Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-01-02 / 1. szám
Budapest. 1898. VII. évfoiyan I. sz. (Boldogasszony hava.) Vasárnap, Január 2 BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A M A G Y A ROS O D A S N A K KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ZEZEeiDI^nLTSTI G-TUL^. kiadó-hivatal, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Várocmajor>utcza 28. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 0 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-uitcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Olvasóinkhoz. hogy ezt a keretet csak ritkán és nagy hazafias ügyeknél is csak úgy léptük át, lia-^izojjat Buda és vidékére vonatkoztattuk. A keretet minden sürgető bírálat daczára még jobban megfogjuk tartani, mert Buda és vidékéről annyi a mondani való, hogy elég érdekes tárgyat találhatunk. Több mint 6000 féle buda vidéki ügyet vetettünk fel és nem egy felett tekintélyes eszmeharcz folyt. Buda csak úgy lehet azzá a mi a történeti múltban volt, ha a vidék mely foglalatját képezi, szintén emelkedik, ha Dunántúlnak ismét a szive lessz s az mozgatja a sz e 11 e m, az ipar és kereskedés idegeit. Ott a hol a király palotája van, ott legyen a szellem és születés arisztokra- tiájának, az előkelő müveit pénzvilágnak városrésze, itt n.g* v e 1 j é k a z i f- ju Ságot, itt legyenek a miniszteri és egyéb hivatalok, közintézetek, középületek ... Itt építsenek palotákat főuraink és főpapjaink. Budán és vidékén alakuljanak tisztviselő és egyéb családház építő szövetkezetek, üdülőhelyek, menhelyek. lég és éghajlat gyógyintézetek, mindenféle sanatoriumok a Pilis hegységtől a Vérteseken át a Balatonig és az egész vidéken. Ezek merész tervek, de nem lehetet* len álmok és mi ezeket az álmokat fűzni fogjuk tovább és ábrándozunk az ábrándozókkal, cselekszünk a cselekvőkkel. . . . Szép és nemes feladat erre vállalkozni, s aki erre vállalkozott, az temp lomba lépett, melynek küszöbén le kell vetni a sarut, mert az önérdeknek a mennyire az emberi tisztességes önfen- tartás ösztöne megengedi, kívül kell maradni. Minden perczet lefoglal a komoly munka, a melylyel a jövő alapját hordjuk össze. . . . Ennek az emelkedésre hivatott városrésznek és a szép vidéknek fel kell virulni és virulása mellett magyarnak lenni, nem csak nyelvében, de gondolkodásában és szellemében is. Nemcsak a nyelv, de az anyag is legyen magyar s a nyelv és gondolkodás különösen iő magyar, mert nemcsak szép vidék, de a haza vidéke Buda. Buda és vidékének emelkedése az egész ország érdeke, s különösen az lesz, ha majd nem csak a Lágymáson, de egyéb budai részekben is az ifjúságnak egyetemei épülnek. A könnyű, gyors és jó közlekedés Buda és vidékének létfenntérele, ezt erélyesen sürgetjük, de rendszerrel és e tekintetben sem engedjük kezeinket leköttetni. is cselekedtek volna egyébként. Gecsőné panaszkodni kezdett a fiatal férfinak és amikor panaszkodott, a hangja edesen suttogó, részvétet keltő volt annyira, hogy Szebehelyi Kál mán piczi keze után nyúlt, kétszer-háromszor végig simogatta majd rá is hajolt, megcsókolta, aztán az arczához szoritota azt miközben mind a ketten megremegtek, forró vérük bizseregni kezdett s arezukat lázas pirosság futotta be. Az izgatott kisasszony majdnem hogy szerelmet vallott Szebehelyinek. — Lássa, Kálmán Sándor engem nagyon elhanyagolt, pedig én szerettem őt Hanem mikor észrevettem, hogy ő nem törődik velem s inja magát mellettem, az én szivem is hidegülni kezdett. Nem éreztem elkeseredettséget, csupán unatkoztam s kimondhatlan vágyat érestem olyan férfi mán, aki engem nagyon szeretne, kizárólagosan szenvedélyesen s a kinek lábához kuporodhat- nám, úgymint most a magáéhoz, az arezomat az ölébe temethetném, < meg a hajamat simogatná meg, az arezomat és a vadaimat csókolná és ajakamat. Azután érezuém, hogy a teste mindjobban remegő lesz. a lélekzete sebes, lehelete forró, csókja tapadó Ha elválnék uramtól, ilyen férfit szeretnék. A fiatal férfi nem vitte ezélzásnak a szép asszony szavait. Simogatta a kezét tovább, olykor meg is csókolta azt. Hanem a haja meg arczához nem nyúlt és az ajakát is érintetlenül hagyta. Sokáig ülhettek igy, mikor Szebehelyi felkelt s indului készült. Mikor az ajtóhoz lépett s kezét a kilincsre tette, Gecsőné gyöngéden vissza húzta azt, a félig nyitott ajtót betette s igy szólt halkan; Ne menjen még, Kálmán. Szebehelyi búcsúzóul kezet, nyújtott, de az asszonyka balvállára voma a kezét, fejét meg rápihentette a férfi széles mellére és a szeme közé nézett Ajakát összeszorirotta : mintha csókot kérne s mikor egy egy szót mondott, hangja meg-megcsuklotr. — Édes Kálmán, maradj itt; ne hagyj magamra. Szebehelyi kiizkfidött magával. Ha megcsókolja. ezt az izgatott piczi asszonykát, olyan hosszú, forró ta 1 áj/lenni az a csók, hogy vége nem akad. Gecső pedig minden perezben beléphet. Azért /szorosabban magához vonta Amáliát, megcsókolta homlokát s azt mondta : __’ Nézd, baba, majd máskor jövök. Most me nnem kell. És elment. Gecsőné pedig kétszeres erővel vágyódott a fiatal férfi csókja után, akinek önuralma majdnem bámulatra ragadta. Ezek történtek akkor, az első alkalommal s azóta ifiin dez sokszor megismétlődött. A szép asszony azJ 'gondolta, ha a férje tudja Nyelvében éí a Nemzet.“ £4 magyar egyesület jelszava. Az év elején '.Va- Vk szives jó akaratába ajánljik a Buda és V i d é- két. Lapunk ne» az első látogatást teszi a fözönségnél, kipróbált jó ismerős, egy légibb igaz barát. A mi lapunk czélja, h,gy továbbra is az legyen. megszolgiya azt a kitüntető bizalmat, a miv r olvasói kitüntetik. Jól tudjuk, by egy bizonyos részben ez csak eltegezés, mert még a Buda és Vidéke nem juthatottt arra a pontra, uielym több kívánni való nincsen. A kezdanehézségei leküzdése több év munkája. Egy ismeretlen nem térképezett vidéljn a jó ösvény megtalálása elég hadműveletet emészt fel. A különféle osztly és szövetkezései érdekek elhagyással, nem érintésével az arany középút j n a g y közönség é rdeke. Buda egyes izeinek és a közel vagy érdekkörébt eső távolabb vidéknek egy pontbanValó összetalálkozta- tása nehéz felada a minek csak részben való megoldás is ily rövid idő alatt kielégítő eredméi. Hát magának a lap programul Letétiek megtartása mennyi akadályba itközik ? Ezt látják olvasóink, kik kteműködésökkel a b u d a vidéki Írét megtartásában szivesen és lelkest, segédkeznek. Hat éves múltúnkból átláthatja az olvasó, jm»\ rs vh|k frArczája.“ Kitté vágt arczkép. Irta : niesele Béla. A szép asszotii azon biztos tudatban, hogy férje nem jörgyhamar haza, félelem nélkül kuporodott c hímezett zsámolyára a fiatal férfi lábaihojki a karosszékben ült. Térdeit egybe kuít kezeiyel összefogta, forró, bársonyos arc meg rányugtatta a férfi ölébe. Soha ilyen almas ! még nem volt eo-yüttlétük. Egésze kietlenül jutottak ilyen helyzetbe. Szebeht Kálmán jó barátjával, Gecső Sándorral s;;ett volna beszélni, hanem barátja helyet ilesétgét találta otthon, Amáliát; egyedül, at vojítak együtt és Sze- behelyi lassankínt Uyetté észre, hogy az asszonyka vonzódikUmenyest hozzá. A keze szorítása olykor retrj volt, lágy, bizalmas. A forró szemeinek tekle sokszor belemélyedt Kálmánnak szép baivy.emeibe és szinte végig csókolta az arczálhWugy még népi voltak, ahogy mostan: Mas/an segyedül s mivel’ gondolatban gyW foglalkoztak ilyen | édes együtt lét elképMvel, most. hogy al- ! kálóm nyílott rá, összLV 1 mintha sohasem !
