Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-11 / 26. szám
Budapest. 1898. (8) BUDA es VIDÉKÉ Szeptember 11 tében azonban 150 munkást elbocsátották és igy az építkezés néhány heti veszteséget szenved. A pesti oldalon az oszlopok null viz alatt 7 méternyi mélységben vannak kék agyagba ágyazva, a budai oldalon három méternyire vannak, bár 7 méter mélységre irányoztalak elő, de ez a mélység utólag fölösleges nck bizonyult. Érdekes lesz még Budapest legimpozánsabb hídjának költségeiről és anyagbeszerzései öl egyet-mást megemlíteni. A hid összes költségei 51/a millió forintra rúgnak, a melyből a vasszerkezetre 3V2 millió, az alépítményekre IV2 millió, a vezetők költségeire V2 millió jut. Az egész Ilidhez kizárólag Magyarországból szállítják az anyagot, kivéve a nagy gránitkőből készült szerkezeti köveket, a melyeket a feisőausztriai Neuhausból és Ferdinánd fő herczeg prezumptiv trónörökös konopischti bányájából szállítanak. Ezek a. szerkezeti kö- vék négy köbméter űrtartalommal bírnak, tehát, egy kő egy vaggonrako nányt tesz ki. A hidpálya kocsiutjat betonalapon fakoczkákkal fogják burkolni a gyalogjárókat aszfaltozzák. Ezekben röviden vázoltuk Budapest leg- monumentálisabb hid jár. a mely mólló büszkesége lesz fővárosunknak, hiszen a kontinens egyetlen hidja lesz. a mely 290 métei nyilas sál fog bírni. Meg kell azonban meg emlékez nem azokról is. a kik e gemiátís munka szel lemi részét végezték, a hid terveit készítették. A kereskedelmi minisztérium hídépítési osztályát illeti ezért az elismerés, melynek tagjai : Czekélius Aurél miniszteri o-zta'yt macsos. Szánté Albert műszaki tanácsos, Nagy Virgil, Gruber Antal. Beke József főmérnökök és Gál lik István. Pischinger Gyula es Liczmándy Ta más m írnokok legjobb tudásokkal és szorgalmukkal évek óta dolgoznak a nagy művön Lukács Gusztáv. Budapesti őszi gyümölcs- kiállitas. Már említettük egy ízben, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület ez évi ősszel gyümölcs és általános kertészeti kiálli tás tartását határozta el és e tárgyban a földmivelésügyi m kir minister támogatását kérte ki. Miután Darányi minister a kiállítás támo gatásái kilátásba helyezte — az egyesület kiállítási bizottsága tegnap Emich Gusztáv el nöklete alatt ülést tartott, melyben a. programúi véglegesen megáll api itatott. E szerint a kiállítás f é október 9 — 16 ig fog tartatni a Városligetben, a mezőgazda sági muzeum (Vajda hunyadi várépület) helyi ségeiben. A kiállítás súlypontja a gyümölcs és ■zőlőre van ugyan fektetve; de ki fognak állítani konyhakerti termények, virágok, virág kötési es díszítési munkák; végül pedig a gyümölcsfeldolgozására és értékesítésére szolgáló gépek és eszközök is Ezen utóbbi gépek kiállítása nemzetközi lesz, inig a többi tárgyak kiállításában csak magyaroszagi termelők ve hetnek részt. Ezen kiállítás czélja : a pomologiai ismeretek gyakorlati terjesztése, továbbá a kerté szeti érdekeltség ébrentartása ; másrészt alkalmat fog ezen kiállítás szolgáltatni arra is, hogy úgy a fővárosi fogyasztó közönség, mint a meghívott külföldi kereskedők is a terme löktől közvetlenül szerezhessék be téli szükségleteiket. Az idei ev ugyan nem valami sikerült gyümölcstermő év az ország egész területét tekintve; mindazonáltal egyes vidékeken szép gyümölcstermés mutatkozik ; sőt a szilva- és dióból nagyobb kivitelre való is akad. A ki állítok jutalmazásara számos arany . ezüst- es bronz-érem, továbbá különféle pénzdijak állanak rendelkezésre. Mar előre figyelmeztetjiikte hát termelő inket és kertészeinket, hogy e kiállításban saját érdekükben minél többen es minél mélrób ban vegyenek részt. Bejelentési iveket, megkeresésre posta- fordultával küld az „Országos Magyar Kertészeti Egyesület“ titkári hivatala (Budapest. IV kér Koronaherczeg-utcza 16 sz föld szint) vagy az országos gyümölcsészeti minis- téri biztos a földmivelésügyi m. kir. ministe- riumban (Budapest, V. kér. Nádor utczai palota ) Egyről mrísrol. A gyiimölcsfatenyésztes közgazdasági jelentőségét hazánkban csak másfélév.ized óta kezdik méltányolni. A törvényhozás a mező gazdasági és mezőrendórsegi törvény megalkotásával adott nagyobb lendületet a gyümölcsfatenyésztésnek, 8 azóta a gyümölcsfatenyésztés ügye a községekben, a községi faiskolák, a népiskola — legújabban pedig a gazdasági ismétlő iskolák útján hódit mindinkább n 1- gyobb tért. Az ország több vidékén, mint Kecskémé ten. Nagy Kőrösön 1894 ben 427.500 frt. értékű gyümölcsöt termehek kivitelre. Máramaros 1895 b(-*n esik 56.000 fnot vett be almáért, stb. Buda *-s vidékén mióta sző'őink elpusztultak a gyümölcstermelés fontosságát meg m in méltányoljak eléggé. A budai kertészeti tanintézet és József főherczeg ő fensége alcsurhi gyümölcsfaiskoláján kívül alig találunk ernli résre méltó faiskolai. Ez a tény mindenesetre megérdemli, hogy azon okok után kutassunk, melyek ezt a, megbocsajthatatlan elmaradást előidézik. A faiskolák, de különösen a csemete iskolák alakításánál fontos szerepet játszik a talaj minősége A csemete iskola talaja la/.a. kötiy- nyen művelhető legyen, a mi által a rostos, hajszalgyökerek képződése köt nyen történik, a mi az alany fejlődésére és eletképességére nézve bir nagy jelentőséggel Ámde a Buda vidéki talaj leginkább fehéres, sárgás, szürkés agyagtalaj, mely a rostos, hajszalgyökerek képződésére nem kedvező, s igy a mi faiskolánkban nevelt alanyok nem birván elég bokros gyökérzettel, nem állják ki a, versenyt a könnyű, laza, homokos talajban felnevelt alanyokkal. A ki figyelemmel kíséri a mi vidékünkön a faiskolákban az alvó szemzésre vagy ojfásra nevelt alanyok növekedését, gyökérképződését, minden bizonyára igazat fog adni abban, hogy összes gyümölcsnemek között a mandula (Amygdalus communis) magvaból kikelt csemeték bírnak legkönnyebben eres gyökérzetre szert tenni A mandula, kiváló gyümöleseszilnk Molnár István szerint is, meszes, itiargas. agyagos, sőt köves talajon is jól diszlik. Ezt a mandulát kell a magi ól nevelt csemetéiért, szapo ntani, hogy a nemesebb mandula, valamint a kajszin- és őszi baraczk alá alanyul használhassuk. * * * A társadalmi téren mutatkozó ember baráti mozgalmak egy nagy része a szegény iskolás tanulók istápolásara alakúit. Van számtalan gyermekfelruházó egyesületünk, van me leg ételt osztó „Gyermekbarát“ egyletünk, van olyan egyesületünk, melynek czélja a szegény, beteges gyermekeket legalább 4 hetre egészséges vidékre kitelepíteni. Nagy áldás ez az emberbaráti gondoskodása az egyesületeknek a mai tanuló ifjúságra nézve, én azonban a népnevelés, a néperkölcs szempontjából, a jótékonyság ilyetén gyakorlását nem helyeslem. A szegény nép gyermekeit már is hozzászoktatjuk ahhoz az eszméhez, hogy a gazda- gok köuyörületességéből is meg lehet élni, pedig az élet arra tanít berniünkéi, hogy a megélhetés föfelrétele a munka Munka által kell kiérdemelni mindent a mi a lér fenntartásához szükséges Nagy hiba az, hogy a gyermekeket elárasztjuk kegyadományainkkal, csak I azért, mert szegények, véleményem szerint ezt az adományt is munkával kellene kiérde- I melni, mert csak munka által lehet munkára I nevelni. É11 ezt a nyilványos megajándékozását I a gyermekeknek, lelkületűkre nézve deho- I nestálónak, a jövőre nézve demoralizálónak I tartom. ! A kecskeméti állami Miklósszőlőtelep faiskolájában napouként 100 —120, 10 —14 éves iskolás fiú nyer foglalkozást. Ezer számra ké- 1 szitik julius és augusztus havában, tehát a 1 szünidőben az alvó szemzéseket, s naponként 60—80 krajezárt keresnek könnyű munkával, 1 a szabad eg alatt, a jó levegőu. íme a leli ‘ ruhára, meg a m »laczra való. Nagy-Kőrösön Papp Gedeon szőlő es gyümölcsfatelepen szegenysorsú iskolás gyermekeket tanít ki szemzésre és ojtásr.t, ez által alkalmat nyújt ; a szegény családok gyermekeinek, hogy könnyű 1 módon keresetre tegyenek szert, hogy hasznos és jövedelmező foglalkozással töltsék el a szünidőben idejüket. A sveiezi árfaházak növendékei a tani* I tási időn kívül ipari vagy mezei munkával ! foglalkoznak. Londonban „Geranium“ egyesü- ' let alakult, mely czélul tűzte ki a geránium j termelését, s a növények ápolását a köniyék- I beli falvak iskolás gyermekeire bizzák. Fontoljuk meg ezt a felvetett eszmét jól * * + Becses lapja egyik számában megemlékezik a Buda kültelki lakosság gyermekeinek hiányos vallás-erkölcsi neveléséről. Csak me- I leg szív, gondolkozó fő, ismerheti fel azt a válságot mely hazunkat a vallastalanság terjedésevei fenyegeti. Az erős vallásos érzület hanyatlóban ; az erkölcsi tökély, az igazi jóság, ; a titkon maradó jólett utáni törekvés nyomát : alig látni ; az emberek egyedüli törekvése az elet örömeiből a lehető legnagyobb osztalékot 1 kivenni. Széchenyivel elmondhatjuk : „A te ; oltáraid megritkultak az országban Vájjon a világosság terjedése az oka e ennek, vagy a sötétségé?“ Cha'eaubriand igen szépen kifejti, hogy j a vallásnak nemcsak az egyén, nemcsak a csa- j Iád. hanem az államok s az egész emberiség I életében kimagasló szerep jutóit osztályrészül, j A hit forrása az elet nehéz küzdelmei között az erőnek és kitartásnak; a szenvedések, a nélkülözések között a békesseges tűrésnek; j a csalódások között a megnyugvásnak ; a fájdalmak közt az enyhülésnek és vigasztal mink, I s az örömek közepette az igaz boldogságnak 1 A hit, az elet varazsa. kútfeje az erkölcsnek, I s az erkölcs talpköve az állami életnek, mely ha ki vész az áliam ledől s rabigaba görnyed. Tessék elképzelni a népet, a tudatlan nyers tömeget valias nélkül, mely kizárólagos és ösztön8zerü követelménye az emberi termó- 1 szetuek A szoczialismus terjedése gyógyithat- lan sebet ejthet szegény, sokat szenvedett 1 hazánk szíven. Ezer éves fennállásunk egén, felfeltünedezik a kozmopolitizmus borúja a nép szivéhez hozzáférköztek az istetitagadó agitá j torok Mily szánalomra méltók azok az állati színvonalon álló emberek, kik vallás nélkül ! élnek ! Az ember, kit az élet, ezernyi gondja és I bánata meggörnyesztett, midőn imával fordul az Egek Urához, fékezi és tisztítja szenvedélyeit, Imához szoktassuk tehát, a nép gyermekeit! A kültelkeken azonban erre alkalom nincs, a tanulók a nagy távolságok miatt, nem járhatnak istentiszteletre. Legyen tehát az iskola egyúttal Isten háza, egyik teremben az egyik ; a másik teremben a másik vallás hívei dicsérjék legalább vasárnaponként, az Urat. imaval és énekkel, tanítóm vezetése és felügyelete I alatt. A főváros háztartása 'ényleg igen meg van terhelve kultusz-kiadasokkal ez azonban nem fog nagyobb kiadásokkal járni. Tanítóink önként fognak jelentkezni arra, hogy a tanulókat, istentisztelethez összegyüjtsék; ők érzik, ők tudjak legjobban, hogy a nevelést mennyire megkönnyíti a vallásosság. Most csak arra kérjük az igen tisztelt
