Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
BUDA és VIDSKK Julius 4. Budapest. 1897. (4) szűk. — Farkas Józsefné s. k., Csonka Józsa s. k., Appl Lajosué s. k\, Krünner Anna s k., Varkó Bertalan s. k.. Petzina Ödön s. k., Nagy Sándor s. k.. tantestületi tagok. (Vége) A fővárosi közmunkák tanácsából. A fővárosi közmunkák tanácsa Poclma- niczky Frigyes alelnöklete alatt tartott ülésén a következő ügyeket intézte el: A nyári szünet előtt a tanácsnak ez lévén az utolsó ülése, az elnökségnek megadja a szokásos felhatalmazást arra, hogy a tanácsülések két hónapig tartó szünetelése alatt a folyó ügyeket elintézze s szükség esetén rendkívüli tanácsülést hívjon egybe. Az elnök bemutatta Ribáry József főrendiházi tag levelét, melyben gyengélkedő egéz- ségi állapota miatt a tanácsnál viselt tagsági tisztéről lemond. A tanács e lemondást sajnálattal veszi tudomásul és Ribáry Józsefnek, a ki 1870 óta állandóan szorgalmas és buzgó tagja volt a tanácsnak, e közel három évtizedre visszanyúló lelkes tevékenységéért levélben fogja köszönetét tolmácsolni. A napirend első tárgya az eskwéri kid környékének rendezése úgy a pesti mint a budai oldalon, illetőleg a műszaki osztálynak erre vonatkozó terve. A mi a balpartot illeti, alapul szolgált természetesen a végérvényesen elfő- j gadott szabályozási terv, melynek keretén j belül most a fekszinek és a rendezés módja határozandó meg. Sürgős ez a művelet azért, ) mert a belvárosi kaszárnya nyilván még ebben í az évben építés alá jön; beépülhet továbbá I rövid idő alatt a kúriai tömb, melynek értékesítése iránt a tárgyalások megindittattak ; de építkezhetnek a magánosok is; mindezeknek pedig a fék színi és rendezési terv meg- állapitasa és az képezi előfeltételét, hogy e terv szerint a föld alá jövő közmüvek (csatorna, viz és légszeszvezeték) szintén megfelelő elhelyezést találjanak. A műszaki osztály tervét úgy a fekszinek. valamint a rendezés módjára nézve is a tanács beható vizsgálat ala vette és azt szükségesnek, czélszerünek j és szépnek találván : elfogadta és közölni j fogja a szekes fővárossal, részint hozzájárulás, j részint abból a czélból. hogy e tervhez képest j a székes főváros az őt illető munkák kérész- j tül vitele iránt idejében intézkedhessék. Az j eskütérrel kapcsolatos rendezést, úgy mint az I annak idején megállapittatott. a tanacs fogja í eszközölni s már a jövő évben megkezdvén, í úgy fogja folytatni, a mint a szabályozás és a j hídépítés előhaladása lehetővé teszi. A budai oldalra vonatkozó rendezési tervj részben eltér a megállapított szabályozástól. E j szerint ugyanis a Döbrentey-utcza a hid fel- I járója alatt elvezetve továbbra is megmaradna j mostani irányában, elválasztva a Rudasfürdőt I u most hozzátartozó gépháztól és kezelési I helyiségektől. Szépészeti szempontból határozottan hátrányos, hogy a Rudasfürdő épületeinek dísztelen homlokzatai utczára nézzenek, fürdőkezelési szempontból pedig felette kívánatos,‘hogy a melléképületekés a tulaidonké- peni fürdő összeköttessenek egy udvarnak a beiktatásával, melyen aztán a kezelési teendők a közlekedés háboritása és a közönség zavarása nélkül végezhetők el. Végre a fürdőintézetnek csaknem nélkülözhetlen szüksége van egy nagyobb parkra, melyben úgy a fürdővendégek, mint általában a közönség üdülést és pihenést találhat. Ezek a szempontok arra indították a műszaki osztályt, hogy a Döbrentey-utczát a Döbrentey-tértől lefelé elzárva, a fürdőépületet és a kezelési épületeket egy telken egyesítse és az ekként egyesitett fürdőtelephez a Döbrentey-tér és a fürdő között levő területen parkot tervezzen. A Döbrentey-utcza elzárandó szakaszára közlekedési szempontból semmi szükség nincsen; a közlekedés czéljait teljesen kielégítik, egyfelől a rakparti ut, másfelől az eskütéri hid feljárói. A kettő közt még egy párhuzamos közlekedési ér egészen felesleges. A tervezett parkot meg fogja osztani a hid feljárója, de alatta ut lesz, mely a park déli részét az északival összeköti. Ez utóbbiba beleesik az a háztömb, melyet a főváros az I. kér. számára építendő vásárcsarnok számára szánt. Itt azonban a vásárcsarnok a kerület szelén volna és rendeltetésének egyáltalában nem felelhetne meg. Másrészt a tett befektetésért a főváros megtérítést találhatna az ide építendő kioszk és a fürdő fokozódó jövedelmében. A tanács ezt a tervet is igen szerencsés megoldásnak találván, azt elfogadta és I hozzájárulás végett közölni fogja a fővarossal. Habár azonban már ez a terv is érinti a Gellérthegy keleti oldalának rendezését és habár a műszaki osztály magának a Gellérthegynek rendezésére a máris folyamatban levő tanulmányok alapján külön tervet fog előterjeszteni, már ez alkalommal feladatává teszi a tanács, a műszaki osztálynak gondoskodni kell arról, hogy az eskütéri hídról nézve a Gellérthegyen megfelelő látpont legyen. Egyszersmind a tanacs Bakos János osztálytanácsosnak, a műszaki osztály vezetőjének a bemutatott nagyszabású tervekért, melyeken minden egyes kérdés a legapróbb részletekig szerencsés megoldását találja, teljes elismerését és köszönetét nyilvánítja. Ugyanez alkalommal átír a tanács a székes fővároshoz, hogy a mi az I. kér. vásárcsarnokot illeti, legczélszerübb volna ezt az Attila utczáuak a Jauos-tértől a Szarvas- térig terjedő vonalán építeni, mert igy azt úgy a Krisztinaváros, mint a Tabán a legkényelmesebben vehetné igénybe es e mellett a vásárcsarnok építését fel lehetne használni arra is, hogy az Attila-utczának ez a szakasza szabályoztassék, a mi már szintén sürgős feladatot képez. A sertés lconzumvásár, sertés közvágóhíd és a szabad vásárszállások számára tudvalevőleg a IX. kér. Bikaréti dűlőben fekvő városi telkek vannak kiszemelve. E telep érdekében egy 12 öles uj utczát kell nyitni. Ehhez, valamint a jelenlegi szükséglet arányában tervezett építkezések keresztülviteléhez a tanács hozzájárul. A belvárosban levő kúriai tömb értékesítésére vonatkozó feltételeket a tanács egyez, biz. javaslata szerint elfogadta és jóváhagyás végett a pénzügyministerhez terjeszti fel. A tanács a kezelése alatt álló alapok 1896. évi zárszámadásait az állatni számvevőszék által leendő felülvizsgáltatás végett a minister- elnökhöz mutatja be. Az V. kerület számára a vizafogón épített szükséglakásokat, mert itt még nincs közcsatorna, a főváros a Dráva- és Berzenczey- utczák sarkán fekvő telkére áthelyezni és azokat is két uj barakkal kiegészíteni tervezi. Ehhez a tanács hozzájárul. A budapesti közúti vaspálya társaság kőbányai, újpesti és zugligeti végállomásánál levő telkeinek szabályozása, özv. Bogdán Józsefné IX. kér. páva-utcza, Eckermann Ede és Biscara Endre II. kér. Corvin-tér, id. Kari János III. kér. pacsirtamező-utcza, Schönfeld Miksa és Lukacs Vilmos I. kér Kuruczles, Péterhegyi téglaipar részvénytársaság III. kér. lőpormalom-dülő, özv. Schuszter Andrásné és Leimetter Istvánné VIII. kér. Kőris-utcza telkeinek szabályozása, fölosztása illetve rendezése engedélyeztetett. I ismerősein k. — Árnyak és fények. — Ribáry József. A közmunkatanács egyik tanácsosa Ribáry József leköszönt erről a tisztéről. Ribáry József pályája érdemekben gazdag és öszsze van forrva a budai társas élettel. Komoly, méltóságos ember a megjelenésében, de társaságban egy valódi íjégi magyar kedély, ki úgy beszél, mint a mai fórumon szoktak. Hivatalos pályáján örök érdemeket szerzett magának. A rendőri osztályt vezette a belügyministeriumban és a kormány megbízásából tanulmány utat is tett a külföldön.... s közelebbről behatóan vizsgálta az angol rendőrséget.... Sok ideig kormánybiztosa volt a m a- gya r színé szetn ek s a vidéki színészet sokat köszönhet az 6 működésének, lelkiismeretességének és erélyének. A rendezés munkájában nagy része van, s az egész vidéki színészetet, csak az ő hagyományai szerint lehet vezetni, ha csak még nagyobb zavarokat nem akarnak mint vannak. Ide diktátor kell, a ki olyan művelt diplomata, mint Ribáry József. A polgári lövész egylet ünnepélyes alkalmainak egyik leghivatoitabb szónoka Ri- báryJózsef. ki a romai klassikusok emlőjén nevelkedett, de az élettől el nem maradt bölcs modorában úgy beszél, hogy mindig szívesen és tanuságosau hallgatják. Nagy dolog ez ma, a mikor valóságos áradozások és üres kongások vannak a pohár- köszöntőkben s már a hivatalos toasztok anglo- manikusan fosztok, (miért nem áldomás vagy pohárköszöntő?) jobbára vad toasztok. A pohár- köszöntő olyan nehéz mint a jó lírai vers, epigramm vagy adoma, erre születni keli. Annál is inkább, mert más a fehér asztal, más a zöld asztal. Ribáry József az attikai sót is ráhinti pohárköszöntőire mint p o. ráhintette Darányi Iguácz ünneplése alkalmával mondott pohárköszöntőjére, ajánlva az ő kétíves öcscsének, hogy házasodjék m e g. A szó azonban pusztáiban hangzott el s derültség keltésnél nem volt egyéb eredménye. Kívánjuk, hogy Ribáry József jó pohár- köszöntőivel és társadalmi szereplésével minél többször találkozzunk. Évzáró ünnepélyek és évi jelentések. — A Klotild-szeretetházban az évzáró vizsgálat junius hó 26-án, szombaton délelőtt tartatott meg a választmányi tagok, szülők s a tanügy iránt érdeklődő, nagyszámú közönség jelenlétében. Az intézetet fentartó egyesület választmányi tagjai közül jeleuvoltak: Ein ich Gusztáváé, másodelnöknő, dr. Neu m an u Arminue, T i r s c h 1 Jozefa, dr Böke Gyuláné es Ledere r Abrahám. választmányi tagok ; dr. Küffer Béla egyesületi titkár. Az I. kér. iskolaszéket Patacsics János iskolaszéki tag képviselte. A 6 osztályú elemi népiskola 1—III. és IV—VI. osztálya külön termekben vizsgáltatott. Az I—III. osztály vizsgálatán dr. Küffer Béla elnökölt; a IV—VI. osztályén pedig Lederer Abrahám, majd pedig Patacsics Janos. A vizsgálat reggel 8 órakor a hit- és erkölcstannal vette kezdetét s a gyermekek szépen bebizonyították, hogy mint az eddigi években, úgy ezen tanévben is a leggondosabb nevelésben s alapos, módszeres ' tanításban részesültek. Arczuk ragyogott az örömtől, hogy ismét alkalmuk van egy évi munkásságuknak, szorgalmuknak nemes gyümölcsét az intézet jóléte s előmeneteléért oly sokat áldozó urak s nemesszivü űrhölgyek-, a szülők- s a közönség előtt bemutatni. | S a tanítók is fényes jelét adták annak, j hogy alapos képzettséggel, gyermekszeretettől áthatva, fáradhatlan szorgalommal, még osztatlan népiskolában is mily kiváló sikert lehet elérni.
