Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-05-21 / 15. szám
Budapest. 1898. (3) BUDA és V 1 D K K E munkásságának vége szakad és ő nyom nélkül eltűnik. Valószínűleg a budai krónikával tett kísérlete balul ütött ki, tétlenül élni pedig idegen földön nem akart. Ajánlólevelében két jellemző vonás tűnik föl : az ideális felfogás a könyv- nyomtátásról es a humanisták émelygős hízelgéseitől elütő, komoly, mondhatnék, méltóság- teljes hang, melylyel pártfogój i iránt háláját tolmácsolja Ilyen ember nem szánja el magát arra, hogy a kegyelem kenyerén élősködjék. Azonban a budai nyomdának rövid működés után bekövetkezett enyészete Karai László érdemét nem csökkenti; sőt talán fo kozza még dicsőségét. Azt látszik elárulni, hogy az általános közönyösség közepett ő volt az egyetlen, ki belátta annak fontosságát és szüségességét, hogy Magyarországnak nyomdája legyen. A mi az ő életpályáját illeti, kevéssel a budai krónika megjelenése után, „a királyi személyes jelenlét törvényszéki helytartójává“, vagyis királyi szernélynökké neveztetett ki, és ezen magas birói állásban szolgait királyának és hazájának. Püspöki székre nem emeltetett. Valószínű, hogy ő maga vonakodott magasabb egyházi méltóságot foglalni el. és így az ó óhajtása teljesült azzal, hogy a budai prépost- sagban fejezte be (1-185 ben) életét Azonban kivételes szerencsétlenség erte holta után emlékezetét. A hirnév, a mit a sajtó, mint nagylelkű pártfogójának, neki óhajtott biztosítani, másra szállott jogtalan örökség gyanánt; migaz ő emleke négy századig tartó feledes homályába merült el. Most mar az a dicsőség, a mi a hazai müveitségtörténet lapjain eddig Geré.b László nevét környezte. Karai László nevére fog többé el nem halványuló fénye árasztani Áz Országos Magyar Iskola Egyesület 1897-ben. Az Országos Magyar Iskola Egyesület hasznos működésének szép, de sok tekintetben elszomorító képét látjuk a tartalmas évi jelentésben. melyben újra olvashatjuk a szívbe nyilaié kifejezést, hogy az egyesületnek, pint a többi közművelődési egyesületnek is dermesztő közönynyel heü küzdeni, a jövedelem évről évre apad. pedig a nemzetiségi szempontból szükséges teendők szama évről évre gyarapodik. Ez csak egy lassú rengődés, mondja az évi jelentés, a mit a legtöbb közművelődési egyesület ugyan igyekezik elpalástolni. — „Az egyesületek sikeréhez első sorban pénzre van szükség, mert óvodákat, a magyarság e melen getö fészkeit létesíteni, azokat berendezni azokat óvónőkkel ellátni, népkönyvtárakat szervezni, a magyar nyelv tanításában buzgó tanítókat jutalmazni, munkás kaszinókat, illetőleg olvasó köröket felállítani, szép szavakkal; csattanós mondatokkal a hazaszeretet hangoztatásával semmiből előhozni, megteremteni nem lehet.“ Az Országos Magyar Iskola Egyesület minden nyomasztó körülmény daczára ,fejlődésük szicstájánu tartotta meg eddigi intézményeit és alkotásait. Fenntartott a mull évben is két munkás kaszinót egyet az V-ik, egyet a 111-ik kerületben. A Ill-ik kerületi munkás kaszinó Lajos utcza 151 ik szám alatt van. A III-ik kerületi munkás kaszinó szépen fejlődött, a mi első sorban annak a szeretetteljes gondozásnak köszönhető, melylyel a Ill-ík kerületi választmány egj'e^s lelkes emberei és ezek között dr. Tatay Adolf felkarolták. Különösen örvendetesnek tartja a jelentés, hogy o kaszinó fejlesztésében és virágzásában gyöngéd női kezek is közreműködtek. Tatay Adolfné urhölgy ebben az évben is jótékony szelleme volt a munkás kaszinónak, melynek tagjai saját költségükön nevezett úrnő arczképét elkészíttették és a kaszinó helyiségében 1897. áprit 20 án társas vacsora köziben elhelyezték. A kaszinó tagok száma itt 850. kik télen szorgalmasan látogatták a kaszinót. A kaszinónak 482 kötetből álló könytár- ból 351 tag vett ki olvasás végett könyveket. A szellemi élet élénk volt“, felolvasásokat tartott a magyar népoktatási kör. A kaszinónak 457 fit 85 krajezár bevétele es 454 frt 85 kr kiadása volt. 1805 adag theu elárusitasaból 90 frt folyt be. Az Országos Magyar Iskola Egyesület tevékenységének második csoportozat, az óvodák által való hatást a mi illeti, a felügyelő bizottság örömmel jelenthet sikereket. Krisztina-körut—Egyháziéi' A budapesti közúti vasúttársaság a Fe- rencz József-hid budai hídfőjétől a budai Krisz- tina-köruton át, az Egyház-tértől a fogaskerekű vasutig uj vonalat építtet, a melynek meg volt a inütanrendőri bejárasa Stetiua József elnök- lésével. a vasuttarsasag képviseletében ott volt Jelűnek Henrik vezérigazgató. Kertser István és Steller főmérnökök, Irsay J. és Gaái Karoly felügyelők. Az elnök ismertette az uj vonalat s föladatát, Rupp Imre miniszteri ta nácsos pedig arra kérte az elnököt, terjeszezo ki a bejárást az egész vonalra, hogy az egész voualat meglehessen nyitni, Vosits Károly főváros' tanácsos is hozzájárult ehhez, haraszti Jelűnek Henrik igazgató pedig kijelentette, hogy a vasuttarsasag készséggel teljesirí a hatóság kívánságát. Az elnök ennélfogva elrendelte az egész vonal bejárását s a bizottság kiment a helyszínére. Az uj vonal iránya a következő: Krisztina körút, Szent János tér, Attila-körut, Szarvas tér. Egyház-ter, Ferencz József-hid (s a hirion at a Vámház-térig) A bejárás után a bizottság megáűapitotta, hogy nagyobb akadály nem mutatkozik ; az uj vasútvonalnak közforgalomba adását azonban az elnök mégis attól tette függővé, hogy a főváros elkészítteti az Ördög-árkon át vezető s a bizottság követeléseinek teljesen megfelelő ideiglenes hidat Meg kell dicsérnünk haraszti Jetiinek Henrik urat a közúti vaspályatársaság vezér igazgatóját, ki Buda érdekében a leg jobb szívvel tesz meg minden lehetőt, s arra törekedik, hogy Buda közlekedése elérje azt. a mit e téren kívánunk. A Buda és Vidéke minden alkalommal tolmácsolta a közönség jogos óhajait és hogy nem kelt ki mint néme lyek szerettek volna és szeretnék, a közúti vaspálya ellen, nem gáncsoskodott folytonosan annak oka az, mert látja a vezérigazgatójában a budai érdekek jó barátját, ki a kívánságokat teljesiti Le kell számolni azzal is, hogy akadályok. nehézségek vannak,sokszor egyes ügy a hivatalban vesztegel. Mi megvagyunk győződve, bog}7 a közúti vaspályatársaság vezér- igazgatója a belé helyezett bizalmunkat mindig megfogja érdemelni és csak arra ad nekünk alkalmat, hogy kedvezően számolhassunk be azokról, mit Budáért tesz és tenni fog. Kérjük a közönség és magunk nevében, hogy ne legyen okunk soha az elkeseredett panaszok közlésére és kivánságiak elintézésével fokozza a beléje helyezett bizalmat. Felhívás a törvényhatóság tagjaihoz. Igen tisztelt bizottsági tag urj Bogisich Mihály püspök ur 0 méltóságának esztergomi kanonokká történt kinevezésével és ezen kinevezés elfogadásával az I. kér. várbeli plébánost állás megüresedett. A várbeli egyházközség hívei aláírási ivén azzal a kérelemmel fordultak hozzánk, hogy a megüresedett plébánosi állásra ft. dr. Nemes Antal urat jelöljük, a ki a várban segédlelkészi minőségben több mint 10 év óta teljes odaadással buzgólkodik azon erkölcsi érdekek szolgálatában, melyek a lelkész magasztos ! életfeladatat képezik. A várban lakó kath. bizottsági tagok, szám szerint 14-en. külön értekezletükön 12 szavazatta] szintén dr. Nemes Antal jelölésé ben állapodtak meg és ebhez hozzájárulásunkat kérték, utalással azon erkölcsi kapocsra, mely- j uek a lelkész és hívei között feimállania kell. I Május 21. E kívánság előtt, nagy fontosságú indokánál fogva, az 1. ke:, bizottsági tagok mai napon tartott értekezletükön készségesen hajollak meg és 20 szavazatból 17 szavazattal a várbeli plébánost állásra ft. dr Nemes Antal káplán urat jelölték. az ügy érdekében lévén, hogy a lelkész választásánál első sorban a legközvetlenebbül erdekelt egyházközség óhaja vétessék figyelembe, bizalointeljesenjkérjük az igen tisztelt bizottsági tag urat, hogy jelöltünket becses szavazatával úgy kerületének értekezletén mint a bekövetkezendő választásnál is kegyesen támogatni méltóztassék. Kelt Budapesten az I. kér. bizottsági tagok 1898. évi április hó 26-án tartott értekezletéből. Kiváló tisztelettel Garancsy Mihály, dr. Országh Sándor, értekezlet! jegyző. órtekezleti elnök. Krisztinavárosi nyári színkör. A krisztinavárosi nyári színházban mióta Krecsányi pompás társulatával megkezdte a nyári saißont, nap-nap után újabb óa újabb meglepetésekben van résié a közönségnek. Szebbnél-szebb díszletek és bútorok dí«zi- tik a színpadot. Minden színre kerülő darab a legteljesebb stylszerűseggel van kiállítva. | Ha valakire, úgy Krecsányira joggal alkalmaz- : ható az az ismert szólam, hogy „nem kiméi I sem költséget, sem fáradságot * Minden idejét, j reggeltől előadás utánig a színpadnak szentéli, i minden jövedelmét színpadi beruházásokra for- i ditja. Előadásai, fegyelmezett, müvésztestületé- i vei és az ő geniális rendezésével, a pesti állandó színházak mellé sorakoznak A közönség nagyon megvan elégedve úgy a drámai mint az operett előadásokkal, ami nem is csőd* olyan énekesnők mellett mint a gyönyörű hangú Anday Blanka, a likkes és tempera mentumos Amon Margit, a kaczkias, elaven R. Pataki Róza. és a bajos kis direktor leány Krecsányi Veruska A drama és vígjátékokban különösen tetszenek Hahnel Aranka, T. Csige Bőske a kis naiva. és T. Hadrik Anna a hősnő, továbbá Bubi Erzsi, Berzsenyi Julia. A férfiak közül kiemelendők az operett és népszínműnél Békéssy a szép hangú baritonista, továbbá Kovács. Dezséry és Ligethy a kik már régi jó ismerőseink. A drámánál különöséé kitűntek Thury Elemér. Réthey, Berky és Bóvis. Krecsányi föielevenitette a régi szebb ze- néjü operetteket mint: Kis herczeg, Boccaccio, Ripp, a melyek nagy közönséget vonzottak a színházba. Bizony, egy ilyen szorgalmas, faradhatatlan igazgató mint Krecsányi, es egy ilyen nagy 1 ambiczióval dolgozó művész testület megérdemelne ha végre állandó tanyai üthetnének valahol, például Budán, akkor mutatnák csak meg, hogy mit tudnak . . . Node várjanak még. . . A türelem állandó színházat terem. . . . A buda-krisztinavárosi nyári színház heti műsora. Hétfő : Egy párisi regény. Kedd : A bányamester Szerda : A cornevillci harangok. Csütörtök : A vasgyáros. Pentek: A rezervisták. Szombat : A madarász. Vasárnap: Bukow a székelyek hóhéra, vagy a mádéfalvai veszedelem. Hétfő : A kék asszony. A függöny. Krecsányi Ignácz, a budai színkör közszeretetben álló igazgatója — költséget nem kiméivé — folyton azon van, hogy a közönség ne csak jól megválogatott személyzetének játékában gyönyörködjék. hanem, hogy a játékhoz szükséges díszletek is folyton lehetőleg az igényeknek megfelelőek legyenek. így legutóbb a tavalyi Ízléstelen reklám függönyt festette át. A függöny a színművészetek allegóriáját ábrázolja : Derűs égboltozaton hófehér felhők közt látható Apolló a szép művészetek Istene a nap széké-
