Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-05-01 / 13. szám
Budapest. 1898. (3) BUDA és VIDÉKÉ Május l. \ Nem forradalom volt az, hanem szabadság- , harcz, — hisz nem a trón megbuktatásáról, j hanem a magyar nemzet alkotmányos kívánságairól volt szó. Es azért Kossuth Lajos — kinek eljárása a túlzásoktól tán nem egészen ment — nagy ember marad mindörökké; mert hisz ő volt az, a ki Magyarországnak valódi szabadelvű programmját kitűzte ; — azt, a melynek húsz évvel később Deák lángelméje adott uj életet... Kossuth nevéhez a magyar nyelvnek leg- magasztosabbik ama szava fűződik, a melyből kifolyólag a jobbágyság megnyerte rég óhajtott szabadságát! „Kossuth Lajos szavára riadva kelt a magyar ; büszke főurak kivonultak az érkező megváltó elé, szellemét követé a nemzet; szózata hadseregeket teremtett. Az aggastyánnak fonnyadt, a gyermekeknek zsenge karját megaczélozta s a magyar csatázott !“ . . . Nem szándékom e helyen elbeszélni a szabadságharcz lefolyását; csak arra utalok, bog)' a forradalmat nem követte siker és hogy a nyomába lépett reactió sötét fátyolt, a rémület es a némaság fáty ólát borította az országra. A leigázott nemzet pedig csak sóhaj lőtt és — várt; el volt ugyan nyomva, de azért nem volt — legyőzve. Ekkor veszi kezdetét Deák vezetése alatt a magyar történeti jognak türelmes és csodálatra méltó visszakövetelése és a reactió hajótörést szenvedett. Kibékülésre került a sor . . . I. Ferencz József, dicsőségesen uralkodó királyunk (1867. évi junius hó 8 an) Pesten ősi szokás szerint megkoronáztatta magát s e szép nap óta nem szűnt meg az őszintén alkotmányos, alattvalóihoz a kölcsönös hajlandóság kötelékei által csatolt uralkodó mintaképe lenni, inig felséges hitvese megújítja kegyessége által Mária-Terézia udvarának hagyományait. . . . Minden irányban való haladásunk, fokozódó értelmi tevékenységünk és példás türelmünk okát változhatlan hazafiságunkban és alkotmányos királyunk bölcs ás szilárd jeliemében kell keresni és — úgy vélem — egyúttal ez az oka annak, hogy ... a kiegyezés sikerült! — — — És most térjünk vissza az 1848-iki törvények szentesítésének emlékéhez. 1848. évi április hó 11-én V. Ferdinand Pozsonyba jött, a hol osztatlan lelkesedéssel fogadták, főleg midőn az 1848-iki törvényeket szeutesité s magyar nyelven e beszédet intézte a nádorhoz: „Hű magyar nemzetemnek szivemből óhajtom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is; a mit tehát ennek elérésére tőlem kivánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve — ezennel által is adom neked, Kedves öcsém s általad az egész nemzetnek, a kinek hűségében leli szivem legfőbb vigasztalását és boldogságát." . . . Bajza Józseffel, a költővel, mondhatjuk tehát: „Áldd meg isten Ferdinándot. A magyar királyt! A kinek magyar szavakra Nyílt meg ajaka!! Add, hogy nyílt magyar beszédünk Oly csodát tegyen : Félreértés soha többé Köztünk ne legyen ! És ha rank van mérve még egy Ezredes vihar. Túl azon is, mint szabad nép Álljon a magyar!“ A beszéd elhangzása után a közgyűlés a következő lelkes es állva elmondott szavak kíséretében záródott be : Fajén a király ! Éljen a haza ! ! az eljenzések elhangzása után. emelkedett hangulatban, a jelen voltak testületileg a templomba vonultak. T. B. Április ll-ike az iskolákban Említettük volt, hogy tanácsi rendeletre a községi iskolák szintén megünnepelték az 1848-iki törvények szentesítésének 50. évfordulóját. Az április 11-én lezajlott iskolai ünnepélyekről a következő rövid tudósításokat vettük : Az I. kér. várbeli elemi iskolában Farkas József igazgató lelkes megnyitója után Vaskó Bertalan ismertette az ünnep jelentőségét. A gyermekek közül többen hazafias költeményeket szavaltak s hazafias dalokat énekeltek, melyeknek betanítása Oszoly Kálmán tanító érdeme, A II. kér. fö-utczai elemi iskolában Hám- pel Sándor iskolaszék'! elnök mondott az ünnep fontosságához mért emelkedett beszédet. Schi- nabeck Engelbert igazgató és Szabó Dezső tanító a gyermekek felfogásához alkalmas előadásokat tartottak Az ünnepet a tanulók szavalatai és énekszámai egészítették ki. A II. kér. medve-utczai elemi iskolában Almásy János igazgató megnyitója után dr. Bu day József iskolaszéki alelnök intézett a gyermekekhez emelkedett szellemű hazafias beszédet, Erdős Géza tanító az ünnep fontosságát méltató felolvasást tartott s a. gyermekek hazafias költeményeket szavaltak A II. kér. iskola utczai elemi iskolában Götli Ilona tanítónő nyitotta meg az ünnepélyt. Az ünnepi szónoklatot Bozóky István iskola szélei tag tartotta. A kis leánygyermekek itt is mint szavalok és mint énekesek vettek aktiv részt az ünnepélyen A. II. kér. Toldy Ferencz utczai elemi iskolában Duma György iskolaszéki tag intézett hazafias, szép szavakat a gyermekekhez, utána pedig Gárdonyi Emil tanító taitott felolvasást az 1848 iki eseményekről s azok fontosságé, ról A gyermekek közül többen szavaltak s elénekelték a Hymnust, a Szózatot és a Honfidalt. Ünnepély. Az I kerületi állami főgymna- siumban f. hó 16-án ünnepelték meg április 11 ének emlékezetét. Ez alkalommal dr. Badics Ferencz igazgató és dr. Bozóky Endre megnyitó, Mattyasovszky Endre es Andor József tanár urak pedi: igen sikerült ünnepi beszédeket tartottak. Az ifjúság részéről többen szavaltak, kik közül jó szavalataikkal kitűntek : Schneider Sándor, a ki többször is bebizonyította tehetségét e téren; Kováts Lajos, nemkülönben Fleischer István, a kiknek jól kijutott a megérdemelt tapsból. A „Budapesti iparossegédek egyesü iele‘* f. é április 23 an este ülte meg a 48 as törvények királyi szentesítésének 5C. évfordulóját Az ünnepélyen, mely a Szózat hangjaival kezdődött és a „Hymnüsz“ szál nyert befejezést, Duma György főgymn. igazgató emelkedett hangon irt szép értekezésében méltatta annak jelentőségét. A felolvasást élénk éljenzés követte. A lelkes ünnepélyt, melyet a jelenlevők a király, haza és a szabadság éltetésével fejeztek be. egy másik családias jellegű ünnepély követte . az egyesület lelkes igazgatójának és szellemi vezetőjének Duma György (lévén Györgynapjának előestéje) névnapjának megölése. Az ünnepekre az első felköszöntőt Bauer József elnök mondotta, ki egyúttal megköszönte neki a szép ünnepély rendezését es a remek felolvasást. A másodikat az ifjúság nevében Csepek Ferencz mondotta, az ifjúság szeretetéről és hálájáról biztosítván az ünnepeltet. Ezután egymást követték a lelkes felköszöntők, melyek közül említendő az ünnepednek Bauer Józsefre mondott felköszöntője, melyben többek közül megemlékezett arról is, hogy sikerült neki Jancsek Gyula egyes. tag. fészere külföldi tat uünányutra 300 f'rt.os ösztöndíjat kieszközölnie. Végül Hauf József tit kár Dumára mondott pohárköszöntőjében megemlékezett az ünnepeknek ;i királyról kapott kitüntetéséről, ki neki a főgymnaz umi igazgatói czimet adományozta, valamint arról, hogy a polgárság öt városi képviselővé választotta, a miért büszke lehet ra az egyesület. A két ünnepélyen úgy az ifjúság mint a polc ári pártoló ragok is szépszámban vertek részt. A pártoló tagok közül ott vo’tak az ünnepeken kívül: B.uer József elnök, Hampel József és Lindenbach István alelnökök, Hangi József titkár, Praschievitz Ferencz és Szabó János választmányi tagok, mind ismert budai polgárok. Az egyetemért. A műegyetemnek Budán való elhelyezése érdekében alakult bizottság április hó 24 ón tartotta meg közgyűlését a krisztinavárosi Cnsinó nagytermében, Az elnök babarczi Schwarczer Ottó, jegyző: Orel Géza, s az előadó Dr. Brozik volt Dr Brozik előadó fejtegeti, hogy miért kellene vissza állítani a 70-es években elvett műegyetemet ismét Budára, egyszersmind elmondva. milyen előnyökkel járna e magasabb fokú technikai iskolának városrészünkbe való áthelyezése. Szerinte egészségi és megélhetési szempontból egyedül Buda alkalmas e czélra, a hol még az elzüllésuek se vannak annyira kitéve a tanulók. Két eshető ellenvetést is hoz fel, a mit azonban maga czáfol meg. i.) A budai politechnika a tudomány ezentrumától távol esik ; 2 , a szegényebb sorsú tanulóknak nincs kilátásuk mellékkeresetre Az elsőt akónt czáfolja meg, bogy a professzor urak búvárkodásaikra bejöhetnek a város e nemű tudományos intézeteibe, a másikat, hogy a műegyetemi hallgató annyira el van foglalva, hogy nem igen ér rá mellékkereseti kutforrások használatára. De ha mégis rászorultságából a corre- petitorkodásra adja magát, a város bármely részére eljárhat, s a járás már egészségi szempontból is csak hasznára fog válni. Miután minden oldalról megvilágította, hogy mily üdvös lenne ez intézmény Budára retele, egyszersmint javaslatot is tett arra nézve (ha ez valóban megtörténnék) ug} an hova helyeztessek az egyetem Mint legjobbat, legszebb fekvésűt és czél- szeiüt a Lágymányost ajánlja a legjobban Eu- nek el nem nyerhe'ése esetén mint czentrális fekvésűt., és olcsót : a Vérmezőt, s végül mint legolcsóbbat s leggyorsabban inegszerezhetőt: a Városmajort. Ezekből kifolyólag kéri a t, közgyűlést,, hogy 1.. egy bizottság küldessék Buda ország- gyűlési képviselőihez, hogy szives támogatásukat az ügy megynyerhetéseért kisérjék, 2.. memorandum szerkesztessék. E memorandumot egy küldöttség vigye a m. k. vallás és köz- oktatásügyi minisferhez. 3 , Egy küldöttség állittassék össze, a mely arra legyen hivatva, hogy a főv bizottsági tagok elnökét felkérje, ha esetle® városi telket kellene kisajátítani, hogy a ezéi nemes voltát tekintetbe véve a telek átengedésénél méltányos legyen. A javaslat végeztével a szólásra jelentkezők fejtették ki nézereiker. Kollár Lajos bár II ik kerületi lakos, szintén óhajtja, hogy az egyetem aa I. kerületbe, mint e főiskola legalkalmasabb helyére tétessék. Helyben hagyja az előtte szóló által említett helyeket, több más telket is ajánl. Csillag Benő felszólaló ragaszkodik a Vérmezőhöz, s a Lágymányos meg nem nyer- hetése esetén egyedül csak ezt kívánja. Rupp Zsiímo-nd igen szép beszédben fejtette ki, hogy első sorban a Lágymányoson telekkel biró polgároktól függ az egyetemnek ott létesítése Ha azonban a telektulajdonosok ezt nagyon drágán adnák, másodsorban, már városrendezési szempontból is a Vérmezőt ajánlja. A tárgyhoz szóltak még : Kozma. Freiber- ger Pál. Dr. Jámbor Gyula, Schönfeld és Kút- lányi. Beszédeikben többnyire anak czeiszerű- segér fejtegették, bar különböző szempontokból, a mit dr. Brózik előadott Csupán Schönfeld kívánta egyedül a regi vágóhidat az egyetem helyéül. Freiberger Pál a Dráse-féle telket pártolta. Dr Brózik zárszava után tett javaslatait a közgyűlés elfogadta. A memorandum átadására s a ni misterrel való ttf-tekezlem' dr Fáik Miksát fogják felkérni. Végül dr Kertész Aha mondott köszönetét a polgároknak a megjelenésért és dr. Schwarczernak szives közreműködéséért es támogatásáért. sg.
