Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-01-09 / 2. szám
( Budapest. I89B. VII. évfolyam 2. sz. (Boldogasszony hava.) Vasárnap, Január 9 BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ESDEL'Y'I CirTTTT . kiadó-hivatal, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Váror,majoi*>utcza 28. Előfizetési áruk : Egész évre 12 korona, fél évre <> korona, évnegyedre 3 korona . SZERKESZTŐSÉG: Wáresmajor-utcza 28,. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Buda és a vidék. Bm át még csak néhány évtizeddel ezi-dutt, nikor \ zlekedése a mainál sokkal lass: bb vöd, a dunántúli lakosság tV>városé iák tartotta. Virágzó ipar és még virágzóbb kereskedés, nagyszerű idegen forgalom gazdagította a lakosságot. A dunántúli urak itt fűrdőzfcek, itt teleltek, a minek számos kúria maradványaiban találjuk meg nyomait. Mióla vasút és egyéb közlekedési eszközök szelik át Budát, csak kiszálnak állomásain és mennek tovább.... Kereskedőink és iparosaink elpusztultak. a mi van csak ktlzködik és vívódik s a mint lehet másutt keresi boldogulásét. így nyelte el Budát Pest és nyeli a mi belőle megmaradt. A szollő- íuivelö lakosság elveszett, a majorosságnak is vége. Azok a régi polgárcsaládok, kikről a kitűnő iró T a rczai G y ö r g y emlékezik. elvesztek. Valóságos népvándorlás folyik. A birtok változások hullámzása nagy. A ki itt lakott az elhanyagolást látva menekül és igy nincsen Budának faj képe. Maguk a kerületek is különválva élnek és csak is az úgy • látszik már m e .g boldog ült budai érd e- k e k emelésére alakult vég- : hajtó b i z o 11 s a.g b a n találkoztak elméletben. - A legtöbb kerület élénken munkálkodik saját magáért, de Sokban vagyunk egymásra utalva, : de még mindig nincsen meg a, helyes j kapocs Buda és a vidék között. Ezt kell megtalálni és terjeszteni, hogy Budának minél nagyobb vidéke legyen. Lehet előbb a fehér asztaloknál találkozni, k i r á n duláso k a t r e n- d e z n i, a vidékieket a, b u d a, i m u- 1 a t s á g o k b a n részeltetni és később a zöld asztalnál komolyan tanácskozni. A ki felületesen szokott, bírálni az fejcsóválva mondja magában, hát nincs nekünk itt Budán elég bajunk? Van, de ha Buda társadalmi élete és a köz- ügyekben való részvét ezen az utón is nyilatkozik, a bajokat meg lehet szüntetni. Az érdekkörök a rokon érdekek belevonásával izmosodnak. A községek némelyike ugyancsak úgy gondolkodik, hogy megvagyunk mi magunkban is, pedig Buda és a, vidéke szövetkezésével még jobban volnának, Ezt a tervet hirdette és fogja hirdetni a Buda és Vidéke, mert Buda és vidéke érdekeinek s a magy árosod ásn ak közlőny e. Szülőkkel nem bitó kiskorúak liiizassás'k kése. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy a házassági iogról szóló 1894 : XXXI és az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. törvény- czikkeket hála az anyaköny vvezeiő kar ügybuzgalmának és munkaképességének — BUDA és VIDÉKE TÁRCZÁJA.“ Báli társalgás. Egy fiatal tudós barátom, ki nemrégiben tért vissza afrikai tanulmány-útjáról, — mint mondani szokás, — beleakarta magát dobni a „világ sodrába“. Miután épen farsang ideje volt, mi sem természetesebb, hogy a bálokon akarta kezdeni. De a társaságokban teljesen járatlan lévén inkább a Hinduh-Kuh-róí tarthatott volna föl olvasást, semmint képes lett volna egy val- czert. vagy polkát végigtanczolni. E végből hozzám fordult, adnék néki fötyilágositást az iránt, hogy mint viselkedjék a báltermekben Mindjárt hozzá is fogtam a leczkéhez. — Ön tudni szeretné, fiatal barátom, hogy miről és mikép társalogjon bálok alkalmával? — E tekintetben leghelyesebb irányelv : mindig a legérdektelenebb és legostobább tárgyról beszélni, a mi ép eszünkbe jut. Kezdje az időjáráson és végezze a szerelmen, de hallgasson, mikor tánczolnia kell s akkor, — reuszálnia kell! — Kezdjem az időjáráson s végezzem a szerelmen ? — ismétlé fiatal tudós barátom fejcsóv ál va — Nincs könnyebb ennél! —- folytatám. — A hideg tel, a hóvihar a képzelhető !eg- ajánlatosabb bevezetés, melyről gyönyörűen át lehet térni a szánkózásra, a korcsolyázásra s ezekről a bájos tánczosnő egyéb passzióira. A többi magától jő így pl igen kellemes átmenet a kérdés : „Gyakran szokott egyedül lenni ?“ — Melyre nyomban a másik kérdés következtetik: „S ha egyedül van: mire szokott gondolni ?u — Be fogja látni, hogy innen már csak /egy macskaugrás a másik kérdéshez: — „És k i re szokott gondolni?'1 — Ezzel aztán már rá is; tért a szerelem thé- m áj ára. Biztosítom, hogy a gyöngéd nemet semmivel sem szórakoztathatja jobban, mintha | a szerelemről beszél, jóllehet ismert frázis, j hogy ez a legkopottabb tárgy. Csak kevesen fogják unalmasnak találni, sőt. a ki annak fogja mondani, azt érdekli legjobban... Még a legszellemesebb hölgy Is szívesebben fogja hallgatni ha e gyöngéd tárgyról cseveg és bó kokat szór ölébe, mintha még oly érdekeset beszélne afrikai útjáról, tahulmányairól. tapasz talatairól. Más alkalomma , nem mondom, pl látogatások, séták, stb. idején ily dolgokat is érinteni lehet, de a bálterem társalgásánál meg van a maga prorotibuma. A fődolog: le' hetóleg mindig a közelfekvő s főkép a hölgygyei összefüggő dolgokról beszélni. Így esetleg a legyező szintén lehet kiinduló pontja egy igen érdekes báli csevegésnek. — Vagy a hölgy keblét díszítő virágcsokor. nemde? veté közbe a fiatal tudós. — Ez mindenesetre még poétikusabb s igy különösen fiatal leányoknál ajánlatosai). Mily könnyű itt az átmenet: a mellcsokor virágjáról egy másik virágra: a leánykára, a ki viseli. Ez alkalommal fölhasználhatók a poéták eddig használt összes hasonlatai s a leánykát fölruházhatjuk Á tavasz összes pompáival... Csak egy a/bibi : ezek a fiatal leánykák egytől-egyik mind szenvedélyes tán- ezosnők és ezer bútnál jobban imponál nekik egy fess huszárjóadnagy. a ki jól jaija a csárdást — De hát mitévő' tegyen az, a ki rossz tánezos. vagy a kinek, nincs kedve tánezolni ? 1— kérdé ifjú barátom/ csaknem kétségbeesetten. — Ez a körülmény lényegesen változtat a konverzáczióm Mert fiatal leánykák és táncz- kedvelő menyecskék helyett a nemtánezoló urnák be kell érnie a báli mamák, a „bizonyos koron“ túl levő hölgyek, sőt, esetlég az ékesebb urakkal való társalgással. Mindezen ese99 Nyelvében él a Nemzet.“ ü magyar egyesület jelszava. az érdekek általános összhangjának meg- j találásáért nem történik semmi. A kerületi választmányoktól és bi- I zottsági tagoktól azt szeretnénk látni, ha néha-néha találkozót tartanának felváltva egyszer egyik kerületben egyszer másikban és indítványaikkal, közös elhatározásaikkal egyengetnék a helyes városrendezési politikát és kezdenének agitátfeti^CW'd éké r t a v i d é k kel. Buda vidékét legalább 70 oly község teszi, mely Budától sokat várhat, és melyek Buda emelkedését biztosítják. A vidék erősítése Buda erősödése. E szomszédság a legtermészetesebb szövetség, már anyagiak szempontjából is. Ezeknek Buda a piacza. Ezek mindegyike úgy a pilisi alsó mint a felső járás községei nyaraló, üdülő telepek. A mi választmányaink, bizottsági tagjaink a vidéki községek elöljáróival és bízottad , ■ ta.gj aival érh 'JfTözze«ek legalább évenként kétszer. Reánk nézve nem lehet közönyös minő a vidék s a vidéknek is ismerni kell Budát,Ezért beszélünk mi anynyit és ezért foglalkozunk és jövőre még többet fogunk foglalkozni a vidékkel Buda érdekében. Maga a magyarosodás helyes terjedése is ebben a barátságban rejlik. Arról nem is beszélünk, hogy a budai kereskedelem és ipar mit nyerhet belőle.
