Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-05-01 / 13. szám
Budapest, 1898 (2.) BUDA és VIDÉKÉ Május. 1. Sebmiit budai város kapitány jelentéseit. Ezek szerint a város mozgalmas ugyan, de a csend és rend sehol meg nem zavarodhatott. A csizmadia legények nyughatatlankodnak leginkább, de nem politikai okból, hanem mestereik ellen. A Zauini olasz ezredet, mely a Károlyka- szárnyában veszedelmes vérengzést csinált, elvitték a fővárosból, mint általában a sorkatonaság jó részét, úgy hogy most a rend fenntartását a nemzetőrség és az egyenruhás polgárság eszközli. A habozás a magyar ezredek részére pár nap óta élénken és nagy lelkesedéssel folyik. A budai korcsolya- és játéktér. 4 évi szünet után végre ismét sikerülni fog, hali a székesfőváros törvényhatósága határozatának es néhány polgártársunk kitartó és szívós munkásságának a müveit közönség által annyira megkedvelt, testnek és léleknek egyaránt jól eső korcsolyázás és lapdázasnak uj otthont teremteni. Tisztelt olvasóink már értesültek a felől, hogy a székes főváros törvényhatóságának közgyűlése a Christen-fóle telket a „Budai Korcsolyázó Egylet-'1 nek teien korcsolyazásra és a * Budai Torna Egylet“-nek nyáron játéktér gyanánt átengedte A „Budai Korcsolyázó Egylet“ a modern igényeknek mindenben megfelelő díszes csarnokot kivan még az idei nyár folyamán felépíteni. Ennek létesítéséhez azonban nagyon természetesen anyagi eszközökkel is kell rendelkeznie. Hogy a n«iue8 czél elerhető legyen, szükséges, hogy Budának egész müveit társadalma kezet fogjon és a megalakult egyesületet támogatásában részesítse. Ha azok, akik évek óta fáradoztak, hogy a budai közönségnek és a fiatal nemzedéknek üdülésre alkalmas otthona legyen anyagi támogatásban nem részesülnek, akkor lehetetlen lesz a korcsolya-pálya csarnokát felépíteni és az egész terv dugábán dől. Nemcsak ezúttal nem íog teljesedésbe menni regi óhajtásunk, de biztosra vehetjük, hogy a mennyiben részvét hiányából a tervnek keresztülvitele ezúttal nem lesz létesíthető, a korcsolyázás ügye Budán végleg megbukott. Alant közöljük a Korcsolyázó-Egylet elnöksége áhai kibocsátott felhívást, a melyet a legmelegebben ajánlunk tiszteit olvasóink szives figyelmébe: Semmit se félig! Ez jelszava minden törekvő szellemnek, óz legyen jelszavunk s egyúttal kérelmünk a dunajobbpart egész társadalmához, annak min den egyes tagjához. Az evek hosszú során a művelt budai közönség állal korcsolyázásra használt, s most feltöltött Christen fele telket a székesfőváros törvényhatóságának f. évi február hó 10 íkén tartott közgyűlése a „Budai Korcsolyázó Egyletének korcsolyázás czéljaira átengedte azon kikötéssel, hogy a területet nyáron a „Budai Tornaegylet“ használhassa játszóhelyül. E térülőt tehát., hol az iskolai levegőtől sápadt, tanuló ifjúság, valamint a komoly napi munkában kimerült felnőttek újabb testi ruge- konyságot, szellemi üdülést, találhatnak, rendelkezésünkre áll. Ez azonban csak fél munka! Hogy a helyet már a folyó évben is czeljának megfelelővé, a korcsolyázásra és ®gyéb testedző szórakozásra kényelmessé és alkalmassá teltessük, csarnokot is kell felállítanunk, egy otthont, kell teremtenünk, mely méltó legyen azon humánus es fenséges hivatáshoz. melyet szolgai. De ez csak úgy és csak akkor történhetik, ha a székesfőváros budai oldalának egész társadalma, ha az egész müveit közönség apraja nagyja, minden egyes tagja nemcsak lelkesülni fog, hanem a megvalósításhoz anyagi támogatással a tőle telhető áldozatkészséggel hozzá is járul Ha nem is pazar fénynyel, de az igényeknek megfelelő szükséges kényelemmel ellátott csarnok felépítése és berendezése, a pályának villanyvilágítással leendő berendezése s kifogástalan jégpálya előállítása együttvéve közei 18,000 frt, terhet rónak a korcsolyaegyesületre. Ezen elkerülhetlenül szükséges Összegből ezidő- szerint csupán 3322 frt ál! rendelkezésünkre. A hiánynak pótlását a nagyközönség áldozatkészségétől kell várnunk S ha az akként hozott áldozat nem is mindenkinél a sajat élvezetére és hasznára szolgái, de a gyermekei és hozzátartozói részére nyújtott adakozás ezeknek egészségében és épségében, valamint a közjó felvirágzásában a jövőben hozza, meg majdan gyümölcsét. Azon négy év alatt, hogy a budai oldalnak nem volt korcsolyapályája, minden szülő tapasztalhatta, mit vesztettünk. Mindannyiunk érdekében áll tehát, hogy lehetővé tegyük a korcsolyapálya és játéktér létesítését, mert ha ezúttal nem lesz képes a budai társadalom erejét egyesíteni és a korcsolyapálya és játéktér megteremtésére okvetlen szükséges alapitó tagoknak gyűjtése által az összeget előteremteni, ezt csak arra magyarázhatjuk, hogy a budai társadalom nem érzi szükségét, ezen intézménynek. Ha tehát ezúttal nem sikerül tervünk, úgy teljesen le kell mondanunk a szép és nemes intézmény létesítéséről. A falak közt ólőnek Isteu szabad levegő- ! jet, a fáradt testnek uj erőt. az agyon mun- | kait észnek szórakozást, nyújtani: nemes és emberbaráti kötelesség! Fordítsunk egyet a hires „Épség, Erő, * Egyetértés“ jelmondaton! Egyetértéssel vállvetve teremtsünk olyat, mi erőt s épséget biztosit! Nyújtson kezet mindenki e munkához, adakozzunk minél számosabban, gyújtsunk híreket az egyletnek és biztos «iker koronázza buzgóságunkat. Budapest, 1898. évi márczíus hó. Bár6- Lipthay Béla elnök. Kollár Lajos Dr. Országh Sándor j aielnök. alelnök. Demény Károly Dr. Ary Pál igazgató. titkár. A „Budai Korcsolyázó-Egylet,* alapsza- j j b.ályai érteimében alapító tagokká felvétetnek azok, kik egyszergminderikorra legalább 200 korona alapítási dijat az egylet, pénztárába befizetnek. Az alapitó tagnak jogában áll az egyleti jégpályát és az ahhoz tartozó helyiségeket s berendezéseket díjtalanul használni. Az alapitó tag nyáron * pálya helyén létesített tennispályákat és játszó teret a tornaegyleti tagokhoz hasonlóan a fenálló játékszabályzat határozmányain bellii használhatja. Az alapitó tagok családtagjai a korcsolyázásra szóló i/lenyjegyekre nézve kedveimé- : nyékben részesitteínek. Az alapító tagok eddigi J névsora: Báró Lipthay Béla, báró Lipthay : Bélané, gróf Hunyady László, dr. Darányi Ignacz. báró Pejerváry Géza, dr. Kertész Aha, dr. Gombár Tivadar, Weitstem Gyula. Hausmann Alajos, Szitányi Ödön, gróf Paliavicini Ede, gróf Paliavicini Edéné, Rupp Zsigmond, W-eissenbacher Endre. Szelestey Géza. Rupp Imre, Andaházy László, Mauks János, dr. Me- zey Sándor. Mihalovits Antal, Hauszm&nn Sándor, dr. Országú Sándor, dr. Országit Sándorné, Mechwart András, dr. Rónay Károly, Hebentauz Nándor, Jelűnek Henrik, Eberling József, Froyberger Pál, dr. Puacariu Gyula, dr. Szebeui Antal, dr. Kiss Károly, özv. báró Báuffy Györgyné, Kollár Lajos, Kollár Lajouné, Zipernowszky Károly, Ballasaa Gyula, Csorba Ferencz, Ticbtl János, Osztoics Mihály, Budai Torna Egylet, Lisaák Ármin, Lindmayer Ferencz, dr. Hegedűs János. Egyesületi élet. : A budapesti 1—11. kér. kér észt.-evang. F temetkezési egylet — miként múlt számunkban röviden jeleztük — ápr hó 17-én d. u. 3 órakor tartotta a Fáczán vendéglő külön termében XXXVII. közgyűlését, melyen mintegy 00 tag vett. részt. A közgyűlést dr. Heintz János vezette kellő tapintattal. Terjedelmes jelentésében rámutatott azokra a kimagasló eseményekre, melyek az egyesület eletében legutóbb előfordultak, valamint azokra a teendőkre is, melyek még megoldásra varnak. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A bemutatott évi mérleg szerint az 1897. évi összes bevétel 4603 frt 54 kr. volt. a kiadás pedig 3577 frt 28 kr. Az egyesület ez időszerinti tiszta vagyona 16,689 frt 96 kr. Azonkívül leltári értékben bir 220 frtot, zászlóalapban 416 frt 16 krt s pénzbeszedői óvadékkepen 500 frtot. Helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés a választmánynak azt az intézkedését, hogy az egyesületi élet emelése czéljábói Litschauer Rezső házában (II. Horvát-u. 34. sz. a.) külön egyleti helyiséget bérelt, s azt a szükségletekkel ellátta. Köszönetét szavazott a közgyűlés Litschauer R. és Heintz Hetink Tivadar egyleti tagoknak, a miért az egyleti helyiségben felmerült munkálatokat díjtalanul végezlék. A pénztári kimutatást a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s a felmentvényt a választmánynak megadta. Majd pedig kimondotta, hogy még ez ev folyamán zászlóavatási ünnepet rendez s az e körüli teendők intézésére nagyobb bizottságot, küldött ki. Az ülés vegén elnök megköszönte a közgyűlés bizalmát s úgy a maga. mint a választmány mandátumát visszaadván, a tisztujitás megejtésére kérte fel a közgyűlést. A tisztujitás a legnagyobb rendben meg- ejtetvén, elnök lelkes szavakkal zarta be a közgyűlést. Megemlítjük még, hogy e derék egyesület tagjai közül az 1S97. év folyamán 47 en haltak el s fizető tagjainak a száma 1910 volt Április 11. Az 1848-iki törvények szentesítésének ötven esztendős évfordulója alkalmából, Boros- jenő község képviselő testületé ünnepi díszközgyűlést tartott, melyen a községi elöljárók és képviselők teljes számban jelen voltak. Oppenauer János községi bíró, mint elnök, üdvözölvén az egybegyűlteket, a díszközgyűlést megnyitotta és atadta a szót az ünnepi beszéd előadójának, Navarra József községi jegyzőnek, ki is a következő beszedet mondotta : Tisztelt községi Közgyűlés! Szeretett Polgártársak!! A magyar nemzet történetében korszakot alkotó és dicső szabadságharezunk félszázados évfordulója im. elérkezvén, ez alkalomból a nemzeti közérzület es a hazaszeretet az ország minden vidékén hazafias ünnepségeket rendezett. Mi is ölömmel ragadtuk meg az alkalmat hogy a népszabadsag magasztos eszméinek emlékünnepét megütjük. Ennek a tudatában jelentünk meg itt a mai ünnepi díszközgyűlés alkalmából, hogy a „ Szabadság. Testvériség és Egyenlőség* magasztos emlékünnepén eskü helyett hazafias lelkesültseggel dokumentáljuk ama lendületien akaratunkat, hogy élni vagy meghalni — *IstenértKirályért és Hazáért!" Mert magyarok vagyunk s meri népünk kezdettől fogva kész volt életét is oda adui honáért és mert a harezmezőu meghalni a legszebb polgári jog ... . , , , Az 1848-iki törvények szentesit,esenek 50 éves évfordulóját nem ünnepelhetjük meg méltóbban, mintha magáról az 1848-iki alkotmány szerzésének történeti momentumaiéi megérni* késsünk A társulás, a sajtó és a szószék, volt az a hármas hálálom, mely a nemzet újjászületését előidézte es Irinyi a. jogtudós, Vasváry a szónok s Petőfi a költő, volt az a második hármas hatalom, mely a forradalomnak lelket adotf.
