Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-08 / 32. szám
BUDA és VIDÉKE Augusztus 8. Budapest. 1897. (5) a kozepitesi bizottmány meghallgatása után előterjesztett, a lecsapolandó területen a Dunától a Becsi útig másfelől pedig a Szépvölgy-utczáról a Waton ved gátig veszi fel. Az ettől észak felé feljebb fekvő terület külön lecsapolásáról ez időszerűit még nem szükséges gondoskodni. A íopüjtő iránya az újabb terv szerint is lénye geben a régi maradna, azzal a különbséggel, hogy a Dunába való kit.orkolás nem a. Szép- völgy-utczában, hanem az első budapesti gőzmalom mellett elvonuló urcza irányában terveztetik, a hol állandó szivattyútelep is létesittet- nék, a. mi 1890 ben nem volt tervezve. A tanácsnak a főgyűjtő ez újabban előterjesztett iránya ellen ugyanazon aggályai vannak, melyek az 1890-iki terv ellen is fenforogtak. mert a kettő közt ép ezen szempontból lényeges különbség nincsen. Lehet, hogy a főgyűjtő szándékba vett elhelyezése a vízmüvet talán nem rontaná meg. de ellenkező eset nemcsak nincsen kizárva, sőt valószínűnek kell felvenni, s miután a vízmüvet a megromlás veszélyének kitenni uem szabad, a tanács azt kívánja, hogy a fő gyűjtő a Duna part mellőzésével a szent endrei ut folytatását képező Majláth-utcza, Florián- utcza. Pacsirtamező-utcza, Határ-utcza és a bécsi ut vonalán vezettessék, kitorkolással az említett gőzmalom melletti névtelen utczán. A most leirt útvonal a szabályozási tervben 13 öl szélesre van tervezve Ó-Budán. A beépített területnek mintegy a közepén elvonuló s legmélyebben fekvő sugár-ut már jelenleg abban az állapotban van, hogy a csatorna megközelítőleg az út tengely alá véglegesen elhelyezhető. Habár ez a csatorna hegyi vizet rendszerint nem vezetne, mert a hegyi vizek a Szépvölgy, Sajka, Lukács, Dereglye. Galagonya utczába a határárokban és a íilatori árokban szabadon öinle- nek a Dunába, mégis szükségesnek találja a tanács, hogy a főcsatorna kiömlő pontján szivattyú állomás létesittessék, úgy, mint ez különben tervbe is van véve. Ezenfelül mulhatlanul szükségesnek találja továbbá a tanács, hogy két vészkiömlőről történjék gondoskodás. Az egyik Volna az építendő óbudai főcsatornába felveendő Újlaki főgyűjtőnek az a része, mely az egyesülés pontjától lefelé esik; a másik pedig körülbelül a templom-ufcza irányában volna elhelyezhető. felhívja tehát a tanács a, székes fővárost, hogy a fentiek figyelembe vételével, újabb tervét mutassa be. Ingatlanok forgalma Budán. Deutsch Istyánné és társai II. kér. Víziváros 5517. sz. háza 8000 frtért Vatehló Ottó és társára. Szeidner Mór I. kér. Kelenföld 13629—13655. sz. telke 86589 frtért Freund Henrik és fiai czégnek. Nagy Ödön I. kerület Petneházi réten 6231 — 52/1—2. sz. telke 15000 frtért Engl Pálra. Müller Ignácz Lajos és neje I. kér. Kelenföld 13316—47/2. számú telke 20.000 frtért Pecz Sámuelra. Knopp Ferencz II. kér. Vérhalom 5619 — 20. sz. teleknek része 300 frtért Zdjezik József és nejére. Demeter Ferenczné II. kér. Országút 3758—3763 — 64/1. sz telke 13600 frtért Rósa Mihály és nejére. Seidl József és neje I. kér. Kelenföld 13294/1—4. sz. telke 12,500' frtért Dénes Zsigmondnéra. Szirmay Antal és társai I. kerület Kelenföld 13361. sz. telke 5700 frtért Wehrmann Frigyes és társaira. Weinek Józsefné I. kér. Kelenföld 12981/7. sz. telke 7104 frtért Patisti Károly és Gerstl Ferenczre. Friedrich Rezső I. kér. Kutvölgy 6752 — 56 59. sz. telke 6000 frtért Pfanzeít Jánosra. Özv. Hausmann Mártonná III. kér. 6493—94/1. sz. telke 350 frtért Nyári Péter és nejére. Havranek Pálné és társai III. kér Szentendrei-utcza 234. sz. háza 7500 írtért Tenczeíes Ignácz és nejére. Szauer Pálné III. kér. mocsáros dűlőben 2164—75/1—3. sz. telke 200 frtért Ackerl Pálra. Özv. Thier Ferenczné III. kér. óbudai beltelken 630/3 sz. telke 100 frtért Kari Ede és nejére. Tövy Norbert és társai III. kér. Remetehegy 2998—99. sz. telke 670 frtért Tompa Ferencz és nejére. Thaler István III. kér. Péterhegy 5812/13. sz. telke 790 frtért Güttinger József és nejére. Peringer Ferencz I. kér. Kelenföld 13.745/2. sz. lelke 500 frtért Wieser Magdolnára, Zaitz Józsefné és társai I. kér. Tabán 1729/2. sz. háza 35350 frtért Barna József és nejére. Schumy József I. kér. Kelenföld 22.981/2—17. sz. telke 25000 frtért Szvoboda Ferencz és nejére. Özv. Grokseh Károly né és társai III. kér. Szépvölgy 4685—86. sz. telke 17300 frtért Száva Fülöp Szilárdra. Vadnay Káiolyné és társai I kér. knruczlesi dűlőben 6390/91/1., 2. és 3. sz. telke 13265 frtért, Ivanits Lajosné és társaira. Kutsera István II. kér. Ország ut 3268. sz. háza 8300 frtért Carli Ágoston es nejére. Blatsek Ignácz dr. és neje III. kér. Repkény-ntcza 3961/23. sz. háza 14.000 frtért Moskovics Árminra. Hirth Mihály I. kér. Testvérhegy 3998. sz. telke Hirth testvérekre (hagyaték). Wallner Lipótné I. kér. Hadnagy u. 1588/89. sz. háza Wallner Lipótra (hagyaték). Moró Antal és ne e III. kerület Mátyáshegy I 4547/48. sz. telke 13600 frtért özv. Kimmerle { Gottliebnéra. Schneider János I. kér. Gellérthegy 10861/62. sz. telke kk. Schneider testvérekre. Walluschek Antal és neje I. kér. Krisztinaváros 623. sz. háza 6000 frtért özv. Müller ístvánnéra. Vadnay Károlyné es társai I. kér. Kuruczlesi dűlőben 6290/91/1. 2. 3. sz. telke 9543 frtért Neuschloss Miksa és nejére. Rosenbaum Mórué I. kér. Tabán 1622/6. sz. háza 16.630 frtért kk. Bukovszky Sándorra. Deutsch Izidor II. ker.Törökvészi-dülőben5942—43/1--2. sz. telke 7650 frtért Müller Adolfra. Molnár Mór dr. I. kér. Petneházi-réten 6181/1. 61 — 2. sz. telke 12500 frtért Schrabl Alajos és nejére. A bü\ ös czipősarok. A gyalogos katonák baján akart segíteni L ő d e r e r Béla a szatmári honvédgyalogezreh főhadnagya és Barcsay Lajos ismert nevű gépészmérnökkel együtt oly czipősarkat konstruáltak, mely a járást a felével megkönnyíti. Az uj találmányit czipősarok kétféle szerkezettel bir. Az egyik erősebb és vaspántokkal van beszegezve, ez bakancsra való és katonai használatra van szánva. A másik szerkezet a polgári gyaloglókra terjeszti ki a humánus találmány áldását. Könnyű bőrsarok ez, amin vasnak semmi nyoma sincsen. A sarkokat vékony patkó formájú vaslemez szorítja a czipőre. A katonáknak szánt szerkezetet a főhadnagy bemutatta a hadügyminisztériumban, ahol nagy érdeklődéssel fogadták a találmányt. A másik- szerkezet a postaigazgatóság mérnök-szakértői elé-került Samuit héten e két főhivatal képviselői megtették az első kísérletet a bűvös sarokkal. A budai hegyek közt, a Szép Ilona regényes vidékén jöttek össze a kísérletezők. Közös hadseregbeli és honvédtisztek körül belől nyolczan tettek próbát a pompás találmánynyal, a postaigazgatóságtól pedig N agy Sándor, a kézbesítési ügyosztály tisztviselője, nemrég még maga is katonatiszt, jött el kipróbálnia Lőde- rer hadnagy ármányos masináját. A kirándulásban néhány ismert sportsman is reszt vett. A társaság két órakor indult el és párokra szakadva egyhuzamban elgyalogolt a fővá- | rostól tizenegy kilométernyire eső Hidegkút községig. Hidegkuton megittak egy-két pohár I sört s a habozó italtól felvidulva visszafordul- ' tak s este hét órakor már a budapesti aszfal- ! ton kopott a bűvös sarok a próbagyaloglók | lába alatt. Nyoma sem látszott meg rajtuk az ö órai gyaloglás fáradságának s az elragadtatás hangján beszéltek a kitűnő találmány sikeréről. Valóságos áldás ez a találmány a gyalogjáró embernek. Könnyű, kényelmesen j hordható jószág. Ha az ember fölcsatolja a j lábára, mintha levegőben járna. A bűvös sarok j gazdája alig érzi, hogy lába van. Testének . egész súlya rugóra nehezedik, az pedig két- i szer akkora megerőltetést is kibír. Járás köz- j ben hullámzó ringást. érez az ember. Lőderer I főhadnagy már hónapok óta jár ilyen sarkokon i és valósággal mesés távolságokat gyalogolt be I a legnagyobb könnyűséggel A bűvös saroknak j az egész világra szóló szabadalma van már s mint halljuk, az őszi hadgyakorlatokon a német császár előtt is kísérletet tesznek vele. Megjegyezzük még. hogy a találmány társszerkesztője : Barcsay Lajos tekintélyes budai építész, tagja közéletünknek. Találmányát az itteni sportkörök és orvosok is kipróbálták már. A szocziálizmus.*) Zimándy ignácztól. Midőn Európa tulnépes államaiban a szegény, hazátlan, elnyomott s hitében is megingott munkás osztályra nézve a nagytőke nyomás elviselhetlenne vált, akkor megindult a munkás osztály keretében ama nagy szervezkedési mozgalom, mely a reactiót tűzvén ki czéljául, a szocziálizmusnak szülőanyja lett. Mi ez a szocziálizmus ? Oly tan, mely ma- terialistikus felfogásból kiindulva, tagadásba vonja nemcsak a haza, de a vallás szent fogalmait is. A mai társadalmi rendnek felbontása, az egyéni szabadságnak teljes elkobzása képezik törekvései czélját, melyet az állam- communizmus alapján szervezett, tehát a magánvagyon jogosultságát tagadó czeutralizált administrativ szervezet keretén belül olyképen akarnak megvalósítani, hogy az uralkodó osztályt a túlnyomó számánál fogva durvább kézi munkát képviselő flotans munkás nép képezze. A communizmus teljesen materialisztikus irányzatú, mely megvetve minden erkölcsi alapot, az utilitarizmus elveire támaszkodik. Hadat i ízen minden társadalmi eszménynek, a haza és a vallás magasztos eszméjének egyaránt. Eltiporja az egyéni függetlenséget, alárendelvén azt a közkereseti társulattá lett állam érdekeinek. Tanának egyik sarkpontja a czen- tralizmusnak fejlesztése a legmagasabb fokig. A demokráczia elvét pedig úgy fogja fel, hogy a műveltségnek magasabb nívóján álló osztályokat a kézi munkások színvonalára akarja lefokozni, a helyett, hogy az alsóbb osztályok szellemi és erkölcsi állapotának fejlesztésével ezen osztályokat is a, felsőbb körökhöz közelebb hozni törekednék. Látván továbbá az agresszív tőke rombolását, hadat izén a reális vagyonnak, a mely, miután kamatait a természet termékenységéből meríti, s ezen osztálynak hátrányára nincsen, esak tartós foglalkozást biztosit a munkás kezeknek. A nagytőke liberális sajtója nagy ügyességgel használja fel a franczia forradalom hagyományait. s a szoczialistákat, csakhogy figyelműket a régi gyülölség ébrentartásával önmagáról elfordítsa, a papság és a régi arisz- tokráczia utódai ellen izgatja. Innen ered, hogy a liberális sajtó által megtévesztett szoczialis- ták nem tudván különbséget tenni a kizsákmányoló nagytőke és a szolid vagyon, a zsaroló nemzetközi nagy ipar és a hasznos nemzeti ipar, az értékeket elkobzó termelő és fogyasztó, továbbá a károsító üzérkedés és a reális kereskedés között: vak dühvei a társadalom összes instituczióinak elpusztítására törnek. Pedig eszméik kivihetetlenek, mert az ember nem agyag, melyet bármilyen formába lehetne gyúrni és kényszeríteni, hanem testén kívül még lélekkel is bír, a melynek szintén vaunak igényei, s melyeknek kielégítéséről a szocziálizmus nem gondoskodott. Alkotásra tehát a szocziálizmus nem képes, de a társadalmi rendnek szétrombolására, a kultúra termékeinek elpusztítására — arra igen is képes lesz, még pedig tömege nyers erejénél és elkeseredettségénél fogva, miután látja, hogy a tőke nyomása nemcsak hogy meg nem szüuik, sőt inkább napról napra elviselhetlenebb lesz, s a reménytelenek száma óraról-órára szaporodik. A társadalmi rendnek felbontása csak idők kérdése és talán előbb következik be, mint gondoljuk, ha az emberiség még tovább is tévelyeg es nem nyújt orvosságot a^ bajok főforrása : a nagytőke és az azt pártoló sajtó ellen. Nem akarok próféta lenni, de a mos*) Az Ébresztő Hangok feltűnést keltett legújabb kötetéből.
