Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-11 / 35. szám
Budapest 1898. VII évfolyam 35 sz. (Karácsony hava) DeczemUer ADAKOZZUNK AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET PERSELYÉBE. Szerkeszti : EEDELYI G-TUL^L. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : V áronmajor-utcza 28. Megjelenik havonkint háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 1*2 korona, fél óvro fi korona, évnegyodro fi korona. mám SZERKESZTŐSÉG: Városmajor>utcza 28. Kéziratokat es közleményeket ide kérjük küldeni. Mi hir Hudán? Valaha a falura vetődött fővárosi emberfői azt kérdezték mi hir Budán? Azóta sok viz folyt le a Dunán. A fővárosok egyesüljek. A király gondoskodása, a főváros áldozatkészsége eredményeket teremtettek. Egyesült fővárossal, a haza büszkeségéről Buda pestről beszélnek s kevesen kérdezik : mi hir Budán? A kiváncsi kérdezös- ködésre keserű felelet lehetne az. hogy tessék elolvasni a Buda és Vidéke nyolcz évfolyamát s megtudják mi a hir, megtudják, hogy Buda egész létezése mostoha s nem bánnak vele úgy a mint megérdemelné és követelhetné. Az egész országnak kutatni, kérdeni kellene: Mi hir Budán? mert itt sok a hir. Buda és vidékének megerősítése az egész országra nézve fontos s ezért kérheti a Buda és Vidéke azt, hogy ne tekintsék olyan helyi lapnak, a mely csak is Budái és közel vidékét érdekli. Lapunkban kiváló szakférfiak állandóan és lelkesen sürgették az egyetemek áthelyezését. Pelszóllalásainkat siker koronázta, mert Wlassios Gyula kultuszminiszter bölcsen szintén úgy gondolkodott, hogy Budának a szellem vámosának kell lennie s ide települjön az ifjúság, művészet irodalom és tudomány. A műegyetem a Lágymányos egy szép pontján épül, letéve alapját Uj Budának, mit úgy lehet rendezni, a hogy az egészség, építés és az ízlés törvényei megkövetelik. A Hyde parkhoz hasonlóan berendezett vérmező egyik felében az egyetem egy más részének kínálkozik; a hely s a Kutvölgy egyéb egyetemi részeknek nyújthat otthont. A magyar if|Usát)^^tt^teHDá egész ország kiván- osiaágálhköWraiSi fel és mindenki joggal | kérdezheti ajból: Mi hir Budán? Erre a Buda és Vidéke felel meg, ezért is számíthat joggal az országos elterjedésre. A vidéki városok megerősítése is megkezdődött. Az állam hozzájárulásán kívül maguk a városok is buzgóikéinak azon, hogy az országnak ne csak egy | városa legyen fejlődött és erős, de j vain neunyi. A fejlődésükért küzdő vá- j rosok szintén tanúságot menthetnek Bu- 1 dáról és a Buda és Vidékéből, mert meg- ; látják mit kell tenni és mit kell elkerülni. Lapunkban kitűnő technikusok | czikkeznek olyan dolgokról, mely nem ! csak Budim és vidékén, de az egész í országban irányt adhat az építkezésnek és városrendezésnek, a magának a vi déki sajtónak is utat mutat, hogy milyen tennivalókat sürgessen és mitől riasz- szon el. Mi a hasznog és szép, mi a i haszontalan és Ízléstelen? | Mint Budának úgy minden városnak arra van szüksége, hogy a közeli vidéket, melylyel természetes fekvé.sénél fogva összeköttetésben van érdekkörébe vonja i és a nyaraló és állandó települést az ósz- j szerűség határai között előmozdítsa. Buda közelében a pilisi alsó és felső járása Pestvármegyének úgy szintén Esztergom és Székes Fehérvármegye beékelése szerencsésen teremti meg ezt az érdekközösséget s lehetővé teszi, | bogy a vidék és Buda egyesüljön eri köicsi erőben egy olyan mozgalomra, I mint a Talraüpy volt s a Tatrapark ter- | véhez hasonlóan Buda és vidéke patkja czimen terem!se Budából és e vidékből azt, a mit Svájz és a külföld remek vidékei megteremtettek. E czélbót Pest, ' Esztergom, és Székes Fehérvármegyék közönsége mindenesetre elöljárni fog, 1 hogy a tervek valósulhassanak. A cs. és kir. déli vasúton Budáról lepi el a | közönség a Balatont, tehát Balaton vi- I déke is beilleszthető, s ez a mozgalom I terem heti meg a budai ipar és kereskedés j virágzását és a szomorú pangásból való kiemelkedését. A vidéki városok ugyanazt tehetik. Minél több kör támad, annál erősebb a vidék. Minél erősebb a vidék, annál nagyobb a székes főváros Nemcsak Budának van ; nak világhírű fürdői, de a fürdőkben | az egész ország gazdag. Buda fürdőinek | a kor színvonala szerint való kezelése | az egész ország fürdőügyének jobb sorsra ; fordulása. Az egész Magyarország, a ieg- 1 utolsó falu is, a mai kiterjedett közle- j kedésnél fogva legalább is üdülőhely re, sanatorium™ alkalmas. Hiszen az afrikai j sivatagok homokjával gyógyítanak. — Buda és vidékének a nyaraló, üdülő. | lakó telepekre, sanatóriumokim való 1 felhaizuálásának figyelemmel kiséréséből az egész ország tanúságot vehet s hasznára fordíthatja a Buda és Vidéke hasábjait, tehát a községek, városok, magánosok és fürdöintézetek. Mi hir Budán? Erre felel tehát a Buda és Vidéke, melynek czélja az, hogy olyan irányokat szolgáljon, melyek minta A „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Széchenyi István utazásai 1825-ig'. Irta: Keményfy Dániel. I. Tagadhatatlan, hogy vannak emberek, kíkntk értékéről most is úgy beszélünk, mintha élnének. A legnagyobb magyar, Széchenyi István emlékét mindenki kegyelettel tiszteli s épen azért kiváncsi minél többet tudni felőle. Fény, regényesség, önfeláldozás, nagy szívből szőtt élet, érdekes pályafutás az, mi e hatalmas alak felé vouz s mi a tradiczió által mintegy szentesítve, a jövő kor nemzedékében folytonosan megifjitja őt. Azok közé tartozott, kik nem tudják szivük belső vágyait és érzelmeit titokban tar tani. Kitört az belőle s „Naplóidba rakta le őket, mint belvilágának tükrét. Korában a naplóirás már nagyou divatos volt. 8 inig so- i i kan inkább kortörténetet festettek benne, Szé- ! chenyié lelkének történetét vázolja. Jegyzékbe | vette benyomásait, álmait, emlékeit, sikereit, j j bajait és vallomásait, még a legártatlanabbakat j is. Látszik, hogy nemcsak azért irt, hogy meg- j mutassa, mint forgatja a tollat, hanem hogy ; j tisztázza egy hires ember életét, ki magát j többé nem igazolhatja. Főúri szokás szerint elment ő is világot látni s a mit látott, azt hiven feljegyezte, kritikájával kisérte, benyomásaival élénkítette. Élni, mulatni vágyó ifjú volt, mikor első útjára kelt; még nem érezte jövő hivatását, még nem tudta, mily kicsiny Árpád ivadéka a nyűgöt felserdült, kiművelt nemzedéke mellett. Utazásaiban fordult meg a koczka, — ekkor pattalt ki a burok alól a fény s láttatá vele az űrt, mely hazája és a többi czivilizált államok között létezett. E hatás eleinte gyűlölné teszi előtte az elmaradt hazát, de a Gondviselés prófétai lelket s szellemet önt belé s a j gyűlölet a szeretet tolmácsa lesz; elveti benne j a magot s virágot hajt a reformátori öntudat 1 lombos fája. Látóköre tágul s az otthon való működés gyújtó szikrái szivébe szállnak. 8 a mint ö szikra éledni kszd. azóta megszűnik utazásának mulatozási vagy szórakozási vágya. Felváltja azt a tanulmány, a megfigyelés s a mily mérvben jellegzi ez utazásait, oly fokban nő benne a tennivdgyó erő. A szív embere kezd az észre is hallgatni s mig egyrészt bús- kórságát növeli hazája állapota, másrészt 1825 öt megelőző utazásai már kidomborítják a nagy hazafit, a korszakalkotó reformert. Nagy lelkesedéssel, élénk figyelemmel kereste mindazt, a mint épülnie, vagy a miből tanulnia kellett, Festőt, tudóst visz kíséretében, csakhogy kamatoztassa a megtalált tőkét. Akkor mindenki mindenekelőtt Olaszországot nézte meg, hogy el legyen ragadtatva természeti s művészeti kincsei által. Szóchenji is odament b szert tesz arra az esztétikai műveltségre, a mely később nagy tudásának alapja lesz. A költészet, s képzőművészetek megítélésében kortársait megelőző elfogulatlanságot s mélységes fejt ki. Szive úgy is tele volt költői érzelmekkel. Utazási naplói visszhangozzák
