Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
Budapest, 1897 (3.) BUD A és V l D E K E November 28 A tudós, művész, katona, tisztviselő, kereskedő vagy iparos. — tudomány, ihletség, vitézség. képzettség, szorgalom által, elismerést, kitüntetést, hírnevet, vagyont szerezhet. A beteg ápoló apácza, — mindezekről szent fogadalmában lemond. — részére eleve ki van zárva, hogy mindezek közül egyheti is részesedjen. Földi életében nincs az a kitüntetés, mely önfeláldozó működését megjutalmazná, részére a jutalom a mennyei korona. A halállal szemtől-szemben állva, magasztos működése minden perczóben, a hagy- maz. tüdőgümő, kór, cholera stb. fertőző betegségekben áldó és ápoló karjai közt elhunyok betegágyánál, mint a harczban álló előőrs, rettenhetetlen és hős tetteit a kolostor falai közt, csak az égi szem jegyezi, mert az Erzsébet-rend apáczája, klastroma küszöbét, a fogadalom letétele után, csak utolsó utján, a koporsóban lépi ismét át Isteni tisztelet végeztével, a, kolostor dísztermében megkezdődött a jubiláris ünnepség. Bogisics Mihály czimzetes püspök, az apáczák nevében üdvözölte a főorvost, a ki szintén élete tavaszán, nagy képzettséggel, nemes jó szívvel megáldva kezdette meg itt orvosi működését, s egy negyed századon át, a mai napig, élete deléig, nem az anyagiak gyűjtésében, mert az alapítvány csekély díjazásával kelletett beelégednie, hanem nemes hivatása minél nagyobb mérvű kötelesség teljesítésében kereste fő jutalmát Márkus József főpolgármester a székes főváros nevében üdvözölte, s az ezen kolostor kórházában elért sikereit méltatta. A székes főváros tanácsa méltó módon ünnepelte az érdemdús főorvost, köszönő és elismerő okiratot küldve neki. Ludwigh Endre dr kórházi igazgató-orvos az orvosi kar, Nagy Jenő dr. pedig ifjúkori barátai nevében üdvözölte a jubilánst. elmaradt, csak a hadtestek előőrsei nyugta la niták a várőrséget Másnapra, tizenkilenczedi- kén, belátta H e n t z i, hogy a Naphegyen levő faltörő ütegünket csak bomba vetéssel lehetne elhallgattatni. A gróf Sándor palota és a fegyvertár között álló három darab har- mincz fontos és három hatvan fontos mozsarat. melyek Pest felé voltak fordítva, s melyekből Pestet bombázta, most a Krisztina város felé fordította. Ámde a közbeeső nagy épületek miatt tüzérei nem bírták az irányt hamarosan megállapítani, ez csak délután sikerült, a egy bomba lecsapott a magyar réstörő ütegre s megrongált egy tizennyolcz fontos és egy huszonnégy fontos ágyút. Nem nagy baj volt, mert a többi három huszonnégy fontos szakadatlanul folytatta munkáját, a másik kettő is alig két óra múlva működött. Alig, hogy a bomba a Naphegyen lecsapott, a Gellérthegyről annyi bomba és gránát röpült a Sándor palota elé, hogy az ott levő hat mozsarat elnémították. Mivel a folytonos lövetés által a rés járhatósága mindig javult, ennek megrontására Pollini utász százados leküldetett, de a magyar üteg kemény tüze által visszaüzetett. Henlzi parancsára újból le kelle menme, ott is lelte halálát. A vár déli fokán alkalmazott tizennyolcz fontosát és a bomba mozsarát a Gellérthegyi üteg gyilkos tüze elnémította. Az éjjeli tüntetések alkalmával Aulich hadtestének egy utász osztálya, a várpalota kertjéhez épített Gross-féle házból betört a kertbe, s egy utárina nyomuló honvédszázad az ottani őrség heves puska és kartács tüze daczára egész a következő nap (t. i. 20-ik) estéig ott elhelyezkedett. Kmetty is áttört több a vízivárosi kapu közelében levő házon, hogy a roham alatt a vízmüveknél álló császáriakat felülről jobban támadhassa. (Vógo következik.) Az apáczák, hálájuk és elismerésük jeléül kézimunkák remekeivel leptek meg kórhazuk érdemdús főorvosát. Az ezt az ünnepélyt követő diszebédea, midőn az újonnan felavatott apáczák Bogiiic« Mihály püspök úr 0 Méltósága elé járultak az avatást megköszönni. Márkus József főpolgármester úr remek pohárköszöntőben éltette a nehéz és az emberiség legmagasabb ideálízmusa szolgálatába állott apáczákat és azok érdemdús főnöknőjét. Schermann Adolf tiszti főorvos pedig dicséretesen méltatta az apáczák, összehasonlíthatatlan üdvös működését a beteg ápolás terén, a fizetett ápolókkal szemben. S e szép ünnepély oly csendben, kerülve minden feltűnést folyt le, hogy a külvilág alig vett -tudomást róla, ismét nagy ellentétben a jelenleg divó hivalgái rendszerével. Zártkörű vigalmak. A „Budai Polgári Kör“ saját h elyisé geiben (II. kér., Fő-utcza 10. sz. I. emj az 1897/98 évi téli idényben több zár tkörü vigahnat rendez. A vigalmi ik sorrendje : 1897. decz. lié 11 én : Családi estély, 1898. január hó 5án : Tánczestély. 1398 január hó 15-én : Családi estély, 1898 február hó 5-én : Jelmezes tánczestély. 1898. február hó 19-én : Családi estély. 1898 márczius hó 5 én : Tombola és tánczestély. 1898. márczius hó 19-én : Családi estély, 1898. márczius hó 26 án Gyermek-estély. Ezekre vonatkozólag a következő tudnivalókat feszi' közzé a vigalmi bizottság: A családi estélyeket felolvasás-, esetleg zene-szavalat vagy mutatványok nyitják meg, melyek után esetleg táncz következik A családi estélyek sorában egy gyermekestélyt is rendez. Minthogy a családi estélyeken a felolvasások, hangversenyek stb. mindég pont 8V3 órakor kezdődnek, igen kérjük a t. körtagokat és vendégeket, hogy a családi estélyeken mindig jókor megjelenni szíveskedjenek Ha a műsor már megkezdődött, csakis annak befejezése után vág}? a műsor egyes számai kö zötti szünetben, lehet a terembe belépni. A családi és tánczestélyekre körtag és neje számára idényjegyet nem kell váltani. A t. körtagoknak a tánczestélyeken résztvenui óhajtó többi női családtagjai számára idényjegyek at adunk ki, melyek f. évi deczember hó 15-éig személtenként 4 koronáért, ezen időn tul pedig személyenként 6 koronáért kaphatók. — Oly hölgy vendégek, kik nem körtagok hozzátartozói, a vigalmi bizottságtól kiállított meghívó alapján — személyenként 6 koronáért kaphatnak idényjegyet. — Vé°ül egy-egy estélyre szóló belépőjegyek is kaphatók (férfivendégek számára is) természetesen szintén csak meghívó alapján, még pedig személyenként 2 koronáért. A külömböző jegyeket legkésőbben 3 nappal az illető estély előtt kell megváltani. Az esti pénztárnál belépő-jegyek rendszerint nem kaphatók. Fromman István úr, a kör igazgatója és a vigalmi-bizottság elnöke, a meghívók és jegyek kiadása czéljából naponta esti 6—7 óra között a kör helyiségeiben tartózkodik. Ruhatári jegy, személyenként 20 fillérért az esti pénztárnál mindenki által váltandó. Tekintettel végre arra, hogy közönségünk. különösen a hölgyek csak akkor kere- sendik fel szívesen családi és tánczestétyein- ket. ha azoknak családias és házias jellegét, tehát a fesztelen és kedélyes hangulatot biztosítjuk, mellőzhetetlenül szükséges, miszerint a t. körtagok az estélyeket látogató hölgyeket arra bírják, hogy azok a tánczestélyeken egyszerű, a családi estélyeken pedig csak utczai öltözetben szíveskedjenek megjelenni. A tánczban résztvevő urak a tánczestélyeken frakkban vagy egyenruhában ; a családi estélyeken pedig sötét kabátban jelennek meg. Minthogy végül a kedélyes hangulatot az estéjek túlságos látogatottsága is megzavarhatja : felkérjük a t. körtagokat arra is, hogy a meghívandó vendégeket idejekorán, azaz legkésőbben 8 nappal az illető estély előtt, még pedig a kör komornyikjánál e czélra kapható űrlapokon (meghivási ajánlatokon) a vigalmi bizottság fentmegnevezett elnökénél bejelenteni szíveskedjenek, mivel a jelzett okból szükséges, hogy ti túlságos látogatottság megszorítása végett, a meghívandó vendégek számának meghatározását az elnökség magának fentartsa. A „Budai Polgári Kör“ vigalmi bizottsága 1897/98. Elnök: Frommann István, a kör igazgatója. Tagok: Bély Mihály, Biscara Endre. J31au Oszkár, Boezánczi László, Bol- ^ beritz Oszkár. Bozóky Adám dr., Buday József dr.. Gsepely Sándor, Debreezeny István, Depóid Lajos, Duma Tivadar dr., Feri Aladár, Gaál Samu, Gallner József. Gárdonyi Emil, Hebentanz Nándor, Horvny Árpád ifj., Ivánazky Imre, Jurányi Győző, Méhely Pál, Merfort Viktor, Ludvik Elemér dr., Nagy Lajos. Ott Lajos, Pappert Gyula, Prohaszka P. Jenő, Péter János, Rácz Karoly dr.. Schmelhegger Árpád, Schmidt Imre, Stolp Ferencz, Szemler Jenő, Tessely Nándor, Turián József, Vass Tamás dr., Vater József ifj M Vörös Sándor, Weimesz Márián, Zsedényi H. Aladár. Vendéglátás. A magyar embernek egyik legkiválóbb őserénye a — vendégszeretet. Szereti és keresi a társaságot, élvezni és szórakozni egymagában nem szeret, nem tud, s egyszerű betevő falatja is bizonyára jobban izük. ha azt mások társaságában köhheti el. A mije van, szivesen megosztja másokkal, mert ez már a természetében van, s örül és épül azon, ha másokat örvendeni, vigadni lát. Ámde a magyar vendégszeretetnek többféle foka. formája van. Az a forma, a melyben a múlt hét végén egy illusztris társaságnak része lehetett, a vende^szeretetnek párját ritkító, s valóban elismerésre méltó megnyilatkozása volt. Érdemes a feljegyzésre. A ki hamisítatlan lekötelező vendégszeretetének jól eső jeleivel meghívott vendégeit f. hó 20-an annyira elhalmozta, nem volt más mint a budai tarsasélet egyik legnépszerűbb, legkedveltebb tagja, a mi kedves Rosconi Li- pot barátunk Erre a szives vendéglátásra pedig két ok szolgáltatott alkalmat. Az egyike az, hogy Rosconi Lipót kiváló bortermelő lévén, be akarta bizonyítani barátai és ismerősei előtt, hogy a bortermelés körül kifejtett fáradozásai s nagy áldozatai nem hiába valók. A meghívottak tehát egyrészt mint vizsgáló bizottsági tagok jelentek meg az ő vendégszerető körében. hogy a legutóbbi termést szakértőén megizlelvén, nem ugyan írásban, de élőszóval adják meg a derék termelőnek az elismerés oklevelét. Sietünk megjegyezni, hogy Roiconi Lipót barátunk ezt a nyilvános vizsgálatot derekasan m«gállotta. Az egybegyűltek egyhangú véleménye szerint a megizlelt borok úgy faj, mint minőség és kezelés dolgában — kitűnőek. De egyébként is általános megelégedést vívott ki magának Rosconi Lipót, mint figyelmes és körültekintő házigazda. 0 t. i. igen jól tudja, hogy a legjobb bor is csak akkor Ízlik igazán, ha előbb egy kis „alapot" vet neki az ember. Ezt az alapot ő egy pompásan elkészített, és nagy választékú vacsora képében szolgáltatta fel, a mely vacsora Petz Károly jóhirü vendéglőjének konyháját dicsérte. Hogy ilyen körben, ilyen ellátás mellett még a legbagyadtabb kedély is felvidul, az természetes. No, de másik oka is volt az összejövetelnek. A kalendárium tanúsága szerint e hó 15-ére Lipót napja esett. Ezt az alkalmat meg/
