Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-28 / 13. szám

Budapest, 1897. VI évfolyam 13. sz. (Böjt hava.) Vasárnap, márczius 28. Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A M AGYAROSODÄSN AK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: DEZE^ZESZELfZ"! OTUL^. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Vároemajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTOSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A hazai fürdőkhöz. Tekintetes Fürdőigazgatóság! A „Buda és Vidéke“, melynek nagy és előkelő közönsége van s melyet ha­zafias és a magyarosítás érdekében foly­tatott munkássága miatt a magyar egye­sület tagjainak ajánlott, a hazai fürdők népszerűsítését és emelését is zászlajára irta. Valóban nagy szégyen az, hogy a magyar előkelő közönség pusztán divat­ból mellőzi a hazai fürdőhelyeket. A politikai ügyekkel és magánér­dekekkel elfoglalt sajtó alig fordít va­lami gondot a fürdők emelésére A Buda és Vidéke a legnagyobb lelkesedéssel karolja fel az ügyet s a fürdő igazga­tóságok részéről mégis a legnagyobb közönyt tapasztalja. A jó tartalmú és magyar szellemű lapra egyetlen egy vidéki fürdő sem fizet elő. Pedig ha a ! hazai fürdők a Buda és Vidékére előfi­zetnének, abban hirdetnének, úgy még többet foglalkozhatnék a [hazai fürdők és források ügyeivel, — esetleg havon­ként egyszer nagyobb mellékletet ad­hatna a fürdők életéről s közölhetné a fürdők leírásait. A ki a Buda és Vidéke czimét megnézi, olvashatja, hogy az a magya- ! rosodás közlönye. Magyarosodnunk kell ' | mindenben; abban is, hogy a magyar fürdőket el ne hanyagoljuk. Maguk ellen vétnek a fürdők, ha a Buda és Vidékét előfizetéssel nem i pártolják,' mert a fürdők terjesztésének jó alkalmát mulasztják el ez által. Hazafias bizalommal kérjük a tisz­telt fürdő igazgatásokat, hogy a Buda és Vidékét megrendelni és abban hir­detni saját érdekükben is szivesked- I jenek. i Tervünkhöz képest egész évre elő- j fizető fürdőink rövid leírását és tárgyi- | lagos fürdő levelét közöljük. A hirdetések és előfizetések ára | alább olvasható. A magyar turista egyesülettel is összeköttetésben állunk és az ő segé­lyükkel fokozzuk a fürdők forgalmát. Az orvosi és gyógyszerészi karból számos jó embereink vannak, kik a ha­zai fürdőket ajánlják. Hosszabb leirások, mellékletek kü­lön megegyezés tárgyát képezik. Kérjük a fürdő igazgatóságokat, hogy megrendeléseikkel mielőbb keres­senek fel. A lap szerkesztője Erdélyi Gyula ismert iró, ki a fürdők emelésére egyéb utón is mindent elkövet. A „Buda és Vidéke« lapbizottsága „BUDA és VIDÉKE“ TARCZÁJA. Homok-szivek. Porosz-Sziléziának kies, gyönyörű szép vidékén, közel Friedlandhoz, van G. . . fürdő, vagy inkább gyógyhely, melyet nagyobbrészt tüdőbetegek keresnek fel. Maga a falu nagy völgykatlanban fekszik, melynek szélein körös­körül terjedelmes fenyőerdők húzódnak végig. A gyógyintézet három részből áll : a régi ház­ból, uj- és fehér házból. A régi házban van­nak a nagy-betegek, a kikről az ottani rossz nyelvek azt rebesgetik, hogy huszonegy nap alatt huszonketten halnak meg közülök s azt is hozzáteszik, hogy a gyógyintézet igazgató­sága titkolja az egyes haláleseteket s ha egyik-másik kiváncsi vendég megkérdezi, miért szellőzteti ezt vagy azt a szobát, rendesei!, ilyen feleletet kap : X. vagy Y. már meggyó­gyult s haza utazott. A kérdezősködő meg­elégszik a válaszszák s azt gondolja magában, hogy X. vagy Y. csakugyan meggyógyult s aligha esik vissza régi betegségébe .........Mi­ko r pedig egyik-másik szoba szellőztetésével egy időben fekete-ruhás női-, meg férfi-alakok tűnnek itt-ott fel, a jobb hangulatú betegek sok rossz viczczet eresztenek meg s gúnyo­san mondogatják, hogy azok a fekete-ruhás alakok tulajdonképen betegeik látogatására jöttek s bizonymyára régebben elhalt kedves hozzátartozójukat gyászolják s a szemük is csupán azért nedves, mert az itteni levegő nagyon erős .... Szóval nem halt meg senki, csak elutazott; azért szellőztetik a szobáját. Nem kell mindjárt megijedni. Ez a régi ház ismertetése. Az uj ház már sokkal barátságosabb s a külseje sem olyan mogorva, mint a régié, melynek már a vakolata is sok helyütt le-le kívánkozik. Az uj házban vannak a könnyebb betegek, a kik egyebet sem tesznek egész nap, mint esznek és sétálnak, no meg aztán élczelnek egymás között. Ezekből kerülnek ki a jóhangulatu rossz viczczeket csináló bete­gek, a kik a parkban teendő napi sétájuk közben a szép beteg asszonyoknak udva­rolnak. A fehér ház inkább olyan nyári-lak féle, hol nagyobbrészt jobbmóduak vannak. A sze­gények csak télen szorulnak ide, mert akkor nagyon olcsó pénzen kapnak benne lakást. Nyomdászunk, Bartalits Imre Buda­pesten, prospektusokat, árjegyzékeket és minden nyomtatványt, mit kiadóhi­vatalunknál rendel az igazgatóság, ju­tányosán készít. Jól berendezett könyv­nyomdájában reklámlapok és forrásvi­zek vignettáit legizlésesebben állítja elő. Szállít név- és czimjegyeket, számlákat vagy czimkéket a legegyszerűbbtől kezdve a leggazdagabb kiállításban, fe­ketén és színesen egyaránt. Föl van szerelve müvek, röpiratok, hirlapok, falihirdetések stb. előállítására s min­denkit biztosit szabatos és pontos mun­káról és kiszolgálásról Arait bárki árai­val szemben olcsóbbnak kell elismerni. Hirdetőink és előfizetőinknek °/0 enged­ményt ad. Előfizetési áraink: • Egész évre ... 6 frt — kr. Félévre .........................3 „ — „ Év negyedre . . . 1 „ — „ Hirdetési áraink: Egy egész oldal. . 60 frt — kr. Fél oldal .... 30 „ — „ Negyed oldal . . 15 „ — „ Nyolczad oldal . . 7 „ 50 „ Többszöri hirdetéseknél %-ot engedünk. A „Buda és Vidéke“ kiadóhivatala Bpest, I., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház A kevésbbé betegek között mindenféle nemzetiségű van. Legkevesebb a magyar ; az összes fürdővendégeknek alig egy huszad­része. A többiek németek, poroszok, lengye­lek, sőt francziák, angolok is s egy-két ame­rikai. Rajháty magyar volt s egyik budapesti napilapnak a belső munkatársa, ki csupán a jó levegő, meg a szép fenyő-erdők miatt tar­tózkodott G. . . . fürdőn. Nagyon elegáns meg­jelenésű férfiú volt s jóllehet senki sem mond­hatta őt szépnek, szellemessége, bátor föllé­pése s könnyed társalgása kedvessé tették Rajhátyt a hölgyek szemében. A fiatal hírlap - iró érdeklődését különösen egy szép lengyel asszony kötötte le. Jasinszkyné — igy hívták a lengyel asszoi^kát — két kis leánykájával s ezeknek dajkájával volt G . . . . fürdőben. Férje — a ki orvos volt — Lembergben tar­tózkodott. A szép lengyel asszony nagyon pontos volt s mindenki tudta róla, hogy hétfőn tel­jesen fehér ruhában van, kedden tiszta kék­ben, szerdán egész feketében, a többi napo­kon felváltva. Egyik ruhája sem érte a föl­det, hanem két-három ujjnyival rövidebb volt, hogy ne kelljen felfognia, ha sétára megy az ,,Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava

Next

/
Oldalképek
Tartalom