Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-07-11 / 20. szám

VII. évfolyam 20. sz (Szt.-Jakab hava) Julius II Budapest. 1898. ír AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLA EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EilSIPTSX-.jSrX KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Váro&major-utcza 28. Megjelenik liavonkint háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre (5 korona, évnegyedre 8 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. 6. ) 0 s z o 1 y Kálmán segédtanító; tanította Michalecz József heiyet- tesitőjeként a IV. fiúosztályt a tanév elejétől végig, heti 20 órában, ugyanott a rajzot heti 2 órában. Heti óráinak száma 22. Az iskolai ünnepélyek alkal­mával ő készítette elő a magasabb osz­tályok növendékeit az énekre, s ugyan­csak ő vezette a római katli. tanulók egyháziének tanitását s az ifjúság ré­szére szolgáltatott szt. misén ő kísérte orgonán a gyermek sereg énekét, ő volt a tantestületi értekezletek jegyzője. 7. ) K r ü n n e r Anna osztály taní­tónő; tanította márczius 15-ig az I-ső leányosztályt heti 19 órában, s azon kívül felügyelt a kézimunka-tanításra, de ekkor megbetegedvén, osztályában a tanítást Farkas József igazgató végezte a tanév végéig. 8. ) A p p 1 Lajosué osztály tanítónő; tanította a II. leányosztályt heti 20 órán át. 9. ) Csonk a JózSa osztálytani- tónő; tanította a III. leányosztályt heti 20 órában, s ugyanott a súlyosan meg­betegedett özv. Czagányi Gás- párné helyett a kézimunkát heti 2 órá­ban. Heti tanóráinak száma 22. 10. ) Farkas Józsefné, tanította a IV. leányosztályt heti 20 órában, s özv. Czagányi Gáspárné helyett a kézi­munkát heti 3 órában. Heti tanóráinak száma 23 volt. 11. ) Özv. Czagányi Gáspárné kézimunka tanítónő a tanév elején sú­lyosan megbetegedvén, az egész tanév folyamán nem taníthatott. Csonka Józsa és F a r k a s Józsefné helyette­sítették az egész tanév folyamán. 12. ) Bazóky Géza róm. katk. áldozár, várbeli segédlelkész; tanította a hit-, és erkölcstant az összes osztá­lyokban. Heti tanóráinak száma 16. 13. ) Fábián János ev. ref. lel­kész heti 4 órán át részesítette az ev. ref. vallásu tanulókat a vallásoktatásban. A tantestület tagjai részint beteg­ség, részint családi, vagy egyéb körül­mények és okok miatt összesen >-57 9 fél n ap o t m u 1 asz to t ta k. És pedig: P e t z i n a Ödön — F a r k a s József: 21 ; Vértesi Jenő: 4; Vaskó Bertalan: 4 ; Mi­ch a 1 e c z József az egész tanévben (357 ;) K r ü n n e r Anna: 116; A p p 1 Lajosné: i ; Csonka Józsa: —; Fark a s Józsefné: 4: Ozv. Cza­gányi Gáspárné : 7 1; O s z o 1 y Kál­mán: —; B o z ó k y Géza 1; Összesen: 579 félnapot. Helyettesítésüket O s z o 1 y Kál­mán várbeli, Móni* Krisztina, Garay Gizella, és Sauersitz László krisz­tinavárosi segódtanerő végezték. A tanulók mulasztásai a következők voltak : I. fiúosztály — — 953 félnap. II. „ — 664 III. „ — 850 IV. „ — — 655 I Évi jelentés a Budapest, L. ker. budavári iskolatéri közs. el. népiskola 1897/98-ik tanévi működéséről. (Befejező közlemény.) . A tauszemélyzet a következő volt: 1. ) P e t z i n a Ödön osztálytanító, tanította az I-ső fiú osztályt heti 19 órában, azonkívül a IV. fiúosztályban a tornát heti 2 órában. Heti óráinak száma 21. — Ő volt egyúttal a könyv­táros. 2. ) Far k a s József igazgató-ta­nító, tanította felír. 3-ig a II fiú osz­tályba járó tanulókat, Krünner Anna megbetegedése után pedig, márczius hó 15-től a tanév végéig az I-ső leány osz­tályt, heti 20, illetve 19 órában, s ve­zette az iskola ügyeit. 3. ) V é r t e si Jenő osztálytanító; február 3-ika óta Hu t k a Aladár megbízott segédtanítónak a Vl-ik kér. Szent-László úti iskolához való átlielyez- tetése után, tanította a II. fiú osztályt a tanév végéig, heti 20 órában. 4. ) Vaskó Bertalan osztálytanító ; tanította a III. fiú osztályt heti 20 órá­ban, s ugyanott a rajzot heti 2 órában s a tornát heti 2 órában. Heti tanóráinak száma 24. Ő volt a tantestület pénz­tárosa. 5. ) Michalecz József osztály­tanító; a IV. fiúosztály vezetésére volt beosztva, de 1897. évi április hó 20-tól tartó betegségéből fel nem épülvén, a tek. főv. Tanács által az egész 1897/98. tanévre felmentetett a tanitás alól. BUDA és VIDÉKE TÁRCZÁJA.“ Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Krecsányi társulata. Négy tehetséges, a színművészet Múzsá­jától bőven megáldott és áthatott művésznőt mulatunk ma be kedves olvasóinknak. Nevök, tudom, nem ismeretlen, mert úgy a fővárosi lapok, mint lapunk hasábjain is többször találkozhattak a szép Hahnel Aranka a szimpatikus T. Hadrik Anna, a kedves T. Csige Böske és Krecsányi Veruska nevével. Röviden már akkor is elmondottunk egyet mást művészetükről és kedves szemé­lyükről s erőnkhöz képest elhalmoztuk szerény, de jól megérdemelt, igaz szívből eredő elisme résünkkel, melyben, tudjuk, egyszersmind a budai közönség érzelmeit tolmácsoltuk, a mely kedveli az oly tehetségeket, a minő a Kre­csányi e társulat kitűnő tagjaiban nyilványul. A tisztelet irányukban s az igazi tehetség előtt való meghajlás bírt reá bennünket, hogy szerény méltatásunk kíséretében eddigi színi életpályájokról is röviden informáljuk a kö zönséget. * * * A Krecsányi társulat szép drámai prima­donnája Hahnel Aranka öt év óta halad pá lyáján, a melyen eddig még mindig dicsőség és ünnepeltetés érte. Rég* óhajtott vágya, a színésznővé lehetés, akkor teljesült, a mikor még mint fiatal leány­kát 1892-ben az Országos Szini Akadémiába adták Itt csakhamar feltűnt tanárainak, Nagy Imrének, Váráéinak és Újházinak, a kik a szép tehetségű művésznő jelöltet oda adással tanítván, 1893 ban már annyira kiképezték, hogy Halmai szabadkai director hívására el­fogadhatta a szabadkai színház dráma prima donnái állását. Itt lépett fel legelőször az „Öröktörvényben“ óriási sikert és dicsőséget aratva. A szabadkai közönség nagyon szerette, s nem szívesen engedte el a kedves művész­nőt, aki 1895 ben bejárván a nagyobb vidéki városokat. 1896-ban beutazta az örök szép Italiát s üdülten tért haza gyengélkedése'után. 1896. végén elfogadta Rakodczainak Kassára való szerződését, de itt csak rövid ideig le­hetett ht közönség kegyencze, mert ugyan abban az évben Eperjesre ment. Hogy miké­I pen hódított itt a bájos művésznő, még csak vázlatosan sem Írhatjuk le a hely szűke miatt s csak azt említjük fel, hogy február 7-diki ju­talomjátékán a rengeteg virág ajándékok kö­zepette ezüst koszorúval tüntették ki őt az eperjesi jogászok s legmélyebb hódolatukat fejezték ki a nagy tehetségű művésznővel szemben. Mielőtt Krecsányihoz jött, az ő régi, kedves szabadkai közönségét is meg akarta látogatni, a mely valóságos tüntetéssel fogadta. Este csaknem minden jelenésében megtapsol­ták, s az első felvonás után. a viszontlátás örömére ezüst koszorút, nyújtottak át neki s ő a meghatottságtól könyezve fogadta el a kö­zönség szeretetének e csekély jelét. 1897 májusába már Budára jött, hon­nan a Saison végével Temesváron és Pozsony­ban megfordulva, most egy év után ismét körünkben van, s folytatja köztünk is a már múlt évben megkezdett hódításait. Művészetét, mint azt a vidéki városok is elismerték és ünnepelték, mi is méltányol­juk. mert tapasztalatból tudjuk, hogy nagy, kitűnő tehetséggel állunk szemben, a mely a dráma minden nemében, de különösen a mo­dern salon drámai szerepek előadásában utol­érhetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom