Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-02-01 / 4. szám

Budapest, 1898 (5.) BUDA és_V I D É K E

_________ ________________ Februári.

Is

merőseink.

— Árnyak és fények. —

Bekslcs Gusztávné.

A magyar irodalomban számos jó Írónő Van, de azért a legmaradandóbb műveket, melyek majdnem férfi gondolkodásra vallanak, alighanem Béksics Gusztávné irta azok között, kik női ruhát viselnek.

írói neve Bogdanovics György sokkal tiszteltebb és előnyösebben ismert, minthogy nagy bevezetésekkel dicséretekkel kellene emlegetni ót, ki a hízelgéseket nem szereti.

Beks'cs Gusztáváé (Bogdanovics György) nem egyszerű külföldi regényekből szőtt mesékkel leleményeskedik, de jó és biztos tekintettel néz bele az életbe és a költészet verőfényébe furösztöt.t valódi alakokkal és jól festett jellemekkel gördíti elbeszéléseit A bölcsész biztonságával mond véleményt, ostoroz, koronáz vagy büntet. Tárgyai újak és leleményesek, ízléssel adva az olvasó asztalára

Beksics Gusztávné erélyes nő, ki a kitűzött nemes czélt eléri, s az ő kezében minden szép eszme sikert arat.

A múlt év őszén a budai polgári körbe az Aurora kör érdekében egy értekezletet hívott, össze, hol szellemesen adta elő a művészeti irodalmi élet pangását és a szükségét annak, hogy a társadalom a művészettel és irodalommal szövetkezzék a mi az Aurora kör feladata.

Beksics Gusztávné nem maradt a beszédnél, hanem cselekedett Hozzá fogott az Aurora kör estélyeinek rendezéséhez, a melyek oly fényesen sikerültek és sikerülnek, hogy ma mára legelőkelőbb közönség várja, hogy minél előbb itt legyen az Aurora szerdája hol ritka és magas színvonalon álló műsorral lepi meg Beksics Gusztávné a közönséget.

Amint a budai körben kijelentette, az Aurora tulajdonképeni székhelye Buda lessz és színház építésre serkent, hol felolvasásokra, zene előadásokra és képzőművészeti kiállításokra is hely legyen.

Azt hisszük ez a terv legjobban megvalósulhat akkor, ha az Aurora estélyeiből már is többet rendez a nagy műveltségű elnöknő Budán és a vidéken.

A szépet a hasznossal Össze lehet kötni. Az Aurora estélyei nagyban élénkíthetnék a budai fürdők és a vidéki nyaraló telepek emelkedését és élénkségét lit nálunk igen hálás közönségre találna a virágzásra méltó Aurora kör.

E. Gy.

Közgyűlés

— A tanácsülésből A székes főváros tanácsa ülésében a következő fontosabb ügyeket tárgyalta le : Az eskü téri hid budai feljárójánál lebontandó hét ház megszerzése egyezség utján nem volt lehető. A tanács a sürgős szükségre való tekintettel a házak lebontásának elrendelésére vonatkozólag megteszi a szükséges lépéseket. — A fővárosi múzeumnak mielőbb való létesítése tárgyában a tanács utasítást adott a tanügyi ügyosztálynak, hogy mielőbb tegyen konkrét javaslatot. — Megalakította a tanács az arvaházi, szegényházi állandó szinházvizsgáló, köztisztasági, temetői, kórházi, valamint az Albrecht-féle alapra felügyelő bizottságokat, a II—VIII. ügyosztályok házi bizottmányait. — Templombiztosokul kiküldötte a tanács Faller Ferenczet Ó Budára és Újlakra, Hermann Bélát a Krisztina- és Vízivárosba — A. Rudas fürdő előtti parkra az eskü-téri hid építése végett szükség lévén, a tanács elrendelte a kerítés elhordását és a fák kivágatását. — A szabadságharcz 50 éves évfordulójának megünneplésére alakult bizottság megkereste a fővárost, hogy a történeti és néprajzi körmenet czéljára a megállapított útvonalat engedje át és tribünök felállítására adjon kizárólagos engedélyt, ; a tanács az útvonalat átengedte s ott, a hol lehetséges, az engedélyt is megadta, illetve ily’ értelemben a közgyűlésnek előterjesztést tesz azzal, hogy az engedély annak idején szabályszerűen kérelmezendő lesz.

§. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat megtartotta közgyűlését Freyberger Pál elnöklése mellett Az évi jelenté t, Kollár Lajos ügyész és jegyző terjesztette elő, a mit helyesléssel vettek tudomásul s köszönetét szavaztak az elnöknek, pénztárosnak, választmánynak és ügyésznek és megadták a fölment- j vényt. Megállapította a közgyűlés az 1898. évi költségelőirányzatot s azután egyhangúlag elhatározták, hogy az eskütéri hidon a közúti vasúti közlekedés létesítése érdekében, a kereskedelemügyi miniszterhez fölterjesztést intéznek ; a budai kültelki utak kiépítése tárgyában pedig, hogy a filloxéra pusztítása folytán tönkretett budai hegyvidéken villatelepek fejlődhessenek, a főváros hatóságát keresik meg. Megválasztották rendes tagokul a békéltető bizottságba : Németh Károlyt és Pél}? Károlyt; póttagokul: Müller Antalt és Walther Ernőt ; a számvizsgáló bizottságba: Albini Lajost, Laumann Józsefet és Toldi Lajost

Különfélék

— Változás, A Buda és Vidéke 1898-ik évben havonként háromszor jelenik meg Előfizetőinknek a negyedik szám helyett A MAGYAR czimű szórakoztató újságot mellékeljük mi olyan alakban jelenik meg, hogy be is köttethető A Buda és Vidéke előfizetői „A Magyar“ czimü szórakoztató újságot ingyen kapják A „Magyar“ külön előfizetési ára egy egész evre I frt 20 kr. Megkezdjük Buda és a i vidék vezér férfiaink arczképeinek kiadását, j Meg február hónapban adjuk rámába is hete- hető formában egy igen kedvelt és ismert budai pályatársunk arczképét A Buda és Vidéke naptára helyett jövő évre Buda és Vidéke albumát adjuk. Lapunk legközelebbi száma Február 11-én jelenik meg.

— Q Buda szabályozása. Hosszas tárgyalások után végre rákerül a sor O-Buda szabályozására. A szabályozást ugyan egyelőre csak a papíron hajtják végre, de biztos és meghatározott irányt szabnak O-Buda fejlődésének A szabályozási tervet a, közmunkák tanácsa csinálta s a főváros mérnöki hivatala több módosítást kívánt. A közmunkatanács az aranyhegyi árkot kivéve, az összes módosításokat elfogadta. A mérnöki hivatal pedig nem ragaszkodik ahhoz, hogy az aranyhegyi árok útvonala 30 öl széles legyen s igy a szabályozást, végleg meg lehet állapítani A szabályozás tervezésénél a közmunkatanácsot az az elv vezérelte, hogy Ó-Budát a főváros világvárosias fejlődésnek indult részeivel czélszeiü kapcsolatba hozza. E czélból körutak at, és átlós utakat tervezett, hogy O-Buda könnyen megközelíthető legyen. A bécsi-ut, nyugati oldalán fekvő hegyek valamelyikén nagy parkot fog építeni a közm unkatanács. Gondoskodik a terv arról is, hogy a római fürdő könnyebben hozzáférhető legyen s a fürdő előtt is csinos parkot tervez. Az anfiteátrum s az akvinkumi j ásatások sem maradnak szabadon, hanem j parkba jutnak. A Pacsirtamező-utczából 13 öl ■

széles főközlekedési-ut Ó-Budát közepéu egész hosszában kettészeli. Az ut a Flórián- és Majláth-utczák és a szentendrei-ut vonalán egészen a Filatóri töltésig halad, hol nagyobb térbe torkol. A bécsi ut a belterületen 13, a külterületen egészen a határig 18 öl széles lesz, úgy hogy a bécsi úti téglagyárak forgalmuk háboritása nélkül megszüunek akadályai lenni az ut fejlődésének. A Lajos-utczát a mérnöki hivatal javaslatára 13 ölre szélesítik ki, az óbudai templom előtt pedig 50 öl széles tér lesz, hogyha egyszer monumentális uj templomot akarnak építeni, legyen elegendő hely. A templom tengelye összeesik a tervezett hungária úti Duuahid tengelyevei. A monitorok számara az óbudai Dunaág alkalmas pontjából kiágazólag kikötőt építenek.

— Választás. A budai tanítóegyesület elnökévé Koncsek Lajost az érdemes Írót és a Buua es Vidéke egyik szerkesztőjét választotta. Koncsek Lajost sokféle érdemei teszik méltóvá erre a díszes állásra. Úgy is mint tanító, úgy is mint iró kitűnt szorgalmas munkásságával es hivatottsagaval. A társaság eg}ik legkedveltebb tagja es jól ismert tisztelt, férfiú Budán es messze vidékén. A B u d a é s Vidéké sokat, nagyon sokat köszönhet kitűnő buraiunknak, ki minden erejével azt munkálja, hogy uehez hivatását méltóan és megelégedésre töltse be, a mi meg is történt es a jövőben is történni fog.

— Magyarul kiálts ! A jó falusiak csak nem »karima hozzászokni, hogy magyarul kiáltsák aruczikkeiket. A főkapitány ur jók tenné, ha erélyes kezevel a magyarosiias ugyebe is belenyúlna es közegeit megbízna, hogy a németül kialtokat biztassak a magyar szóra.

— Ujoncozas. az ujoncozas tízeui-Endren folyó évi tebruar no 28 an es március 1-en lessz elnök Baross Pal, a pilisi felső járás. Budapesten március 1., 2., 3., 4,, 5 , Budapesten, a pilisi alsó járás Biau Vasarhelyl Géza elnöklete alatt Bian marczius 7., 8., 9.,

10., 11. es 12 en tartja az ujjonczozast.

_ Meghívás. Az osztrak-magyar monarchia 1. alt tisztviselő egylet budapesti (budai) takarék- es előlegező tarsuiatauak t. ez. tagjai a vasárnap, 1898 évi febr. lió 20-an d. e. 10 órakor a 11. kér., Toidy Fereucz-utczaban lévő förealtauoda epületebeu tartandó XXllI. rendes közgyűlésre tisztelettel meghivatnak.

— Halálozás. Gróf Tisza Lajos, a legtekintélyesebb magyar aiiamíerliak egyike, meghalt. Temetesen Nagy-Kovacsi község elöljárósága is képviseltette magát. A megbol- do°ült főur többnyire Nagy-Kovacsin lakott, hol minta gazdasaga von. A községnek több szívességet tett es szívesen teljesítette azt a mire megkértek.

— A Mayer Arvahaz uj elnöke. A Mayer árvaházi bizottság eluokeve a tanács Pehrin ger Ferencz törvényhatósági bizottsági tagot nevezte ki. Az uj elnök teljes buzgalommal kezdette meg működését es mindenben támogatja, az arvahaz derek igazgatóját Öomlyay Józsefet Pehriuger Ferenczet úgy ismerjük, mint valódi nemes érzésű embert, ki elődje munkásságát követni lógja es azt a, bizalmat melyre hivatott, teljesen megérdemli s befolyásával az árvak sorsat elősegíti.

— Jó vizet. A vízvezeték bajai alkalmából egy igen megbízható szakértő a Buda és Vidéke uijan azt ajanlja, hogy engedjék meg ismét kellő vegyelemzes után a b u- dai jó kutak vizet használni, a miket azután a tulajdonosok mérsékelt áron árulhassanak is Jo volna ezzel az inditváuynyal komolyan foglalkozni.

— Egy magyar érzésű püspök. Bogdanovics Lucian, az uj szentendrei püspök, minden igyekezettel arra törekedik, hogy egyházának tagjai jó fiai legyenek a magyar haza-