényedést, s különösen az ország fővárosában nagy nyomort szültek. A különben is szegény polgárság sokat szenvedett, az 1816—1817-iki éhínségtől, s ez a szenvedés és óriási nyomor bírta rá Buda nemeslelkü hölgyeit arra, hogy egy egyesületet szervezzenek, a melynek czélja a nyomorgók segélyezése. E hölgyek élén magának József nádor ő-fenségének kedves neje H e r- m i n a állott, a ki miután maga köré gyüjté a főnemes és előkelőbb polgári nőket, Ő felségéhez Ferencz királyhoz intézett felterjesztést egy alakítandó j egylet ügyében, a mely felterjesztés j József nádor ajánlása folytán a budai I hölgyekre nézve a legkedvezőbben lett j elintézve. Ő felsége ugyanis nemcsak j hogy az egylet működésének megkez- ! (lésébe belenyugodott, hanem a csakha- I mar beadott alapszabályokat is jóvá j hagyta. így alakult meg Magyarország ilynemű legelső egylete, mely azt a czélt tűzte ki maga elé, hogy az éhezőknek kenyeret adjon, a tehetetlen aggokat gondviselésébe vegye, szóval letörölje azokat a köuyeket, a melyeket a nélkülözés és a szenvedés csalt a szegények arczára. A nemes czélú egylet, a mely József nádor és neje Hermina, pártfogása alatt állott, nagy népszerűségre tett szert, s a folytonos adakozások folytán szép vagyonnal birfc. Az első felhívásra, a melyet a budai notabilitásokhoz intézett, a választmányi hölgyek 2300 frt pengőpénzt és 29.661 frtnyi értékű beváltási jegyet gyűjtöttek. E vagyon egy részével elégítették azután a szenvedők bajait. A 10-es évek szenvedései után elérvén a czélt, az egylet csaknem felbomlott, s ezen felbomlást csak József nádor akadályozta meg, a ki átérezte az intézmény fontosságát, s annak támogatása czéljából az egész ország arisztokratiáját bele vonta. Az éhínség elmúltával a jótékonyságnak többféle terére lépett az egyesület. Egy házat vett, a melyben 12 teljesen munkaképtelen öreg nőre viselt gondot teljesen ingyen; Újlakon, Ó-Budán, a BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA.! Az uj város A „Reggeli Újságából. Ä tél megemberelte magát az idén. Nem J alkalmatlankodott hosszú életével a sok keresetre váró embernek. A Duna partját ellepik a földhordó taligák, hátát a homokontó dereglyék Bontják a partot. Nézik százan és százan ; innen és túl Egj'ik -csapat a belvárosi plébánia-templom előtt, a másik a Rudas-fürdőnél. Az ódon, szűk. félig troglodita lakást rejtő, sziklába ékelt kis házak mar leomlottak, j csak egy-egy bemeszelt lyuk maradt ott pin- czéikből emiékjelnek. A fürdő előtti keríecske bokrai fai már lenn hevernek a földön ; rozsé, venyige lett belőlük. Alágyujtanak velük a j homokot vontató gőzhajók kazánjainak Ide jön az uj hid. S pár év múlva, ha átrobog az első kocsi merész alkotasu egyetlen ivén : akkor megvalósul Buda merész álma is. A lánczhid, Margithid csak összekötő láncz volt. az uj bid lesz az igazi egybefoglaló kapocs. Nem kell csodát várnunk tőle ; meglesz az magától is. Elenyészik a távolság, a folyó j vetette gát: a villamos vasút egy fényes pa- j lotasor közt repül tova egészen a hegyekig j Hogyne varhatuók joggal az uj hid cső- ; dás átalakító következményét, mikor a Ferencz József-hid is, mely Budának úgyszólván a legvégére esik, rövid idő alatt olyan óriási változást idézett elő? Mint ha mesebeli álomból ébredne föl az ember. A ki a. kelenföldi utat : nem látta fél év óta: az szerte néz s nem ismer többé a Szt.-Gellérthegy tájékára. ; A hegy lábánál terem az uj város. Terem ; valósággal. Hogy az uj műegyetem a kelen j földi mezőre, a Lágymányosra kerül : az még i most sincs véglegesen eldöntve. Hanem azért, : a mikor még csak .szellőiéi hire járt ennek a j tervnek : a telkek már egyszerre felszökkentek j a szántóföld árából a ház parczella, nem is j nyaraló-parczella magaslatára. A telektulajdo- , nosoknak tudvalevőleg nem vér folyik az ereik- j ben, hanem kéneső. Ők az épitési időjárás lég- j sulymérői. Legalább addig, a mig valami erőszakos vihar össze nem bontogotja. vénájukat. De egyelőre talán nem kell ettől félniük. Épül is az uj varos villamos gyorsasággal. A mig a hegy oldalán azelőtt csak itt-ott búk kant ki egy elátkozott ember villaj inak arva teteje, attól meg épen húzódoztak, hogy oda költözzenek s esetleg róluk szóljon a gellérthegyi rablógyilkosok krónikája : ma egyik kéjlak a másik fölött tekint át a Vámházra, magasztalva Kerkápoly emlékét, a ki mar nem élhette meg gyönyörűségét annak az elégtételnek, hogy a Gellérthegy propagálása nem volt egy remetéskedni akaró küiöncz emi>er eszméje. Ha két oldalról érheti a pesti ember fővárosunknak ezt az irigyelt ékességét: elkövetkeznek a Szt. Gellérthegy ragyogó napjai Addigra talán kisütik azt is, hogy mi legyen valósággal a hegy tetején, a eziradella helyén. Hogy a begy oldalát pedig már most is meg kellene menteni, a mennyire lehet : azt a készülő, a Kelen város jövendő lakói már most, megkövetelhetik. Mert úgy látszik, hogy ki akarják az ő szemüket is szúrni azzal, hogy egy-' tenyérnyi promenádot ültetnek a Ferencz József hid feje mellett. A többi friss levegői; majd ha beépül az egész L igymányos, szállít, sak nekik a gellérthegyi kertek vagy a kamara. „liyelvéfasn é3 a iemzet.“ J4 magyar egyesület: Jelszava.
