Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-11-01 / 31. szám

t>m 1 apest.. 1898. (2 ) BUDA és VIDÉKE November 1. teljes élre (vollkantig), van olyan, melyet hajas élűnek (wahn-, baumkantig) hagynak. A görbére nőtt tönköket több szakaszban (Absatz) faragják ugyanannyi sujtással. A már megfaragott, fakat rendeltetésük szerint szinten sujtásokkal jelölik. Az egy két vagy több egyenes sujtasjelen kí­vül alkalmaznak keresztsujtást (Kreutzschlag), tézépsujtást (Mittelschlag) s áltulsujtási (Spitz- schlag). Az ács eszközt i (Geräth). sztrdéke (Zeug) 1. a verőkos (Zugramme) czölöpök bevetéséhez a fenékszékbe (Grundbau) Fői esze a megvasalt eres tölgyből való súlyos bucsak tusak (Block) s ez maga a kos, bika, sulyok, bakó (Rammlär, Bock. Hund), mely gyűrűkön, füleken (Ohr, Horn) jár a bálványén (Läuferrmhe) ; emezt gyámotok (Streben) tartják meg állásában. A bálvány tetejében levő csigán (Scheibe) át vetődik a kosra erősített kötél, másik vége meg, a farkalló (Schwanz) lelóg a bálvány mögött. Erre a farkallóra ürk, kötélesat (Ramm- knebel) vau vetve vagy vaskarika kötve, mely hez annyi vontatókötél (Zugleine) van erősítve, a hány szükséges, illetőleg a hány rángató napszámos a gyámolok közti téren a sátorban (Stube) elfér. Van két bálványos verökos is. (Zugramme mit doppelten Läufer.) A két bál­vány7 a csiga mellett csatlással (Zange) van összefoglalva és köztük jár el a kos. A hajseás (Schwanzmeister) szavára ;i munkások egy­szerre húzzák föl a kos: a magasba s egyszerre ejtik le ; az ily Ütések egy sorát (pl. 20 at), egy pihenéstől a másikig, egy hajtásnak (Hitze) mondják. Mikor a kos a czölöp'öt (Pfahl) mai­éi nem érheti, a czölöp fejére vendégkosi (Rammknecht) helyeznek. Vannak művi verő- kosok (Kunstramme), a hol a kos fölérve a magasba, magától kapcsolódik ki, ezek a bök- kedö kosok (Klinkenramme) s olyanok, melye kér, nem emberi erő hajt Vékonyabb czölöpö- ket kézzel hajtanak a földbe a döngölök kel, fotósakkal (Handramme), melyek kétoldalt mar- kólátos tuskök. — 2. A gugora, vitla. járgány, kankarék (Krdwinde, Haspel, Hornhaspel) teher emelésére való. Ez áll az állványban fekvő tengelyből (Welle), mely két vascsapjánál fogva csapigyákban, vaczkokban serpenyőkben (Zapfen­lager. Pfannen) forog, midőn két forgattyúval tKurbel) vagy két keresztbe tett rúddal, a fordítókkal, esáfortákkal (Haspelhörner) hajtják. A tengely körré kötél van tekerve, melyen a teher csüng. — 8 A csigásgerenda (Riclubaum) az épület-állvány elejére állított gerenda, mely­nek fölső végibe csiga van alkalmazva a leágyalt (abgebunden) fa fölhúzására — 4 A görgetők, görgők (Walze) a sík földön való odábbtolásra valók. — 5 A nyilalófák (Hebebäume) 1 40 — 1.80 m. hosszú. 10 — 15 cm vastag lak terhek odábbitására ; néha vas sarujuh (Schuh) vau. — A terhek emelésére vagy odább helyező sere szolgáló fontos eszköz a csiga (Rolle). Ez vagy helytálló (feste), ha csupán csapja körül forog, vagy lebegő (beweglich), ha a teherrel együtt száll föl le Több csiga összefoglalásá­ból előáll a esigasor, a többes csiga (Rollenzug, Flaschenzug). A csigákat tokba, siholtyú ba (Kloben, Flasche) illesztik Ily sikoltyúban több csigát fognak össze egymás fölé vagy mellé. A hozzájuk tartozó kötelek neve: járókötél (Auffahrtau), veeérkötél (Schwengtau). Újabban lánczoi csigasorokat hasznainak. A budapesti I. kér fögymnasium. Szépen fejlődő, egyre gyarapodó első kerületünkben tudvalevőleg valóságos missiót végez a kiegészítés stádiumában levő m. kir. állami fögymnasium, melynek most nyílt meg VII. osztálya s jövőre válik teljes nyolcz osztályú főgymnásiumma. Az iskola, melynek első három osztálya parallel, most sajnos, küzködik még a helyiségi viszonyokkal, mert, hatom — a várfok- és bors-utczákban levő — bérházhan vannak az osztályok, igazgatói, irodai és szertári helyiségek elhelyezve, de mihelyt — az Attila Logody és Sarló utczák összeszögellésón kisajátított területen — fel épül az első kerület, főgymnasiuma, hatalmas intellektuális erejét egész teljében fogja ki­fejteni. Ez az idő hova előbb elérkezik, mert hely dolgában a legmegfelelőbbet találták ott a rohamosan épülő kerület góczpontjában, az alagút, mint fő közlekedési érhez és a a villamos körvasúihoz közel A volt igazgatók: Jancsó Benedek és Badics Ferencz után a folyó október hó vegén ; foglalja el az iskola legutóbb kinevezett igaz- | gatója: fíimpfner Béla uj állomását. Himpfner- i ben a kitűnő hírnevű fögymnasium a direk ' torságra termett erőt kapott, ki universalis képzettségével — egyformán otthonos a clas- sikai s modern nyelvekből], valamint a reáli­ákban, hisz eleinte a mérnöki pályára készült — és az administrátióban való járfaéságával csakhamar bele íogja magát élni a mi Budánk specziális viszonyaiba. 5 Az uj igazgató java- korbeli ember; most neg}vennégy éves. Egye­temi tanulmányai befejezte után az országcs tanárképzőnek is tagja volt, majd a kaposvári főgymaasiumnál, rövid ideig a belvárosi fő reáliskolánál s hat évig a beszterczebányai főreáliskolánál tanároskodott. — Két évig a jászberényi főgymnasiumnak volt igazgatója s legutóbb hét év óta az aradi kir. fögymnasium élén állóit,. Jászberényben ő létesítette a ny áii torna- és játszó-teret, mely első efajta intézmény volt. hazánkban. Himpfner a tollat is ügyesen forgatja ; számos paedagógiyi köz­lemény jelent meg tollából a paedagógiai lapokban és a vidéki sajtó hasábjain s azon iskolák évkönyveiben, melyeket a múltban igazgatott volt. Az Ungarische Revue „Toldi’s Liebe I. Gesang“ czimü közleményét hozta, de sűrűn forditgatott Petőfiből és Madách­iiéi is. Himpfner nemcsak az igazgatói, de az igazgató-helyettesi széket is, melyet Bozóky Endre dr. az ismert, pedagógus és taukönyv- iró, az országos középiskolai tanáregyesület budapesti körének agilis, tudós titkára töltött he, hivatott erők kezéből veszi át. Bozóky dr., ki eleinte a budai állami főreáliskolának és évek hosszú során a pozsonyi áll. főreálisko Iának, majd budai első kerületi főgymnasiu- munknak tanára, nemcsak mint tanár szerezte meg a szülék közbecsülését és szeretetét, hanem mint nz iskolának évek óta igazgató- helyettese a szülőkkel való előz íkenv és tapintatos, igazságos érintkezésével is Olyan temperamentum, mely egyenesen a direktor ságra termett. 1. kerületi iskolánk tanárkára mest, már teljes. Bejáró tanárokra, már szükségé nin­csen, mert, ez idén foglalták el classica- philologiai tanszékeiket Vajda Károly dr és Szőke Adolf — az előbbi a fehértemplomi, utóbbi a losonczi all. főgymnasiumtól jött, —, a természetrajz-földrajzi tanszéket, pedig Last Samu, előbb a győri magy. kir. állami főreál­iskola tanára vette át. Óhajtjuk, hogy a már is kiváló hírnevet szerzett, Budánkban valóságos kúltui missiót teljesítő iskola hova előbb uj palotájában hirdethesse a tudományokat és nevelhesse erkölcsben, hitben, hazafiui szeretetheti és tudományban a mi zsenge fiatalságunkat. Az Istennélküliek.*) Irta: Dr Hatala Péter. Valahányszor egynémely szocziálista ezt kiabálja: „Nincs isten!“ ... mindannyiszor eszembe jut. a régi. a bibliai zsidó bölcsnek következő Ítélete: „M'ondá az esztelen szivé­ben nincs Isten! . Valóban esztelen! Aki fel nem éri ószszel. az ok és az okozat örök törvényét ! ... Aki látja maga körül, a nagy világegyetemben, a mindenségben. azon renge­*) Jogos szoczi áli8mus teg életet, a szervtelen és szerves lények milliardjait, megszámlálhatlan tömegeit, a ki­sebb nagyobb értelmiséggel biró lényeket, a világot, a világokat mozgató óriási ős erőket: és nem látja ezek fölött a legnagyobb erőt, a legnagyobb értelmiséget, az örökké tartó mert öröktől való életet az Istent . . . azt a zsidó bölcs csakugyan helyesen Ítélte meg .... Az ember oly értelmiség, mely felkiván- kozik az Istenhez, tehát az állatiságig lefokozni nem szabad ! . . . Az ember az Isten képe és hasonlatos­sága ; értelmiség, mely a legfőbb értelmiséget, az Istent keresi . . . Midőn Schiller, a nagy német költő azt mondta az emberről : „Noch auf dem Grabe pflanzt er die Hoffnung auf!“ ... Hogy a sir­hal mára is oda ülteti a reményt, ... az embe­riség ősrégi vigasztalását érti : a lélek halha­tatlanságának reménységét . . . Az ember szellemi, gondolkodó része nem akart soha megsemmisülni : hanem továbbra, a végtelenségig kívánt élni ..., Örökké . . ., miként az Isten ! ... Az erkölcsös élet böl­csészeti alapját, a lélek halhatatlanságában fedezte fel ... A jó és rossz fogalma közötti különbség okozza, hogy az emberek fel nem falják egymást, . . . E különbség pedig a lélek halhatatlan­sága által nyeri szentesítését . . . azzal : hogy van biró a felhők felett, aki Ítéletet mond e földön és a síron túl . . . Ezt már a legrégibb gondolkodók, az ember történetének ős kor szakában, igy láttak . . . Ez a józan ész bölcselkedésének eredménye. . . Erre az ós alapra épültek a vallások . . . Hogy mikép tisztelje, imádja az ember a leg­főbb értelmiséget, a mindenhatót; azt koron­ként az embernek miveltségi állapota határozta meg. Ezen fordult, meg a vallások fejlődésének története . . . Az embernek az Istenheii viszonyából ered: az emberek köztestvérisége, egyenlősége .. Ezt is belátták már a régi bölcselkedők. . . E» ezen régi bölcseség sok százados küz 1 ele u után. megtörte az ember önérzés, önimádását. melylyel. — miként a vad állatok — igájába h.ijrótta a gyengébb embertársát, azt egyúttal magánál alsóbb fokú lé, ynek tekintvén . . . Mert a vallasbölcsélet természetes alapján testvérek vagyunk mindannyian, ezen testvéri­ségből szükségkép következik a felebaráti szeretet, . . . Azért mondotta Jézus ír : Szeressed fele­barátodat mint önön magadat . . . ’Épen a szoeráálismusnak alnpelve az ein béri egyenlőség, a köztestvériaég . . . Ne legyetek tehát, oly esztelenek, hogy e köz'estvériségnek legfőbb támaszát, bö'cs- életi, természetes alapját, megtagadjátok ! Épen a szoczialÍ8tának kellene leghathatósban az Istenben való hitet terjesztenie . .. Isten nél kül, az ember önmagával és embeitársaival, meghasonlott. reménytelen kóborló . . . zsar nők . . a legönzőbb egoista. Ezt, a történelem, az emberiség ős emlékezete tanúsítja . . . Azért fajunk, mióta e földön él, mindig az Istent látta, ... Istenben bizotr, ... Isten­ben reménykedett . . . Ne zavarjuk össze aB Istent, a felekeze tiség ezernyi nyomorúságaival. Ennek hibáit, bűneit látván, tapasztalván, igyekezzünk azokat elhárítani, akadályozni, szóval, tettel, intéznie nyekkel. De ne találkozzék köztünk esztelen, aki azt, állítsa: Nincs Isten! ... A vallásosig intenzivebb terjesztésére; a nagy szentegyházakon, a bazilikákon kivlil, igyekezzünk kisebb szentélyeket, építeni a nagy városokban szerte szét; s kevesbíteni a nagyon elszaporodott pálinka méréseket, a népbutitás, a demoralisatio barlangjait ... A sátán tem­plomait . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom