Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-01 / 31. szám
t>m 1 apest.. 1898. (2 ) BUDA és VIDÉKE November 1. teljes élre (vollkantig), van olyan, melyet hajas élűnek (wahn-, baumkantig) hagynak. A görbére nőtt tönköket több szakaszban (Absatz) faragják ugyanannyi sujtással. A már megfaragott, fakat rendeltetésük szerint szinten sujtásokkal jelölik. Az egy két vagy több egyenes sujtasjelen kívül alkalmaznak keresztsujtást (Kreutzschlag), tézépsujtást (Mittelschlag) s áltulsujtási (Spitz- schlag). Az ács eszközt i (Geräth). sztrdéke (Zeug) 1. a verőkos (Zugramme) czölöpök bevetéséhez a fenékszékbe (Grundbau) Fői esze a megvasalt eres tölgyből való súlyos bucsak tusak (Block) s ez maga a kos, bika, sulyok, bakó (Rammlär, Bock. Hund), mely gyűrűkön, füleken (Ohr, Horn) jár a bálványén (Läuferrmhe) ; emezt gyámotok (Streben) tartják meg állásában. A bálvány tetejében levő csigán (Scheibe) át vetődik a kosra erősített kötél, másik vége meg, a farkalló (Schwanz) lelóg a bálvány mögött. Erre a farkallóra ürk, kötélesat (Ramm- knebel) vau vetve vagy vaskarika kötve, mely hez annyi vontatókötél (Zugleine) van erősítve, a hány szükséges, illetőleg a hány rángató napszámos a gyámolok közti téren a sátorban (Stube) elfér. Van két bálványos verökos is. (Zugramme mit doppelten Läufer.) A két bálvány7 a csiga mellett csatlással (Zange) van összefoglalva és köztük jár el a kos. A hajseás (Schwanzmeister) szavára ;i munkások egyszerre húzzák föl a kos: a magasba s egyszerre ejtik le ; az ily Ütések egy sorát (pl. 20 at), egy pihenéstől a másikig, egy hajtásnak (Hitze) mondják. Mikor a kos a czölöp'öt (Pfahl) maiéi nem érheti, a czölöp fejére vendégkosi (Rammknecht) helyeznek. Vannak művi verő- kosok (Kunstramme), a hol a kos fölérve a magasba, magától kapcsolódik ki, ezek a bök- kedö kosok (Klinkenramme) s olyanok, melye kér, nem emberi erő hajt Vékonyabb czölöpö- ket kézzel hajtanak a földbe a döngölök kel, fotósakkal (Handramme), melyek kétoldalt mar- kólátos tuskök. — 2. A gugora, vitla. járgány, kankarék (Krdwinde, Haspel, Hornhaspel) teher emelésére való. Ez áll az állványban fekvő tengelyből (Welle), mely két vascsapjánál fogva csapigyákban, vaczkokban serpenyőkben (Zapfenlager. Pfannen) forog, midőn két forgattyúval tKurbel) vagy két keresztbe tett rúddal, a fordítókkal, esáfortákkal (Haspelhörner) hajtják. A tengely körré kötél van tekerve, melyen a teher csüng. — 8 A csigásgerenda (Riclubaum) az épület-állvány elejére állított gerenda, melynek fölső végibe csiga van alkalmazva a leágyalt (abgebunden) fa fölhúzására — 4 A görgetők, görgők (Walze) a sík földön való odábbtolásra valók. — 5 A nyilalófák (Hebebäume) 1 40 — 1.80 m. hosszú. 10 — 15 cm vastag lak terhek odábbitására ; néha vas sarujuh (Schuh) vau. — A terhek emelésére vagy odább helyező sere szolgáló fontos eszköz a csiga (Rolle). Ez vagy helytálló (feste), ha csupán csapja körül forog, vagy lebegő (beweglich), ha a teherrel együtt száll föl le Több csiga összefoglalásából előáll a esigasor, a többes csiga (Rollenzug, Flaschenzug). A csigákat tokba, siholtyú ba (Kloben, Flasche) illesztik Ily sikoltyúban több csigát fognak össze egymás fölé vagy mellé. A hozzájuk tartozó kötelek neve: járókötél (Auffahrtau), veeérkötél (Schwengtau). Újabban lánczoi csigasorokat hasznainak. A budapesti I. kér fögymnasium. Szépen fejlődő, egyre gyarapodó első kerületünkben tudvalevőleg valóságos missiót végez a kiegészítés stádiumában levő m. kir. állami fögymnasium, melynek most nyílt meg VII. osztálya s jövőre válik teljes nyolcz osztályú főgymnásiumma. Az iskola, melynek első három osztálya parallel, most sajnos, küzködik még a helyiségi viszonyokkal, mert, hatom — a várfok- és bors-utczákban levő — bérházhan vannak az osztályok, igazgatói, irodai és szertári helyiségek elhelyezve, de mihelyt — az Attila Logody és Sarló utczák összeszögellésón kisajátított területen — fel épül az első kerület, főgymnasiuma, hatalmas intellektuális erejét egész teljében fogja kifejteni. Ez az idő hova előbb elérkezik, mert hely dolgában a legmegfelelőbbet találták ott a rohamosan épülő kerület góczpontjában, az alagút, mint fő közlekedési érhez és a a villamos körvasúihoz közel A volt igazgatók: Jancsó Benedek és Badics Ferencz után a folyó október hó vegén ; foglalja el az iskola legutóbb kinevezett igaz- | gatója: fíimpfner Béla uj állomását. Himpfner- i ben a kitűnő hírnevű fögymnasium a direk ' torságra termett erőt kapott, ki universalis képzettségével — egyformán otthonos a clas- sikai s modern nyelvekből], valamint a reáliákban, hisz eleinte a mérnöki pályára készült — és az administrátióban való járfaéságával csakhamar bele íogja magát élni a mi Budánk specziális viszonyaiba. 5 Az uj igazgató java- korbeli ember; most neg}vennégy éves. Egyetemi tanulmányai befejezte után az országcs tanárképzőnek is tagja volt, majd a kaposvári főgymaasiumnál, rövid ideig a belvárosi fő reáliskolánál s hat évig a beszterczebányai főreáliskolánál tanároskodott. — Két évig a jászberényi főgymnasiumnak volt igazgatója s legutóbb hét év óta az aradi kir. fögymnasium élén állóit,. Jászberényben ő létesítette a ny áii torna- és játszó-teret, mely első efajta intézmény volt. hazánkban. Himpfner a tollat is ügyesen forgatja ; számos paedagógiyi közlemény jelent meg tollából a paedagógiai lapokban és a vidéki sajtó hasábjain s azon iskolák évkönyveiben, melyeket a múltban igazgatott volt. Az Ungarische Revue „Toldi’s Liebe I. Gesang“ czimü közleményét hozta, de sűrűn forditgatott Petőfiből és Madáchiiéi is. Himpfner nemcsak az igazgatói, de az igazgató-helyettesi széket is, melyet Bozóky Endre dr. az ismert, pedagógus és taukönyv- iró, az országos középiskolai tanáregyesület budapesti körének agilis, tudós titkára töltött he, hivatott erők kezéből veszi át. Bozóky dr., ki eleinte a budai állami főreáliskolának és évek hosszú során a pozsonyi áll. főreálisko Iának, majd budai első kerületi főgymnasiu- munknak tanára, nemcsak mint tanár szerezte meg a szülék közbecsülését és szeretetét, hanem mint nz iskolának évek óta igazgató- helyettese a szülőkkel való előz íkenv és tapintatos, igazságos érintkezésével is Olyan temperamentum, mely egyenesen a direktor ságra termett. 1. kerületi iskolánk tanárkára mest, már teljes. Bejáró tanárokra, már szükségé nincsen, mert, ez idén foglalták el classica- philologiai tanszékeiket Vajda Károly dr és Szőke Adolf — az előbbi a fehértemplomi, utóbbi a losonczi all. főgymnasiumtól jött, —, a természetrajz-földrajzi tanszéket, pedig Last Samu, előbb a győri magy. kir. állami főreáliskola tanára vette át. Óhajtjuk, hogy a már is kiváló hírnevet szerzett, Budánkban valóságos kúltui missiót teljesítő iskola hova előbb uj palotájában hirdethesse a tudományokat és nevelhesse erkölcsben, hitben, hazafiui szeretetheti és tudományban a mi zsenge fiatalságunkat. Az Istennélküliek.*) Irta: Dr Hatala Péter. Valahányszor egynémely szocziálista ezt kiabálja: „Nincs isten!“ ... mindannyiszor eszembe jut. a régi. a bibliai zsidó bölcsnek következő Ítélete: „M'ondá az esztelen szivében nincs Isten! . Valóban esztelen! Aki fel nem éri ószszel. az ok és az okozat örök törvényét ! ... Aki látja maga körül, a nagy világegyetemben, a mindenségben. azon renge*) Jogos szoczi áli8mus teg életet, a szervtelen és szerves lények milliardjait, megszámlálhatlan tömegeit, a kisebb nagyobb értelmiséggel biró lényeket, a világot, a világokat mozgató óriási ős erőket: és nem látja ezek fölött a legnagyobb erőt, a legnagyobb értelmiséget, az örökké tartó mert öröktől való életet az Istent . . . azt a zsidó bölcs csakugyan helyesen Ítélte meg .... Az ember oly értelmiség, mely felkiván- kozik az Istenhez, tehát az állatiságig lefokozni nem szabad ! . . . Az ember az Isten képe és hasonlatossága ; értelmiség, mely a legfőbb értelmiséget, az Istent keresi . . . Midőn Schiller, a nagy német költő azt mondta az emberről : „Noch auf dem Grabe pflanzt er die Hoffnung auf!“ ... Hogy a sirhal mára is oda ülteti a reményt, ... az emberiség ősrégi vigasztalását érti : a lélek halhatatlanságának reménységét . . . Az ember szellemi, gondolkodó része nem akart soha megsemmisülni : hanem továbbra, a végtelenségig kívánt élni ..., Örökké . . ., miként az Isten ! ... Az erkölcsös élet bölcsészeti alapját, a lélek halhatatlanságában fedezte fel ... A jó és rossz fogalma közötti különbség okozza, hogy az emberek fel nem falják egymást, . . . E különbség pedig a lélek halhatatlansága által nyeri szentesítését . . . azzal : hogy van biró a felhők felett, aki Ítéletet mond e földön és a síron túl . . . Ezt már a legrégibb gondolkodók, az ember történetének ős kor szakában, igy láttak . . . Ez a józan ész bölcselkedésének eredménye. . . Erre az ós alapra épültek a vallások . . . Hogy mikép tisztelje, imádja az ember a legfőbb értelmiséget, a mindenhatót; azt koronként az embernek miveltségi állapota határozta meg. Ezen fordult, meg a vallások fejlődésének története . . . Az embernek az Istenheii viszonyából ered: az emberek köztestvérisége, egyenlősége .. Ezt is belátták már a régi bölcselkedők. . . E» ezen régi bölcseség sok százados küz 1 ele u után. megtörte az ember önérzés, önimádását. melylyel. — miként a vad állatok — igájába h.ijrótta a gyengébb embertársát, azt egyúttal magánál alsóbb fokú lé, ynek tekintvén . . . Mert a vallasbölcsélet természetes alapján testvérek vagyunk mindannyian, ezen testvériségből szükségkép következik a felebaráti szeretet, . . . Azért mondotta Jézus ír : Szeressed felebarátodat mint önön magadat . . . ’Épen a szoeráálismusnak alnpelve az ein béri egyenlőség, a köztestvériaég . . . Ne legyetek tehát, oly esztelenek, hogy e köz'estvériségnek legfőbb támaszát, bö'cs- életi, természetes alapját, megtagadjátok ! Épen a szoczialÍ8tának kellene leghathatósban az Istenben való hitet terjesztenie . .. Isten nél kül, az ember önmagával és embeitársaival, meghasonlott. reménytelen kóborló . . . zsar nők . . a legönzőbb egoista. Ezt, a történelem, az emberiség ős emlékezete tanúsítja . . . Azért fajunk, mióta e földön él, mindig az Istent látta, ... Istenben bizotr, ... Istenben reménykedett . . . Ne zavarjuk össze aB Istent, a felekeze tiség ezernyi nyomorúságaival. Ennek hibáit, bűneit látván, tapasztalván, igyekezzünk azokat elhárítani, akadályozni, szóval, tettel, intéznie nyekkel. De ne találkozzék köztünk esztelen, aki azt, állítsa: Nincs Isten! ... A vallásosig intenzivebb terjesztésére; a nagy szentegyházakon, a bazilikákon kivlil, igyekezzünk kisebb szentélyeket, építeni a nagy városokban szerte szét; s kevesbíteni a nagyon elszaporodott pálinka méréseket, a népbutitás, a demoralisatio barlangjait ... A sátán templomait . ..
