Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-03-01 / 7. szám

Budapest. 18u8. (3)

BUDA és V I D K K S

Márczius 1

K r i 8 z t i n a v á r o a. 1107 ház. S53. 912 fit házbérjövedelem, állami adó: 73 761 fit 95 kr.. községi adó: 37 572 frt 13 kr. házbérkrajczár 18.225 fit 34 kr.

Tabá n. 857 ház. 547.742 frt házbérjövedelem. Állami adó: 71.351 frt 45 kr., községi adó: 22.474 frt 26 kr.. házbérkrajczár : 18.225 frt 34 kr.

Víziváros. 739 ház. 1.127.415 frt házbérjövedelem. Állami adó: 162.374 frt 60 kr.. községi adó: 22.474 frt 26 kr, házbérkrajczár: 18 225 frt 34 kr.

0 r s z á g u t. 528 ház. 336.376 frt házbérjövedelem. Állami adó : 31 230 frt 68 kr.,

községi adó : 22 474 frt 26 kr . házbérkrajczár 11.252 frt 51 kr

U .] 1 a k. 497 ház. 233.963 frt házbérjö vedelem Állami adó: 31.421 frt 46 kr., községi adó: 10.294 frt 37 kr., házbérkrajczár 7905 frt. 39 kr.

Ó • B u ti a. 1210 ház. 490 476 frt házbérjövedelem. Állami adó: 65 994 frt 60 kr, községi adó: 17.707 frt 28 kr . házbérkrajczái 15.964 frt 35 kr.

Házbérjövedelem Jcerületek szerint 1874—

munkákal végez, de egyet nem értünk, minek keveri bele a szövegbe a német nyelvet ?

Muzsikusok a torony tetején.

Irta : Tarczai György

A csöndes Budát megszokott nyugalmából szinte kiforgatja a zeneszó, mely a Mátyástemplom tornyának az erkélyén nagy ritkán : sátoros és Mária ünnepek alkalmával fölrian. Bogisich Mihály, a magyar egyházi zenetörténelem szerencsés kezű kutatója, a ki maga is mestere, a muzsikának, újította fel az ősrégi magyar szokást a millenium évében, mikor is a torony Tetejéről lágyan alászűrodő harsonaszó hallgatásának a ritka élvezetere a pesti oldalról is seregestül kerekedtek föl a vár hegyre az emberek.

Azóta kisebb nagyobb időközökben megszokták ismételni a torony tetején e hangversenyeket. A napilapok mindenkor jó eleve jelzik az időt. hogy mikor szólal meg a magasban a Mátyás-templom muzsikusainak a harsonája, s a ki a szentháromság piaczán a szokatlan helyen hangzó zené' lesi lehetetlen, hogy úgy ne érezze magát, mintha rég letűnt idők múltjából szállna alá és ütné meg fülét egy elmosódó akkord, rég letűnt karok hangulatával töltvén be szivét régi dicsőségről zengedezvén.

Zenetörténelmünk — egyes korszakainak néhány buzgó kutatónk ismertette fejlődésén kívül. — máig sincs föltárva. Igaz hogy az adatok is. melyek a régi magyar zenéről ránk maradtak, fölötte gyérek A lantosok és hegedűsök idők folyamán más és más név alatt

1896

iki években.

Év

I.

II.

III

1874

1.169.585

1.098.250

479 229

1875

1.095.108

817 816

459 526

1876

1.142.140

1.C53 046

438.234

1877

1.129.157

1 029.574

435.042

1S78

1.069.428

1.004 803

416.657

1879

1 039.076

992 217

411.684

1880

1 024 350

955 007

404 413

1881

1 030.756

959.714

412.462

1882

982 837

969.370

412.783

1883

996.700

983.381

419 112

1884

1 062.030

1.033 909

428.418 1

1885

1.085.538

1 162.872

435 714

1886

1.126.214

1 060 185

432 507

1887

1.257.594

1.198 222

483 228

1888

1.304.878

1.241.921

486 422

1889

1 329 229

1.271 676

491 032

1890

1.393.188

1.343 296

537.105

1891

1-414 420

1 373.756

541 108

1892

1.427 422

1.336 092

543 564

1893

1 461.324

1.361 253

564.842

1894

1 468 559

1 359 917

565 295 1

1895

1 523.454

1 340.723

595.844 !

1896

1.804 780

1.463.791

724.439 '

Mindezekből

látható, hogy a

fővárosi

8tatistikat (s z á m

t a r t ó) hivatal

hasznos

felmerülő rendjéről irodalomtörténetünk művelői elég áttekinthető képet festettek. Báró Rad- vánszky Béla levéltári kutatásaiban nyomára akadt az énekes inasoknak, a kiknek a tulaj - donképeni foglalkozásuk az asztal körül való fölszolgálás volt, asztalbontás után azonban, ha hivatásos lantos vagy hegedűs nem tévedt a kastély felé. karénekre gyújtottak, a mi élénk fényt vet a régi magyarok zenekedvelő tér mészetére.

A török korbeli egyházi zenékből, a ku- ruczvilág muzsikájából nem egy akkordot szólaltattak meg ujjabban nemzeti zenénk múltját kutató zenetudósaink. Mind a mellett a magyar zenetörténelem monumentális * pülete nincs még fölépítve, csak egyes kövek vannak méghozzá. Ilyen az, melyre a toronybeli zenéről szóló gyér adatok vannak fölirva, a melyről a nagy közönségnek még alig nyílt alkalma tudomást szerezni. A Bogisich Mihály fölelevenitetie szokásról csak azt tudjuk, hogy régi; hogy milynemü, egész társadalmi rétegekre kiható fontosságú volt? s hogy kik művelték? erről mindezideig sehol sem volt szó.

A vasút nyomában szerteszét terjedő modern czivilizáczió, kímélet nélkül letörli a régi korok gyakran idejüket múlta, de a szőkébb látókörű emberek konzervatív tarmésze- ténél fogva csenevész állapotban tovább élő patriarkális vonásait, emlékeit, szokásait

Tíz szobor ünnepe.

Lélekemelő, szép ünnep folyt le február

23-án d. e a székesfővárosi 11. kér. közs. polgári fiúiskolában abból az alkalomból, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk 0 Felsége nemzeti történetünk kiváló alakjait ábrázoló és a főváros különböző tereit díszítendő tiz szobrot ajándékozott, megkoszorúzandó e fejedelmi ajándékkal nemzetünk ezredéves dicsőséges múltját Az ünnepély színhelye, az intézet tornaterme, ez alkalomra kiváló Ízléssel volt felzászlózva és feldíszítve : középen volt elhelyezve 0 Felsége olajfestésü arczképe megkoszorúzva és nemzeti színbe foglalva, alatta a főváros színei és czimerei. az egész körül pedig a tiz szobor alakjainak szimbolikus és családi cziinerpajzsai voltak félkörben elhelyezve. melyeket ritka ügyességgel és történelmi érzekkel Derük Sándor tanár készített, valamint ő vezette a diszités munkáit is. Az intézet épületén lengett nemzeti zászló hirdette, hogy az iskola ma fényes ünnepet ül. s csakugyan az ifjúság és közön ség ünnepi ruhában már jókor gyülekezett, hogy a gazdag és tanulságos, műélvezetet nyújtó műsor egy számát se mulassza el Az intézet igazgatójának, Szenessy Mihály nak, kiváló paedasógiai és hazafias érzékére vall. hogy ez alkalomra megnyerte B. Polgár Gyulát, a. kiváló jellemalakiró színművészt, ki az ünnepély előtt valódi művészi ábrázolásban mutatta be a tiz szobor alakjait. 0 Felségét s a régi történet és a jelenkor legkiválóbb alakjait, művészi alakításait az ifjúság lelket és képzeletét valósággal felvillanyozó tanulságos. hazafias és népszerű előadással kísérvén. Ily emelkedett hangulat mellett zemütette meg az ifjúságnak négy hangú, 200 főből álló hatalmas énekkara a H y rn n u s t, melyet a nagyszámú, díszes közönség állva hallgatott Szenessy Mihály igazgató tartotta ezután lelkes megnyitó beszédét, jelentvén egyúttal, hogv ez emlékezetes napon kifüggesztette díszes keretben a tanintézet összes termeiben a. honalapitás ezredéves emlékének törvénybe iktatásáról szóló VII tör vény czik két a székes főváros Tanácsának adományából. Ezután W onasze k A Antal tanár tantestületi jegyző felolvasta a tiz szoborra vonatkozó legfelsőbb királyi leiratot, P a t r u b a n y Luk ács dr. tanár pedig magvas és szép előadásban ismertette a tiz szobor alakjainak történelmi jelentőségét és szereplését. Közben Serman József III b.) oszt. tanuló elszaval ra CzuczorGergely Legszebb éneké t. Szendy Arisztid IV b.) oszt. tanuló pedig V örös m a rt y M i h á 1 y H y inti u s á t, az ifusági dalkör pedig a K i rá 1 y- h y m n üst. H o n f i d a 1 t énekelte. H á inti e 1 S a ii d o r fővárosi bizottsági rag és

II. kér városbirö állott fel ezután es emelkedett. meleg szavakban mondott köszönetét az intézet érdemes igazg «tójának és a tanári testületnek a felejthetetlen, hazafias ünnepély szép sikeréért Végül az ifjúsági ennek kar a Szózatot énekelte, melynek lelkesítő hangjai után a közönség és az ifjúság ma :asztos hangulatban éltette a hazát és a magyarok jó királyát. Minden lélek emelkedett ws buzdult a hatalmas énekkar szabatos és hazafias lelkesedést! előadásán. Gyulay Elek, az intézetnek fővárosszerte ismert buzgó énektanára művészetével, tapintatával, lelkesedésével valóban maradandó emléket állít magának az ifjúság és á közönség szivéoen. Az Ég áldása kisérje a hazafias és alkotmányos szellemű derék tanári testületet áldásos működésében.

A fővárosi közmunkák tanácsából.

A Rézmál. Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész, Pasarét és Nyékdülők szabályozási terve már régebben áll a közmunkák tanácsa és a főváros tárgyalása alatt A felmerült nézeteltérések legnagyobbrészt már megszűntek és még csak néhány részlet tekintetében állanak fenn. Ezen utóbbiak közül nagyobb jelentősége van a Mecset-utczának, melyet a közmunkák tanácsa csak a Niedermayer utczáig tervezett felvenni, ellenben a főváros a Kavics- utezáig kívánta megnyujtani. E meghosszabbítástól a tanács eredetileg a vele kapcsolatos igen tetemes költségek miatt tekintett el; minthogy azonban a főváros ahhoz ismételten is ragaszkodását fejezte ki. minthogy továbbá a költségek amúgy is a fővárost illetik, a tanács engedve a főváros kívánságának, hozzájárul ahhoz, hogy a Mecset utcza a Kavics utczáig terjedjen Nagyobb jelentősége van továbbá a unnak a Serpentin útnak, melyet a főváros a Prímás utczábó! a Rézmálra felvezetni kíván. Az eszme ellen a közmunkák tanácsának eredetileg sem volt észrevétele, de kívánta, hogy a eerpentin-ut terve szintén előteijesztessék. A mérnöki hivatal ki is dolgozta a tervet és ehhez a tanács kész hozzájárulni, de a főváros még azt kívánja, hogy az út 6%-al tervezett emelkedése enyhittessék. A tanácsnak a czólzat ellen semmi észrevétele, miután azonban a szabályozás kérdésé e helyen továbbra már alig hagyható függőben, felhívja a fővárost, hogy e tekintetben sürgősen jusson végle ges megállapodásra.

A főváros a várbeli plébánia épületét az Országház-utczáhan levő régi telken óhajtja építeni, előbb azonban a tanácshoz fordult a Szt.-Haromságtér szabályozásának megállapi- tása végett. A tanács elfogadta műszaki osztályának e részben előterjesztett tervét, mely figyelemmel a Mátyás-templomra, a Szt. István szoborra stb , a terei az északi oldalon tetemesen kiszélesíteni czélozza. Ezen uj szabályozásba, mely az Iskola tér vonalat a Szt. - Háromság-térre kihosszabbitja, beleesik a pénzügyminisztérium elnöki épülete és az úgynevezett Majláth ház, a régi plebáuia-teiek pedig terjedőket nyerve, homlokzattal a Szt.-Háromságtérre jut A szabályozás kellő figyelemmel van a Tárnok-utcza kiszélesítése és arra is, hogy a Mátyás-templomtól délre alakítandó legközelebbi tömb a primási palota czéljaira alkalmas legyen. A tanács a szabályozási tervet közölni fogja a fővárossal, oly megjegyzéssel, hogv miután a régi plebáuia-teiek a plébániaépület czéljaira már túlságos nagy, az építkezés pedig igen költséges volna, miután továbbá a szóban forgó szabályozás rögtönösen keresztül nem vihető, ezért czéiszerü volna, ha a főváros a plébánia épület számára a várban más telKet keresne. A tabáni plébánia-épület számára a főváros három lelket szemelt ki, de mielőtt a választásra nézve megállapodásra juthatna, szükséges a templom környékének szabályozási tervét revi:-i -la venni. A tanács e tekintetűén arra az elhatározásra jutott, hogy