Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-04-01 / 10. szám
Budapest. 1 898. (3) Schiszier Lőriucz, Schönek Mátyás. Póttá gok: Belik István, Szobotka Márton, Sehönek György. Tahi-Tótfalu község képviselőtestületi tagjainak, elölj áróinak és t isztviselőinek névjegyzéke. Választott képviselők: Andre- ánszky Antal, Budai János Cs., Csizmadi János, P. Csörgő Mihály, Gille András, Hajdú Sáudor, Kovács István, Nagyházu Mihály, No- vák Sándor, Szabó József V., Szabó István B. Tóth András K Virilis képviselők: Csizmáéi János F., Debreczeni János. Grün- wald István, Kindl János. Kosztán Mihály, Kristóf Mihály. Nagyházu András. Surján Mihály V. Szabó Bérijámin. Várnay Ödön. Vári Sándor, Verebes József. Elöljárók: ifj Csizmáéi János. biró. Kristóf Mihály, törvényié ró, Cs Budai János közgyám. Bene Sándor, pénztáros Esküdtek: Csörgő Mihály, Liptai Lajos. Surján Mihály. Szabó Béni, Nagyházu János. Molnár Mihály, Debreczeni Sándor, Maró ti István. Tisztviselők: Nyáry József, jegyző. Dr. Kunitzer Sándor, körorvos. Neufeld Bernát. körállatorvos. Üröm község elöljárósága. — Milz Jánost, biró. Weiszhar József, törvény biró. Han Mátyás, pénztáritok. Schmidt Mihály, közgyám. Weiszhar István, Weiszhar János. Han György, Mayei József. Reiter Antal, Kohlberger István. V i r i 1 is képviselői: József fóherczeg ő kir. fensége. Schieszl György. Üröm község volt úrbéresei. Ney Ede. Schieszl Henrik Stampf Márton, Lindenmayer Lőrincz, Koller József. Kovács Lázár. özv. LangJánosné. Válás z t o t t képviselői: Lang Márton, Götz János, id. Milz János, Hartviger Ignácz, Kohlberger G3'örgy, Klupp György. Linden- mayer János. Szedlak János. Reiter Károly. Tisztviselői: Stuhlreiter Antal, községi jegyző. Szilárd Jakab, körállatorvos, körorvosi alias niucs betöltve. Fagy Kovácsi község : Bayer Péter. biró. Ktlmayer Janos, törv. biró. Czemmel Mátyás, pénztáros. Schuch János, könyvelő. Trendl Li- pót, közgyám. Esküdtek: Straub Lőrincz. Ley- rer Mátyás, Bayer Janos, Jani Márton. Brunner István. Gyulay Sándor, jegyző Dr. Vári Jakab, orvos. Grünfeld Manó. körállatorvos. Gyulay Kálmán, segédjegyző. V i r i 1 i s e k : Takáts Kálmán, Angeli Márton, Bayer Péter, Mariok Janos, Herman Károly. Trendl Mátyás, Keiner Karoly, Koller Ferencz, Leyrer Jakab, Czemmel Ferencz. Gleichauf Péter, Kaltvasszer József, Gyulay Sándor, Reitter Mátyás. Véber Antal. — Választott képviselők: Czemmel György, Czemmel János. Bayer Jó zsef, Czemmel Frigyes. Kaltvasszer János,Véber János, Hesz József, Kaltvasszer József, Czink Márton. Pitz Péter. Mayer János, Falhammer János, Kreisz Péter. Tíz szobor. Irta : Dr. Patrabány Sándor. (Vége.) Már 1529-ben részt vett a törökök által ! ostromolt Bécs védelmezésében. Jól ismerte a törökök fortélyait és több Ízben sikeresen har- czolt ellenök. 1566 elejen lemondott a tárnokmesteri méltóságról és a szigeti kapitányságról, mert a német generálisok semmiben sem támogattak, sőt a miben csak tehetett, ellene dolgoztak, de a mint meghallotta, hogy a török nagy sereggel készül Magyarország ellen, rögtön fegyvert fogott s újra átvette Szigetvár kapitányságát, hol csak a túlnyomó erő győzhette le Magyarország területi épségének lelkes és halhatatlan védelmezőjét. Egyike ő is azoknak, kik nem csak nemzeti bajnokok, hanem Európa szabadságának és a keresz'ény vallásnak is védői voltak a igy kegyelet tárgyai az egész keresztény világban, a mint ezt Vilmos német császár is kifejezte. mikor a lefolyt évben fővárosunk falai közt Magyarországnak és a magyar királynak ünnepelt vendége volt. P á z m á n y Péter a nagynevű esztergomi érsek és bibornok, a jeles szónok és tőzsB U D A é s V I D EK E Április. 1. gyökeres magyar iró, a magyar közművelő désnek felejthetetlen bajnoka, kinek alapítványai ma is hirdetik neve dicsőségét. Pázmány létesítette a budapesti egyetemet, 100 000 forint alappal és Bécsben a hires „PazmaneunV, pap nevelő intézetet. Érdeme a magyar irodalmi nyelv megteremtése is. Beszédeiben ékesszóló, bennük lángész, mély tudomány és az irodalmivá formázott nyelv hatalmas ereje nyilvánul. Bocskay István és B e t h 1 e n Gábor a magyar alkotmányos szabadságnak vitéz védelmezői. Bocskay erdélyi fejedeleai történelmünknek kiváló nagy alakja, ki fegyvert fogott a magyar alkotmány és vallásszabadság védelmére. Ugyanezt tévé később Bethlen Gábor j erdélyi fejedelem is. ki a nagyenyedi Bethlen főiskolának is alapitója. Korának legkitűnőbb tudósaival állott ő levelezésben. Jellem, ész, ! erő. ügyesség s rendkívüli tudományos ismere- | tek mind hozzájárultak, hogy őt nagygyá tegyék. Páll f i János tábornok. Magyarország | nádora, részt vett Mária Terézia idejében a, hires | pozsonyi országgyűlésen s olt első kiáltotta a | .,Móri amur pro rege nostro Maria Teresia“ ! szavakat. Mennyi dicső név egy koszorúban ! Ha e szobrok díszíteni fogják közíerein- I két. a jövő Magyarország lelkesedést fog me I riteni megdicsőiilt alakjaikból. Azt fogják mind- j annyian hirdetni: Szeresd a hazát! Mi a hazaszeretet? Nemes érzelem. bölcs elhatározás, hogy életünket, honfi- ; ! társaink érdekeinek szentetjük, s e hazának j ! hasznos polgáraivá lenni iparkodunk. De nem- I csak érzelem és elhatározás, hanem tett is I | egyszersmind. És ez érzelmeinkben, elhatározásunkban es tetteinkben a nemzet nagyjainak példáit kell követnünk. Ok a vezető szövétne- kek, kik után haladva, biztosan járhatunk a i liazafiság ösvényén. Es hozzátok fordulok, ifjú barátim. Ti vagytok a haza reményei. Nektek kell a haza fisag eszméit megvalósirnotok s nemzedékről nemzedékre áradnotok és annyival inkább, mert a fővárosnak, az ország szivének szülöttei vagytok. Nagy időket élünk Láttuk az ezredéves múlt megünneplését. Tanúi voltunk ezer éven ár az ország örömének és bánatának. Tegyünk szent fogadást mindannyian ez ünnepi órában, hogy életünk minden perczében a haza lángoló szeretete lesz főfeladatunk. És bölcs királyunk dicső adománya azt jelenti, hogy az uralkodóház a magyar nemzet dicső múltja emlékének fenntartója, megőrzője, de egyúttal régi dicsőségünk folytatója is. Boldog a nemzet, kinek az Ég ilyen lo- vagias alkotmányos, a múlt dicsőségéért lel- í kesedo uralkodót adott! És nem-e biztosítéka az ősök érdemeinek megbecsülése annak, hogy a jövő sem lesz csekélyebb a múltnál és pedig annyival inkább, mert a hon szeretetében nemzet és király egyesül ? Becsüljük meg a múlt emlékeit mert csak akkor számíthatunk fényes jövőre. Es ne csak az örömben, hanem a terhek viselésében is vegyük ki részünket Munkálkodjunk a hon boldogitasán, mert a mit a hazának teszünk, azt magunknak is tesszük. És adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy nekünk ilyen bölcs uralkodót adott, kiben egyesül Szt-.István Szt -László keresztényi ] buzgósaga. Nagy Lajos és Mátyás vitézsége és lovagiassága, s a kinek bölcs uralkodása alatt az ország és szeretett fővárosunk a virágzó jólét magas fokára emelkedett És mennyi reményünk van a jövőt illetőleg is. Reméljük, hogy minden haladásunk, a mit a béke áldásos ölében elértünk még csak kezdete volt jogos álmainknak a magvar nemzeti állam kiképződése terén Adja az Ég, hogy utódaink örömmel mondhassák el : Dicső múlt és még dicsőbb jelen ! És a ki az uj korszaknak megnyitója, lelkes támasza, ősi dicsőségünk hirdetője és megvalósítója : Éljen a király ! A nagypénteki református társaságról. A társaság az 1893-ik év Nagypéntekén alakult.*) Czélul tűzte ki a vallásos élet emelését és másrészt, oly társadalmi működés kifejtését, melylyel a züllésnek indult, elárvult 6—io éves gyermekek sorsa javíttassák, biztosíttassák, de nem pillanatnyi segély nyújtással, nem egyszeri felruházás, eltartás áltál ; — de oly intézetekben, hol czélszerü felügyelet mellett a javító nevelés elvei szerint, tisztességes emberekké. a társadalom hasznos tagjaivá neveltessenek. Az intézetből azután — hol őket az egyszerűséghez, munkához, jó erkölcsökhöz szoktatták — mint cselédek, mosónők, kertészek, munkások bocsájtatnak szárnyukra. A jó és nemes szándék kiviteléhez nagy erélylyel fogott hozza a kicsiny — csirájában csak nyolcz egyénből álló — társaság és inár 1893 áprilisában 1834 n ölnyi telket vett Budán a Hantos-uton ; május havában már megerősítettek alapszabályai és júniusban már első közgyűlését is megtartotta. — 1893. év végén már 117 tagja volt 6000 frtnyi vagyonnal, — inig 1897. év végén mar -120 tagja és csaknem 50.000 frtot érő vagyona Hogy ezen páratlan gyors emelkedése a társaságnak megtörténhetett, abban az oroszlánrész azon nemeslelkü hölgyeket illeti, a kik magas társadalmi állásuk daczára, fáradságot nem ösmerve 1895. évtől kezdve buzgólkodtak és buzgólkodnak ma is a nemes emberbaráti és hazafias czél megvalósításában. Hogy mennyire szükséges egy ily nevelő-, javitó . mentőintezet, azt bizonyítani nem kell: — a, sajtó a legutóbbi időben is sokat foglalkozik vele, sőt országgyűlésünk is tárgyalta e kérdést. De ennek az ügynek először a társadalom keblében kell propagandát csinálni, s ha az eszme széles körökben ismeretessé vált s képviselőkre talált, esik akkor lehet azután az ügy végleges megoldására országos intéz kedéseket provokálni. Czéluukat kegyes adományaikkal támogatták első sorban 0 Felsége a király és királyné, József királyi herczeg 0 Fensége és sokan a főnemességből pedig tagjaink közé sorakoztak. A magas kormány erkölcsi és anyagi támogatását is szerencsés volt társaságunk megnyerni ; a református egyházak legtöbbje adakozott e ezéira filléreivel: a székes főváros egyelőre 15,000 frt építkezési segélyt szavazott meg és alig van megyéje a hazának, a honnan tagunk nem volna Az írói körből a többiek között Jókai Mór koszorús költőnk 1000 frttal. Wohl Janka 724 írttal léptek alapítóink soi'ába. így kezd a kis mustármag terebélyes fává növekedni és ma ott all a társaságunk, hogy a magas kormánytól, az állami kamaraerdőből igen előnyös árban vásárolhatott 14,000 □ öl területet, s e területen még ez évben megkezdheti a társaság az első nevelő intézet építésére s a szőlő- és gyűmolcsöskert létesítésére az előmunkálatokat, s igy — ha a jó Isten is úgy akarja — már a jövő évben 20—24 gyermekkel megindíthatja áldásos munkásságát! Némi tájékozásul közöljük itt rövid kivonatban vagyoni állapotunkat úgy amint az az 1897. év végével állott, Alakulásunkóta begyült összesen készpénz . . . K i ad t u ti k ugyanazon idő alatt telkek vételére és azok utáni adókra . . frt Árvák segélyezésére „ A mulatságok rendezésére — a melyekből 5500 forintunk jött be— „ Tárgy sorsjátékunk előmunkálataira . . . 20,322-32 frt. 5.079-82 133-55 312-20 45-23 *) Alakulására a kezdeményező czikket Dr. Kiss Aron irta a Buda és Vidékébe”.
