Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-12-21 / 36. szám

Budapest 1898. (5.)

Deczember 21

hálaadó sz. mise tartatik a kapuczinusok helybeli templomában, amely alatt a tagok a sz. áldozásban részesülnek. (Reggel 6 órakor elindulás az egyesületi helyiségből a zászló előlvitele mellett.)

Budán deczember hóban született gyermekek névsorai I

Az I. hevületben: Szatmári Foreacz, Fejes Jó- zsef, Varga Mária, Prédák Ferencz, Magyisztrák J Imre, Metzger Kálmán, Parduch Gusztáv, Unger Imre, Török Pál, Burscsh Irén, Fedelevits Anna, Kora József, Szentner Irma, Brenyó Ilona, Bagyula János, Luprich István, Vachutka Katalin, Elischer Ferencz, Keber Krisztina, Juhász Sándor, Mikus Sándor, Vincze Ilona, Pschihoda Jakab, Radvány István, Marosán Ferencz, König Ferencz, Buchecker Rudolf, Dóczi Irén, Kubinczky Géza, Reiter Károly, Majer Lajos, Mészáros István, Paraszti József, Kiss Jolán, Bognár Ilka, Fazekas Győző, Szeo b Józsa, Ferencz Rudolf, Vadnai Vilma, Eszes Hermina, Lábos Klára, Csernuss Ottilia, Méhely Melania, Folkmári Fábriczy István, Zima Lajos, Meczger János, Seidner Eszter, Klobaska í János Duszt Géza, Róna Ferencz, Bulling Rudolf, Kovács Ferencz, Dornyi Caesar, Hendl Irén, Kokai Mária, Bezieger Károly, Mattlyák Mihály, Mattlyák Rudolf, Blummenberg Ferencz, Burányi Mária, Bauer Gyula, Benkö Mária, Kauer Ede, Novottny Géza, Vörös Kornélia, Alex Erzsébet, Noszter József, Ugray Ákos, Árpási Balázs, Posztnyik Ferencz.

A II. hevületben: Weiszl Amália, Korcsner Antal, Deutsch Teréz, Wtninger Margit, Kliment Emánuel, Klapkái János, Schwingshackl Irma, Hagen- buch Károly, Böhm Miklós, Reiner 'Emil, Reichhard Gize’la, Grosina János, Szegedi-Maszák Pálma, Loksa Kornélia, Makai Erzsébet, Landau Arthur, Bernáth Tódor, Schneider János, Hoffmann József, Négyökrü Aranka, Farkasdi Róza, Sehr Ferencz, Gábriel Ferencz, Stimakovics János, Mayer Pál, Berónyi László, Dorogi László, Dobos Károly, Jurkovics Irén, Wittnighoff Edit. Matuschek Irma, neczpáli Justh Oszkár, Molnár Irén, Hubay Andor, Kolacsek Mária, Huszár Géza, Drechsler Gyula, Kowald Gergely, Schrött József, Fiilöp János, Lozsi Hugó. Marsalek Tamás, Müller Erzsébet, Weininger Hilda, Lawrencic Arthur, Boreisz Mária.

A III. hevületben : Schwarzbactier Konrád, Oserniczky Lujza, Hankó Mária, Weisz István, Maschek Margit, Ondruss István, Weichharf Margit, Lampitsch Katalin, Kujalek József, Nunzengruber Irma, Agen- dorfer István, Weisz Henrik, Óvári Róza, Tiborka Erzsébet, Szakácsi Mathild, Bozsik Kálmán, Titz Hermina, Smetana Károly, Tornsik Gizella, Kernetics János, Peck Borbála, Pataky Margit, Szabó Katalin, Sitzwohl Gottfrid, Chudovszky Edit, Haj na Ferencz, Kauderer István, Horváth Ferencz, Fagyóczky Ilona, Schirán Katalin, Spon Vilmos, Kovács Mária, Schmidt Anna, Láng Bdrbála, Gliviak Verona, Billegi Miklós, Nyári Róza, Beszédes József, Bodenmiiller Károly, Terelmes Gyula, Molnár Julianna, Gtfrik Teréz, Lieszkovszky Józsa, Bauer Julia, Widder Béla, Csifó 1 Ernő, Gyurics f János, Zelovszky János, Kaufmann Teréz, Lorber Árpád, Rijánszky Mária. Weisz Gyula, Bohus János, Fritz Kamilla, Girtier István, Kuhajda Pál, Buzara Anna, Tóth Margit, Rainer Etelka, Dragos Valéria, Kiing Oszkár, Lindmayer Etel.

Esküvők.

Budán ez év deczember havában megesküdtek: Horváth József és Toldi Mária (tanuk : Kovács Vincze és Horváth József), Bakonyi Mihály és Kiss Katalin. Czipera János és Holier Anna, Auer Lajos és Kiss Mária, Takács Sándor és Seremül Anna, Fleischbauer Ferencz és Raska Jánosnó, Berger Ábrahám és Rosenbaum Zseni, Kumbert Vilmos és Landauer Mária, Deutsch Kálmán és Krausz Ilka, Bányász Ágoston és Eyth Margit, Stiffl István és Bakonyi Julianna, Wilheim Ábrahám és Gattein Mina, Glück Jakab és L. Szél Mártha, Polák István és Herz Mária, Tankó János és Virág Janka, Deutsch József és Mauthner Emilia, Feldstein Ármin és Löwy Fánni, Karef Arthur és Hochstein Lena, Steiner Pál és 1 Nitsch Matild. Monde Hugó és Enzi Terézia, Liebold j Fevencz és Gothe Auguszta (tanuk : Schneiden József és ! Palay József), Mavtinuzzi János és Spiegel Mávia (tanuk: Kaynár Gyula és Salamon Sándor), Dengl Károly és Simonffy Margit, Kiss Imre és Fazekas Mária, Handzel Bálint és Novosad Mária, Juhász Márton és Eisler Minka, Vogel Kristóf és Tax Katalin, Sztehlik József és Vikteriusz Julianna, Lenárd József és Szabó Julianna, Kis Zsigmond és Juhász Róza, Müller János és Tamássy Mathild, Groszberger Lajos és Löwy Róza, Knobl Kávoly és Movau Etelha (tanuk : Hulitius Kávoly és Málits György).

Eljegyzések.

Folyó hó 1-töl az I—III. herületi anyakönyvvezető hivatalban eljegyzésüket bejelentették : Palotai Samu és Fridländer Róza, Hoser Mátyás és Wimmer Mária, Pap János és Kovács Julianna, Tankó János és Virág Janka, Varga Gedeon és Hegedűs Beatrix, Moori János és Császár Hermin, Szabó Dániel és Luka Lidia, Klima Ferencz és Watzek Etelka, Maisl Márton és Gtroszmann Julianna, Bittner István és Riedl Mária, Adler Márkus és Kohn Teréz, Brichta Antal és Mihály Johanna, Decsi Lajos és Csikry Zsófia, Stöckelmacher Zsigmond és Gattein Fanni, Kohn Ignácz és Mollinger Helén, Molnár Bálint és Magyar Etelka, Szödi István és özv. Török Jánosné,

BUDA és VIDÉKÉ

! Klamusz hely. Gromusz Ferencz és Zurmühl Irén,

I Pascholt József és Weis Terézia, Heberlo Frigyes és Vater Hermina, Altmann Ernő és Schiller Józsa, Gyoraki László és Gyoraki Julianna, ár. Nagy Imre ! Sándor és Szabó Ilona. Huszár Kálmán és Schwarcz I Veronika, Szabó József és Szabó Katalin, Hefter Ká- ' roly és Pagez Francziska, Wolf Sámuel és Goldberger I Hani, Phiilöpp Imre és Bayer Katalin, Karkos Rajmond és Eckermann Francziska, Kwapil Károly és Vezendy Francziska, Kuti Antal és Takács Rozália, Zeberor Nándor és Taksch Mártha. Dukesz Izidor és Fleischmann Katalin, — végül Baranyai Sándor és Schmit Erzsébet.

Vaskovich Erzsi.

Buda kicsiny, de előkelő művészi körének kétségtelenül egyik legkimagaslóbb alakja Vaskovich Erzsi, ki mint festőművészuő szerzett magának e körben helyet.

Fényes tehetsége, s általában a művészetek iránti rajongása vezette a pályára, melyre lépett r

Évekig a legnagyobb figyelemmel hallgatta és tanulmányozta nagyobb mestereinek előadásait, kiknek szakszerű vezetése s művelése alatt fejlett ki szép tehetsége, mely ma már teljes fényében ragyog.

Tanulmányait Székely Bertalan hires festő művész tanítása alapján a pesti mintarajz iskolában kezdte, kinek vezetése alatt átesvén a kezdet nehézségein, Lotz Károly tanítványa lett. Lotz iskolájától elbúcsúzva legkedveltebb tanárának Ballónak lett növendéke, majd Ebner Lajos festőiskoláját látogatta évekig.

Mint ez utolsó iskola tanítványa tűnt fel szélesebb körben az 1896-iki tárlaton kiállított „Rabnő“ czimű festményével, mely a műértők érdeklődését teljes mértékben lekötötte.

A kép egy szép, jobb karjával a falhoz lánczolt cserkesznőt ábrázol, kinek tekintetéből a kimondhatatlan vágyak, a fékevesztett szenvedély s a dacz megkapóau csillamlanak előAz érzelmeknek ily élethű kifejezésefemel- lett a technika is, melylyel azokat kifejezésre jutatta, szintén csak a mellett bizonyít, hogy alkotója megérdemli a művésznői nevet.

A könnyű ecset kezelés, a színek sokasága, a melyek a keleti viseletét általában jellemzik, s e mellett mégis harmonikus, a szemnek tetsző módon való elrendezése, n rajz szabatossága mind-mind bizonyítéka a benne rejlő nagy művészi erőnek.

A két év előtti tárlaton kiállított képén a „Rabnőn“ kívül több kisebb képe is van, részint genre, részint csendélet képek, melyek semmi tekiutetben sem maradnak előbbi műve mögött,

Egyik genréje félrecsapott katonasapkával magyar paraszt suhanczot ábrázol, melyen, noha eredetiségre iparkodott jutni, nagy mesterének Lotznak hatása is feltűnik.

Hogy a gyengéd nőiesség kifejezését is képes művészileg visszaadni, e mellett egy bájos női arczkép bizonyít, a melyet joggal számithat legjobb alkotásai közé.

E kép kissé profilban szép nőt ábrázol, ki fejét ábrándos pose-ban hajtva meg, révedező, sokatmondó tekintettel néz a távolba.

Csendélet képei közül egy folyómenti táj köti \ß különösen a szemlélő figyelmét.

E néhány sorral nagyobb vonásokban bemutattuk volna Buda legkedvesebb festő művésznőjét, s művészetét is, a melylyel két czélt iparkodtunk elérni.

Megismertetni őt, mint legtehetségesebb művészeink egyikét a budai intelligentiával, s e mellett másodsorban ambiczionálni magát a kedves művésznőt, a mit azért a lelkesedésért, melyei a festőművészeihez ragaszkodik, s tehetséges voltáért teljes mértékben megérdemel.

Gróf Zichy Jenő.

Vasárnap reggel, majdnem teljes egy esztendei távoliét után, gróf Zichy Jenő megérkezett második kaukázusi expedicziójáról Az áldozatkész, nagylelkű és tudomány-szomjas magyar főuraknak ez a nemes typusa ime beváltotta ígéretét, a mit a magyar nemzetnek j tett és kétszer is megjárta Ázsiát, mint egy | XIX századbeli Julián, vagy a halhatatlan

| emlékű körösi Csorna Sándor, hogy megtalálja I vagy legalább is megkeresse a magyarok ős hazáját.

Tiszteletteljes bámulattal köszöntjük itthon, magyar földön a magyar tudományosságnak ezt az igazi Maeczenását, a ki nem hiú önzésből, nem az ünnepeltetés vágyától vezéreltetve vette fel azt a szerepet, melyet nálánál különben senki sem töltött volna be, hanem nemes becsvágyból, a tudomány iránt való rajongó szeretetből, lángoló hazafiságból és őszinte fajszeretetből.

Önkéntelenül ajkunkra tolul a kérdés, vájjon kik használtak többet a halálos álomban szunnyadó magyar tudományosságnak: azok-e, kik mint gróf Zichy Jenő vagyonukat, életerejüket, sőt esetleg életüket teszik a magyar nemzeti tudomány egy még megoldatlan problémájának megfejtéséért, vagy azok a „halhatatlanok“, kik az önmaguk által befalazott kriptában, az egymásnak égetett tömjén füstje mellett pihennek az édes semmittevés után? És ajkunkra tolul a másik kérdés is, kinek tartozik hálával a nemzet: Zichy Jenőnek, a ki minden akadálylyal daczolva a saját erejéből és saját eszével igyekszik megfejteni őstörténelmünk mythoszát, vagy az akadémiának, a mely nemcsak hogy nem tesz semmit a saját inicziativájából, nemcsak, hogy nem segíti azokat, a kik cselekesznek, de beáll kerékkötőnek — hogy Széchenyi szavaival éljünk.

Felhívás előfizetésre.

Fájdalom könyve emlékül szeretteim sírjaira. E búdalokra (elégiák), a melyeknek egy része a „Magyar Szemlédben, egyes darabjai más lapokban szétszórva, egy része pedig sehol sem látott napvilágot, azzal nyitok aláírást vagy előfizetést, hogy a gyűjtemény deczemberben megjelenik és mélyen tisztelt megrendelőimnek bérmentesen küldetik úgy, hogy még karácsonyi és újévi ajándékul is szolgálhasson. A karácsony és újév ugyan az öröm napjai, Aranyként: Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze ! És Bougaud köl- tőjeként: Te teszed emberré az embert, fájdalom! És lehet-e a betlehemi jászolt szemlélni a nélkül, hogy a Gologta ne jusson eszünkbe? Nekem a karácsony kettős ünnepem ; mint kereszténynek örömünnep, mint apának a fájdalom ünnepe, a mint a búdalaimból olvasható. Bougaud azt mondja (I. k. 433 1.): „Soha sem dalol szebbeu a lélek, mint a fájdalomban. S mennél sajgóbb a seb, annál áthatóbb szava.“ Úgy érzem, hogy,e szavak az én búdalaimban is igazolást találnak. Azért bizalommal kérem minden barátomat, jóakarómat, ismerősömet, hogy e kiadványomat is részvétel támogatni s másokat is támogatására buzdítani szíveskedjenek. Ara fűzve 50 kr, kötve 1 frt. Gyűjtőknek 6 példányra egy tisz- teletpéldánynyal szolgálok. Budapest (I., Uri- utcza.), 1898 novemberben Tömör Ferencz*)

Budapest- krisztinavárosi korona takarékos hitelszövetkezet.

Rövid öt hónappal ezelőtt hívtuk fel t. olvasóink figyelmét erre az alakuló szövetkezetre, — mely hivatásul tűzte ki az I. kér. ipar és kereskedelem fejlesztését, valamint a tisztviselők segélyezését.

Ez a szövetkezet tényleg az I. kerületben egy rég érzett hiányt pótol és örvendünk, hogy jóslatunk fényesen bevált, mert prosperálása ma immár teljesen biztosítva van.

Amint meggyőződtünk, a szövetkezet az 1 első 4 és V2 hónapban 50.000 koronát hitele- j zett már ki, az üzletrészek száma pedig túlhaladja az 1000-et.

A szövetkezet f. hó 29-én rendkivüli közgyűlést tart, mely alkalommal az igazgatóságot a fővárosban ismert és általánosan tisztelt két oly egyénnel szaporitja, kik a szövetkezet iránti bizalmat még fokozottabb mértékben emelni fogják.

*) A szép verseket közelebb ismertetni fogjuk.