Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-21 / 24. szám
AÁlgUSzt us 21i. mindnyájan tartoztak továbbá a 8ajar, valla Buk szerint rendezett istentiszteleteken szoros ellenőrzés mellett megjelenni. — Az ifjúság- erkölcsi magaviseleté az évvégi osztályozás sze- rinr összegezve: 347 nyilv. tanuló közül 229 jó, 116 szabályszerű. 2 kevésbé szabályszerű. Nagyobb kihágások, melyek egyenes kizárást vontak volna maguk után, nem fordultak elő ; de az. iskolai rendszabályokba ütköző rossz magaviseletért három tanulót kellett eltanácsolni és kilenczet igazgatói megrovásban részesíteni. A jövő iskolai évben megnyílik a hetedik osztály. Budapest székes fővárosi II. kér. községi felső kereskedelmi iskola Szerkesztette Péter oanos, igazgató. Emödi Antal : ^„A pénzügyi műveletek elméletéből czim alatt közli egy nagyobb dolgozat II részér. A tanárkaiban volt egy igazgató. 9 rendes, 3 óradijastanár s 4 hitoktató ; rendkívüli tárgy tanításával foglalkozott 1 tanár, Irodalmidig is munkálkodtak a tanárok közül : Péter -János. Emödi Antal, Ferdinándy Gejza, Rajnai Marton. Zachár Gyula, dr. Ürmössy Gyula, a könyvtárakról es gyüj töményekről érték kimutatások nincsenek az értesítőben. Volt az iskolának Verseghy-ön- képzököre. Ösztöndíjul 9 tanuló kapott összesen 760 irtot. A tanulók száma volt a 3 évfolyam 6 osztályában (100 + 70 + 61) összesen 231 Érettségi vizsgálatra jelentkeztek összesen 83-an, kik közül jeles nem akadt, megbukott ellenben 40 { = 48%). Igen jellemzőnek és mélyen elszomorítónak találjuk a tanárkainak az iskola történetéről szóló fejezetben foglalt következő leplezetlen kijelentést: „A tanítás menetének megfigyelésénél most is kénytelenek vagyunk már sokszor hangoztatott panaszunkat megismételni, hogy a szervezet követelményeinek a tanulók csak nagyon csekély százaléka tud megfelelni. A legszor- galmasabo és leglelkiismeretesebb tanárt is kétségbe ejtik a jelenségek, melyeket a .szabályzat követelményeinek komoly végrehajtja Sanál tapasztalni kénytelen. Az alsó osztály tanulóiról megállapítható, hogy nagy jóakaratot, dicséretes szorgalmat, de átlag gyarló fiziku mot és készültséget hoznak magukkal E\ről évre növekszik köztök a jobb tehetségüek, de a csenevész testalkatnak szama is. Egyébként azt tapasztaljuk, hogy a tanulókon, abban az aranyban, a mint a felsőbb osztályokba lepnek, szellemi elerőtlenedés vesz erőt “ Budapest székes fővárosi II kér. polgári fiúiskola értesítője. Szerkesztette Szenesig Mihály az intézet buzgó es ielkiismeretes igazgatója. Ugyancsak ő ismerteti az okokat a melleknél fogva az intézetnél tervbe vett ötödik es hatodik osztály az elmúlt tanévben megnyitható nem volt. Az ő erdeme, hogy az intézetet látogató növendékek úgy a vívásban, mint a tánezban oktatást nyernek. Az elmúlt tanévben a szokásos szünnapokon kívül a tanítás szünetelt 1898. évi szép tember 20-ikán. II. Vilmos nemet császár ó Felsége ünnepélyes fogadtatásakor, mely napon az ifjúság az egész tanári testület vezetése alatt az Albrecht-úton várta az ünnepélyes bevonulást Továbbá szünnapul adatott 1898. évi február hó 23-ika, mely napon koronás királyunk ó Felségének ama közörömet okozott fejedelmi elhatározása alkalmából, hogy nemzeti történelmünk tiz kimagasló alakjának a székes fővárosban szobrot emeltet, iskolai ünnepély tartatott Az intézet statisztikai adatai a» általára s áramlat szerint: beírtak 348, kimaradt 33, meghalt 1, maradt a tanév végén 314 tanuló. A beiratások az 1898—99 tanévre folyó évi szeptember hó 1—5 ig az intézet fekete tábláján annak idején közzé teendő módon történik. Tíuiia|>esi. 1 81)8. (4 ) Koronaőr kaszárnya. A honvédelmi miniszter felhívta a fővárost, hogy a koronaőrség részere epitsen új- kaszárnyát. BUDA és- V 1 D>É:K E A közgyűlés- már el is határozta a> ka- j szarnyaépitést s vegyes bizottságot, küldőit ki, j hogy keressen alkalmas telket s alapítsa, meg ! a kaszárnya építést program inját. A vegyes-bt- , zottság először a VIes-zaros utezn, es Koronaőr- j utcza sarkán szemelt ki telkei-, de a főváros j iskolát épített oda. Elmentek hat az Oswiom- I utczába, de ott meg a közmunkák tanácsa nem engedte meg a kaszárnya építését, mert az villaterület Végre is a királyi, palota épitő- bizottsaga segítette ki. a telekkeresö bizottságot a bajból s a koronaőrök kaszárnyája czéljára a Palota-utcza és Logodi-utcza sarkán: levő i telket ajánlotta fel, a melynek négyszögöléért • 11 forintot kért. A vegyes bizottság az aján latot el is fogadta s megcsinálta az építés programmjai. mely szerint a k.is*arnya 1.7.2,000 forintba kerülne.. A pénzügyi es gazdasági bízóit sag elé az .irt került ez ügy, hogy a 172.000» Irinyi epitesi költség fedezetét mutassa ki A tárgy a- ! las sorait a biz.oit.sag tagjai fölvetettek azt a 1 j kérdést, hogy a íőváros köteles e a koronaőrök- j nek kaszárnyát építeni Azt is kifogásolta a bizottság, hogy a kiküldött vegyes bizottság ’ nemcsak a koronaőrök szamara, hanem a hon ; védelmi minisztérium altiszt-Írnokai s a kezelő- \ tiszti iskola szamara is a fővarossal akart ka ; j szárnyát építtetni. Konstatálta a bizottság, hogy j sem a véderőről, sem a beszállásolásról, sem a honvédségről szóló törvény nem kötelezi a i fővárost a koronaőrök elszallasolasára, még. j kevésbé Írnokok és katonai iskolák elhelyeze- ! sere. így allván a dolog, a bizottság nem is- ! mutatta ki a fedezetet, hauem azt fogja ja | vasolni a közgyűlésnek, hogy ne építsen uj kaszárnyát. Ha azonban a honvédelmi minisztérium, ! hogy — hogy nem, mégis be tudná bizonyítani, ; hogy a fővárosnak kötelessége a korouaőrök- | nek kaszárnyát épiteni, hát jól van, ő meg ■ építi, de csak azzal a fölétellel, ha erre a s | czelra olcsóbb telket keresnek, a melyen azután 1 a kaszárnyát is olcsóbban lehet előállítani Eddig van mostanáig a koronaőrök ka- ■ I szárnyájauak ügye a mire pedig égető szűk- 1 1 ség van es a mit elodázni nem szabad. Búcsú. *) Gyönyörű verőfen}es napsugár ölelkezett j a remek csoportozatu budai hegyek erdőpár- > tazta oromzataival is lesimult a kies völgynek I háztömbéi közt hullámzó sokadalomra. Zsúfolva telilettek a Pauter es Rónám 1 uiczák terei, ily nagy közönséget reg nem la- , : tóit a krisztinai búcsú; a környék természeti j 1 szépségéi - a mindenek fölé helyezkedő üdítő I balzsamos levegő, meg tálán az újkor haladá • sanak eszköze a rég vart s most vígan sikló villamos járultak hozza az ünnep nagy láto- gatottsagahoz Kétfelé szelődott a búcsú színhelye; a villamos áltál kette osztott Szent János-teret részben az amerikai fényképészek foglalták le feles számmal — a kik e czélra egyenest „Pá rizsből“ érkeztettek és a helyőrség legénysége meg a cselédvilágnak emlékezetes örömére potom öt perez alatt keuegetik bádogra az ember képmásat regi helyükön a tornacsarnok déli oldala mellett; szomszéd lett hozzájuk a körhintás, aki mozgó szerkezetét oly elmésen használja ki a gyerekseregből harácsolt szele- meny bájtokkal, hogy inig' a hinta küllőit 8—10 gyerek mozgatja a felső ernyő alatt, addig az alsó fóleu vaspóznára erősített 1 ófejü fakecské ken „bájos zenének hanginál“ jó pénzért nyar- galász a másik sereg, — soha szocziális kérdés még szebben meg nem oldódott: a gyerekek potyára izzadhatnak fent — a hinta fennakadás nélkül működik s a vállalkozó elég jó képpel rakja zsebre a tiz filléreseket. Bezzeg másként, van ez az első magyaramerikai hajóhintánál; itt már kék csótaros tengerész-jelmezben lóbbálják a sárgaréz sód 1 *) Közöljük, habár elkésve is ezt az érdekes leírást. Szork. ronyra akasziott szegedi-papucaformáj u csónakot a fentebbi, — kizárólag szárazföld li tengerészeti hivatalnokok, s egy .kerekre járó sipláda- óriás borzasztó- kürtharsogással okádj* i hogy : Maros vize folyik csendesen..... Kőmives iparunk trencsenvidéki. ke.llékesei pedig több fajú angolkeserüknek. és- italványok- nak, bőséges kortyogatasa után félre billentett kalappal és száj,szögle tbe szorult olyan szivar- ceütkaval, a mely csak hátulról fogyatkozik, kéjes iugással niozogtat,ódnak a „magasabb“ űrben — oda se hederitvén a velük ing erkedő s fillertelensegük miatt künnrekedt inasgyerekekre a kik folyton kiabálják :: Janó ! csocte kutykuruty.!! Közvetlen a jarda. mellett, hajlított nádpalczaról csüngő rézkarikán gubbaszt egy nemzeti sziuüre festett szürke vércse-, a ki. miut disz papagaj hivatva van a néhai kai- deusoknak csízióba öntöttjórló bölcsességet egy bádog v.álluból — a planétáinak megfelelő, színezett sorrendű papirosokból kihuzogatni — hozza jövendölvén a kis lutri szamait is — meg ä jövendőbelijét is a szobalánynak — a. mit a „Frajter“ ur szokott elolvasni Az immár „Krisztina-kőrúttá“ emelkedett János utcza most búcsú sétánynya alakult, mert a templom korüli utczakbau van az igazi látni való.. Sátor s tor melleti. — rekedi hang ara- doz ki belőlük s hódító dicserget.essei akarnak mértékűiül az árusok portékáiktól — miknek megvetele óriási elönynyei van szériátokba ház tartás es gyermek nevelésre meg társadalmi* átalakulásra. Mások a legújabb bakanótát énekelve- márékra fogott daiosköny vük me ;vetelere csábítják a szolgálaton kívüli viszonyba helyezett inasgyerekeket — inig egy finom moíoiu — most letárgyalt vigécznek latszó úriember, gya- logszeken allva s balkezében egy emberi koponyának fazekas kéziéi eredt utánzatai szorongatva válogatott kifejezésekkel, kinálgaija, azon indiai kigyótojásokat, miknek kiköltesehez: csupán egy szál kéntelen gyufa igényehet,ik. Az apróbb gyerekek mézes tésztába, fog lalt kék üvegeken at. szemlelgerík a jo világot,, alapos kilátással arra. hogy az imént elvezett amerikai limonádétól másnap reggelre o«yaiilesz a szájuk sarka mint a. fecske-fióké..... . Mindenki visz haza valamit, miiideiikinek van olyat* valakije, - a kinek kedveskedéssel akarja emlékezetessé tenni e mrpot — vagy látni es élvezni vágyik ezek atadasakor az otthon, várakozó kicsinyek örömtől sugárzó. orcz.aj;at.. . boldog mosolygását. Haeffler István. Ismerősein k. (Árnyak és fények.) Szilassy Imre. Mindég a régi jó világ jut eszünkbe, midőn Szilassy Imrét önálló szerepben latjuk, ez a jó világ jut eszünkbe, ha, vele a társaságban beszélünk. Egy letűnt, korszak művész képviselője, azé a korszaké, melyben valaki színészé vagy Íróvá hivatásból lett, nem félje választott pályáján sem azt, hogy fázik sem azt, hogy ehezik Hogy Szilassy Imrét Krecsán}ú szerződtette, azt igen jól tette, mert alig találunk ma már oly színészre, ki magyaros zamatu szerepeket még játszani tud. Szilassy Imre régi kegyeletes modoránál fogva nem lehet kegyen- cze a hirlapirásuak, a benne rejlett, érték azért hevert oly soká felhasználatlanul, bízvást reméljük tehát, hogy most, megtalálta az alkaU mat é> helyes teret, hol tudását, és művészetét kifejtheti, lévén Krecsányiuak elve, hogy társulata tagjaiban felismeri a tehetséget ég őket erejükhöz képest szerepkörhöz juttatja, Szilassy szerepköre: népszínművek, magyar társadalmi vígjátékok kedélyes alakjaiban vau, Reméljük, hogy nevével a színpadon többször fogunk találkozni.
