Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

Budapest. 1897. (4) Szeptember 26. Nándor, Hermann Béla. Jancsó Jenő. Kará­csonyi Jenő gr., Kollár Lajos, Liptay Béla br., Morviz Ferencz, Nikolics ígnácz, Palotai Rezső, Rajkai Mihály, Stampfer Márton. Szabó M. Fe­rencz, Takách László, Pesti hazai első taka­rékpénztár egyl. 1 frt : Almássy József, Andrássy Antal, Andriska Antal, Augusztái Jenő Bánki Donát, Bozóky István, Braun Zsijfnond, Cottely Ernő, Csobott Simon dr., Ernyei Mór dr., Fináczy Gyula, Follert Károly. Gánóczy Sándor, Garay Antal, Groff its Mihály, gelsei G.uttmann Vilmos, Hámpel Sándor, Hankiss János dr., Hauer Miksa, Hauszmann Sándor, Hauszner József, Heltai Ferencz dr., Hilbert Rezső, Hochholtzer Károly. Hofhauser Elek, Huszár Adolf. Kazár Adolf, Klobusitzky Iván, Kohaut Rezső, Kom- lóasy Béla, Kovács Gyula. Kövy Alfonz, Kür- sehah József, Maly Ferencz, Moldoványi Sán­dor, Müller Károly, Nagy István, Netzasek Károly, Oeffner Antal dr., Oeffner Ferencz dr., Oettl Fülöp, Ott Lajos, K. Pauer Kálmán, Pau- ler Gyula dr., Petheő Miklós, Petsits Márk. Pogány Ferencz, Popovics Béla dr., Rátz Gerő, Rácz Károly dr, Reinl József, Romy Béla dr , Sártory Béla, Schiller György. Schmidt Gusz­táv dr., Simontsits Lajos. Stein István, Sterk Géza, Stipanics Klek dr., Sturm Gergely, Szabó Ignácz, Szabó József, Szabó Lajos, Szenessy Mihály, Színik Lajos, Szőke István dr , Szvo- boda József, Tihanyi Károly. Várady Aladár, Vasek Lajos, Weisz Leó, Weninger Vincze, Wettstein Gyula, Budapesti bankegyesület részv. társ , Magyar leszámítoló és pénzváltó bank. Trieszti ált. bizt társaság, The Gresham életbizt. társ. 50 kr : Gref Frigyes. Wirker Rezső úr ez alkalomból a bpesti polg. lövészegyesület két drb 10 frtos részlet­jegyét ajándékozta 20 frt értékben. Ki indítványozta a Milleniumot először ? A milleuium megünneplését először 1831-ik évben egy hazafias érzésű tudós inditványozta : Tatay János. Felszólalását a Tudományos Gyűjtemény 1831-ik évfolyamának 3-ik kötetében tette közzé mit mi ezennel közölünk : „ A haza tudósaihoz. Róma felállításának százados ünnepei háládatosan megüilötte külömbféle áldozatok kai, játékokkal s emlékjelekkel örökitette, ez bizonyítják a történetírók, különösen Sosimus De az is bizonyos, hogy a Római biro dalom felállításának ezeredik esztendőjét (24! K. u.) az akkori imperator Fülöp Sz Hierony rausnak előadása szerint, temérdek költséggé s fénynyel ünnepelte. Hazánk megállapításának századait tud tómmal nem ünnepelte. Elközelit fenállásána\ ezeredik esztendőj e De váljon melyik az ? És mi képen lehetne azt a magyar nemzethez illendőiéi megülieni é Ezen két kérdésnek megfejtésér* bátorkodom a boldog Hazának Tudós férfiai felszólítani, mert nem szégyen, úgy vélem, eg’ hajdani dicső Rómának a Nemzetiség s önnö agyságok éi zéséből származott szép cseleke tetet s példáját követni, s ha ezen egyedii hazafiul indulatból tétetett kérdéseim figyelme érdemelnek ; a feleletek közlésre valamint két deseim felvetelere a'l'ud. Gyűjtemény t. Redac toiat bizodalommal megkérem. Tatay János bopronvármegyében Lövői plébános. Ismerőseink. — Árnyak és fények. — Ludvik Endre dr. Míg az orvosi belgyógyászat csak lassan, igen lassan bir kibontakozni régi kezdetleges­ségéből, addig a sebészet és orvosi operácziók tudománya óriási léptekkel halad előre nem­csak a művelt nyugaton, hanem édes hazánk­ban is. Ez az óriási haladás azoknak a kiváló tudománya férfiúknak köszönhető, kik fáradal­mat nem ismerve, a legodaadóbb igyekezettel s mély tudással viszik nap-nap után előbbre az orvosi tudománynak ezt a különleges ágát. E mély tudoraányu és valóban szeren­csés kezű férfiak sorában Ludvik Endre dr. a legelsők között említendő. Az ő hírét, az ő bámulatos ügyességét külön kiemelni talán fö­lösleges is volna. Az utóbbi évtizedekben tel­jesített nagyszerű műtétéinek hire nemcsak e hazában terjedt el, hanem elhatott a külföldre is. És nem ok nélkül, A bajok diagnózisának megállapítása, a sebek természetének gyors felismerése, az alkalmazott és sokszor merész­nél merészebb operácziók szerencsés kimene­tele Ludvik Endrét első kirurgusaink és ope- rateureink sorában emelték s jó hírnevét oly szilárdan megvetették, hogy azt legfölebb a sárga irigység volna képes megtépni. De őt ez a jól megérdemelt hírnév nem kapatta el soha, mert egyáltalán nem tartozik azok közé az emberek közé. kiket a fény kápráztat és elvakit. Előkelő nagy állásában is, melyet mint a főv. Szent-János kórház igazgató főorvosa betölt, megmaradt igazi em­berül cselekvő, emberségesen gondolkodó em­bernek. a kinek csak a tudománya lehet na­gyobb igazi, mesterkéletlen egyszerűségénél. Megmaradt embernek, igazi embernek, aki nagy tudománya mellett sem ölti magára a sablonos tudósok okulárés nagyképűségét, ha­nem aki maga a megtestesült kedély, tele iideséggel, telve melegséggel, bizalmat kelt­vén maga iránt mindenfelé. Hogy a főváros hatósága, melynek L E. dr. hű szolgálatában áll, mennyire elismeri az ő kiváló szaktudása mellett szervező és ter­vező képességet is, leginkább mutatja az a körülmény, hogy a most épülő budai közkór­ház berendezése csaknem egyedül Ludvik Endrének a tanácshoz intézett előterjesztései szerint készül. Legutóbb hosszabb tanulmányutat tett Lengyel- és Oroszországban, s ez alkalommal résztvett az orvosok nemzetközi nagy kongre- szusán, mely Moszkvában zajlott le s a melyen Ludvik Endre dr. kétségtelenül cs ik növelte és öregbítette hazájának s nemzetének jó hír­nevét a külföld előtt. Ludvik Endre különben nemcsak orvosi tudománya iránt lelkesedik igazi rátermettség­gel, ott találjuk őt a közügyek terén is, vala­hányszor valamely közérdekű budai kérdés forog szóban s szavával és tekintélyével nem egyszer gyakorol döntő befolyást vitális ügyeinkre. B U D A és V I D É K E ________ Ké rjük azokat, kik a múlt */4 évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke ter­jesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházak­ban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készségg elvégezzük. Előfizetési áraink: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre . 3 __ Év negyedre . . . 99 y> 1 11 11 Hirdetési áraink: Egy egész oldal . . 60 frt — kr. Fél oldal .... 30 „ — „ Negyed oldal . . 15 ,, — ,, Nyolczad oldal . . 7 „ 50 „ Többszöri hirdetéseknél %‘ot engedünk. A Buda es Vidéke“ kiadóhivatala Bpest, 1., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház Különfélék. — A tárogató Rákóczy riadó indulóját a zene sokféle eszközeivel szólaltatták meg a ma­gyar ezigányok, a magyar művészek, sőt kül­földi művészek is hangszerelték. A mi derék Káldynk feltámasztotta a régi nótákat. Szép, nagyon szép volt, de hiányzott belőle a lélek, a szív a tárogató hangja. Most már meg vau ez is. A magyar hangszeripar legelső műve­lője budai polgártársunk Stowasser János cs. és kir. udv. hadsereg és honvédségi szál­lító sok évi munkájának sikerült megszólal­tatni igazában a tárogatót. Az eredmény meg­lepő s a kitünű Stowassernek művészi min­den versenyt kizáró diadala, a mivel hálara kötelezte a magyar zeneművészetet. A táro­gató el fog terjedni az egész világon. A lapok erről a nagy eseményről, melynek szerzője Sto­wasser budai hangszergyáros, igy Írnak : A tárogató, ez az ősmagyar hangszer, ja­vított szerkezetben jutott ismét használatba. Stowasser J. cs. és kir. udv. hangszer­gyáros a tárogatót, mely eredetileg csakis hivó hangjelek adására volt alkalmas, több évi kí­sérletezés után oly szerkezetűvé javította, hogy rajta minden hangnem érvényesíthető s meg­ható mélabús hangjánál fogva rendkívül al­kalmas hallgató zenedarabok előadására A királyi varpalotában ma tartott udvari ebéden melyen a 69. cs. és kir. gyalogezred zenekara Král József karmester vezetése alatt hangver­senyzett, a „Bank-Bán“ es „Lohengrin" ope­rákból előadott részletekben a tárogató szolói nagy érdeklődést keltettek s a hangok gyönyö­rűen érvényesültek.“ — A fővárosi közmunkatanács palotája. A Tabán uj képet kapott. A Döbrentey-utcza végső széle rom. Megkezdték a Mauks tele két­emeletes bérház lebontását is. Virágzó üzletek hagyták el régi helyűket és hogy még virág­zóbbá tegyék azt: atköltözkodtek a közmuuka- tanács palotájába. Ebben a palotában minden üzlet csupa fény, dísze nemcsak a Tabanuak, hanem egész fővárosunknak Mihelyest a Mauks- féle háznak utolsó tégláját elhordták, kivágó­dik az uj vonalba épített három emeletes kolosz­szus, amely a Gellérthegy tövében az egyet­len és mutatja azt az irányt, a mely után fel­épül a régi ráczváros. Ebbe a palotaba nyi­totta meg húscsaruokát Gamauf Gyula. Üzlete ragyog a tisztaságtól. Szeglet bolt ez es két oldalán a tükör üvegeken keresztül látható a márványasztalokon fekvő felvágottnak minden neme, köröskörül felfüggesztve csak úgy kínál­kozik a húsnak szebbnél-szebb faja. Marha, borjú, sefrtés, ürü hús, mind első »rendű. Minta huscsaruok ez, ennek van berendezve és hogy az is marad, biztosíték a Gamauf név. Tőszom- szédja Arnold Róbert régi czég. Füszerkeres- kedését az uj palotába nagy gonddal, ízléssel rendezte be. Régi vevőit nemcsak megtartotta, de újakkal szaporította. Minden áruja friss, ki­fogástalan, Öreg portékát az Arnold czég nem ismer. Ehhez járul a kiszolgálás gyorsasága, pontossága és megbízhatósága minőségben és mértékben egyaránt. De gyerünk tovább, sé­táljuk körül a palotát, az egyháztéri oldalon, szemben a szerb templommal a hirneves

Next

/
Oldalképek
Tartalom