Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-07 / 10. szám
Budapest. 1897. (6) _________ — D öntvény vasúti ügyben. A bécsi cs. kir. kereskedelmi bagatellbiróság egy előfordult eset alkalmából 70776/95. szánni döntésében kimondotta, hogy visszatérítési és a fuvarozási ügyletből eredő egyébb igények iránti felszólamlásokat a vasút nem tartozik a felszólamló fél ál'al önkényüleg kitűzött határidő alatt elintézni, mert e tekintetben esak az üzletszabályzat 73. §-ának (3.) tétele szolgál irányadóul. B szerint a vasút a felszólamlásokat a lehető leggyorsabban tartozik ugyan megvizsgálni és a határozatról a felszólanilót értesíteni, azonban a rendes ügymenet körétől eltérő különös gyors elintézés rendszerint nem követelhető. Ha a fél ezen elintézést be nem várva a vasutat perrel támadja meg, úgy részére perköltségek meg nem Ítélhetők. — Rendőri állapotok. A Gellérthegyen egy uj rendőr őrszobát állítottak fel. Ez az intézkedés nagyon helyes. A budai rendőrség kevés. Csakhogy egyet említsünk a Városmajor, Krisztina-körut, Retek-utcza a Rózsadomb és tovább nagyon megkívánná, hogy itt is állítsanak fel rendőr őrszobát. Ez a vidék igen nagy és nehezen látható el a többi rendőrőrszobákból. Magának a Városmajornak erkölcs és közbiztonság rendőri felügyelete is nagy munka. A Városmajor nyilvános regényei miatt nem lehet ott a gyermekekkel tartózkodni. — Gazdasági hirek a vármegyéből. — A mező gazdaságról és a mezőrendőrségről szóló törvényt a vármegyei mezőgazdasági előadó a községek elöljáróinak Bián és Szent-Endrén magyarázta. — A gazdasági egyesület mezőgazdasági előadást rendez márczius 25-én Pomázon és Szent-Endrén, május 30-án Bián. — Apa állatoJc kiosztása megkezdődött. Kiosztottak Cso- bánkának 1, Pomáznak 2 simenthali bikát. Buda- i kész és Tóthfalu rendelt l — l simenthali bikát, Csobánka 2 kant. — Az egyszerű gyorsírás tankönyve czitnmel uj gyorsírást szerkesztett Tarczal Viktor szépirástanár. ¥j rendszerének legfőbb előnye, hogy a vastagitást teljesen mellőzi, a hogy 10 —12 óra alatt magánúton is elsajátítható. A könyv ára 30 kr. Kapható a legtöbb könyvkereskedésben. — Színes vetített képek Budán. Vágó Bertalan, (czime: keleti pályaudvar) a ki a minisztérium felhívására többjhelyen tartott már előadásokat a sziues vetített képekről, és előadását j nagyméretű és igazán szép fénykép felvétele- | ivei magyarázza, hajlandó volna Budán a jövő hét elején valami tágas helyiségben előadást tartani a budaiaknak. A tudomány terjedése érdekében ezt a szándékot meg kell ragadni. Felhívjuk rá a körök, kaszinók és egyesületek figyelmét, hogy igyekezzenek megnyerni a kitűnő tudóst a korszakot alkotó találmány bemutatására. Kisfaludy színház. A Kisfaludy színház két bemutatójáról kell beszámolnunk. Az első Géczy népszínműve „ A leszámolás," melynek igazi magyar zenéjét szintén kívánja a darab. Nyelvezete, színpadi hatása oly meglepő, oly sikerült, hogy az a közönségre folyton vonzerőt fog gyakorolni. A darab meséje különben nem uj. Két egymást gyűlölő családfő ellenszenvét megtöri a két gyermek Mariska és Andris szerelme. — Szerzője ez esetben azonban oly jól oldotta meg feladatát, hogy úgy ő, mint a közönség is, meglehettek elégedve. — A siker nagy része — mint minden darabnál — a szereplőké, és Ó Buda, sőt az egész budai oldal méltán mondhatja: „Nem kell már Pestre mennünk, van kitűnő állandó színházunk, a Kisfaludy színház!“ Az összes szereplők játéka igazolja e mondásunkat, és ezek után legelső sorban Ó-Budának kell pártfogásába venni e színházat. A közreműködők közül H. Lévay Bertát kell említenünk legelői ki csillagja az intézetnek, és a darab egész menetén egy remek kis Esztike volt. Utáuna Mariska — Salamon Katalin — szerezte a babér szalagjait, melyeket csokorrá fonni Hatvani Ede és Szentes János segítettek, Igen jók voltak még : Erdélyi Margit, Szilassy, Kiss' és Ivanyi. — A második uj darab Lindau operettje „A menyországban“ volt. Sajnos, hogy mindjárt itt egy szomorú körülményt kell konstatálnunk. A Kisfaludy színházban hiányzilc O-Buda közönségo. Mire véljük ezt? Az a sok BUDA és VIDÉKE Márczius 7. gazdag, előkelő család, mely gond nélkül évtizedeken át él és szerepet játszik e kerületben, nem találna elég szórakozást, elég mulatságot a Kisfaludy színházban ? Avagy mi tévedünk és többre becsüljük a színház műértékét? Nem, mi nem tévedünk ; ezt igazolja az a sok pesti látogató, ki napról napra eljön, nem törődve a hosszú úttal, a késői hazamenéssel, és jól mulat. Pedig a pesti publikum eléggé kényes. Itt Ó-Buda a hibás, s ha ez tény, úgy való az is, hogy e kerület még ma is német, ez pedig elég szomorú. — Mit kell legelső sorban pártfogolni egy magyar ajkú, művelt és vagyonos kerületnek, ha színházát nem, hol napról napra szórakozva, jól és kellemesen eltölt egy pár órát? Csakis a színházat, s ha az megfelel és teljesiti feladatát, akkor a legközelebb élő és lakó közönség feladata első sorban oda hatni, hogy az létezhessen és sikerrel tovább működhessen. ,E kis közbeszurást befejezem e szavakkal: „Ébredj Ó-Buda, s mutasd meg. hogy létezel!“ — A darabról szólva konstatáljuk, hogy úgy meséje mint zenéje igen szép. Előbbin a közönség folyton kaczagott, utóbbinál kifejezte tetszését azzal, hogy több számot megismételtetett, ri darabban is a főszereplő H. Lévay Berta v- lt, ki egy remek kis primadonna, s oly kedvesen, oly megnyerőleg adta Kalpagi Rózsi kát, hogy a közönség már egyes megjelenéseinél is tapsolni szeretett volna. Meg is ismételtették duettjét Rédey Istvánnal, kinek szép tenor hangja bármely színpad díszére válna Igen jól mulatott a közönség Fehérváry Ottón (Kapotsfy), Hatvani Edén (Korogi), és Szentes Jánoson (Jancsi), kölönösen az utóbbi mókáin folyton kaczagott. Jók voltak és a darab sikeréhez járultak minden tekintetben : Cserváry Irma (szobaleány), Bartó Aranka, Szende Rózsi, Széchy Sándor és Kőszeghy Károly. Fel tehát Ó-Buda, ébredj! Nem minden kerület mondhatja magáról: Nekünk is van oly jó színházunk mint a Kisfaludy színház. Lhmn. — Olvasóinkhoz. Zarándy A. Gáspár, (Z. A. G.), a kit lapunk közönsége is ismer, kiadta Való és Mese czim alatt elbeszéléseit. A ki a jeles tollú iró tárczáit az „Egyetértő 8“-bői, „M a g y a r o r- s z á g“-ból, „Élet “-bői, „Nép Zászlój á“- ból, „Nemzeti U j 8 ág“-ból, „H azánk“- ból és „A 1 k o t m á n y“-ból ismeri, annak merőben felesleges ezt a kötetet ajánlani, a mely csak szellemi gyönyör forrása lehet az olvasónak. Zarándy ur minden egyes példányból, a mely a „Buda és Vidéke" révén kel el, 15°/0-ot, vagyis majdnem az egész tiszta bevételt a „Budai Mentő-Egyesület“ javára adja. b. kötet ára 1 frt, a mely hozzánk küldendő be. Tekintettel a jótékony czéira, tisztelettel kérjük a minél számosabb megrendelést. — „Buda és Vidéke“ szerk. Budapest, L, Város- major-utcza 28. sz. — „A Magyar nemzet aranykönyve“. Pongrátz Béla hírlapírónak az az ötlete támadt, hogy megörökíti az ezeréves magyar nemzet most élő családait. E czélból a fent olvasható czimmel genealógiai lexikont szerkeszt, mely — személyválogatás nélkül — dijta- lamul fogja közölni minden honpolgár rövid életrajzát és leszármazási adatait. SzóZal, ez a vállalat uj „veI lenczei aranykönyv“, valósággal a demokrácia „Gothai ; Almanach“-ja lesz. A nagy vállalatból minden hónap- ! ban egy, két, körülbelül 1000 életrajzot tartalmazó könyv, betüsoros névmutatóval ellátott kötet jelenik meg diszes kiállításban, albumalakban. Egy ilyen önálló eg szét képező könyv ára 1 frt lesz. Megjegyzendő, hogy az érdekes vállalat nincs előfizetésre alapítva. A vállalat igazgatója Pongrátz Béla, szerkesztője Kulcsár Béla, kiadója pedig Éble Lajos, a Károlycsa- lád jeles történetírójának testvére. A vállalat szerkesztősége és kiadóhivatala Vili., Gyöngytyúk-utcza 9. szám alatt van. — Felülfizetések. Az I—III. kér. szállodások és vendéglősök által f. évi február hó 18 án tartott tánczvigalom alkalmával befolyt felűlfizetéseket a rend. bizottság elnöksége köszöneté nyilvánításával ezennel nyugtáz és pedig: Polgári serföződe 50 frt, Első magy. részv. serföződe 30 frt. Wagner Alajos ur 27 frt, Werner Adolf ur 25 frt, Haggenmacher ur 25 frt, Schleicher József ur 12 frt, Francois Alajos 10 frt, báró Szedmayer ur 10 frt, Törley József ur 10 frt, Kotzor Rezső ur 10 frt, Löwenstein Nándor ur 7 frt, Zalder V. ur 5 fit, Raják N: ur 5 frt, Király serföződe 5 frt, Stadler Károly ur 3.50 kr, Glück Frigyes ur 3.50 kr, Noszek Ignácz ur 3 frt, Raj- kay Mihály ur 2 frt, ifj. Haszmann József ur 2 frt, Hermayer M ur 2 frt, Brukner J. ur 2 frt. Farkas István ur 2 frt, Granichstädten ur 2 frt, Valentin Antal ur 2 frt, Gatnauf F. Károly ur 2 frt, Löwy Gusztáv ur 2 frt, Schierer Károly ur 2 frt, Röszler N. ur 2 frt, Leikam Ágost ur 2 frt. Hölczel József ur 2 frt, Krahl ur 1.50 kr, Feder József ur 1.50 kr, Staudhatnmer., lg. ur 1 frt, Graf Sándor ur 1 frt, Straszhoffer János ur 1 frt, Wittmann József ur 1 frt, Dobsicska József ur 50 kr, Pescz Károly ur 59 kr, és Halásziig János ur 50 kr. Rupp Zsigmond ünnepeltetése. A „Budai polgári kör"-ben ősidőktől fogva uralkodik az a szokás, hogy a téli évad alatt, a szombati napokon, a kör tagjai fölváltva, „borgazdai estély“-t adnak Ilyenkor a borgazdák saját boraikkal vendégelik meg barátaikat. Ilyen borgazdai estélyt adtak együttesen február 27-én Haussmann Sándor vállalkozó, Schiller György mészáros és Ott Alajos háztulajdonos, a kerület e kiváló polgárai. Az estélyen körülbelül 90-nen jelentek meg, kik között láttuk: Darányi Ignácz dr.-t, m. kir. földművelésügyi minisztert, a II. kerület képviselőjét, H a b e r h a u e r János alpolgármestert, továbbá Rózsavölgyi, Kulim ann Lajos és Vaszilievits, székes fővárosi tanácsosokat és a kerület legtekintélyesebb embereit. A pecsenyénél Lúd wigh János, a közigazgatási bíróság másodelnöke, mint a kör alelnöke, beszédében kijelenté, hogy a kör elnöke, Rupp Zsigmond, más helyen lévén elfoglalva, csak későbben jelenhetik meg s azért neki jut a szerencse, felköszönteni a borgazdákat. A lendületesen előadott beszéd után Kozma Gyula ékes szavakkal vázolta Darányi Ignáczuak érdemeit, ki viszont a kör másodelnökére emelte poharát. — Majd G ö ő z József dr., a székes fővárosi tanács jelenlévő tagjaira ürité poharát, gyöngéd czél- zást tevén azon körülményre, hogy a budai részek érdekei nem részesülnek a kellő figyelemben. Mire Haberhauer alpolgármester csattanós és konkrét példákkal rámutatott arra, hogy a budai részek elhanyagolásának részben maguk a budaiak első sorban a budai fővárosi bizottsági tagok az okai. így a budai tervezett r e d o u t e érdekében történt egyik kisajátítási ügyet is a pénzügyi bizottság legutolsó ülésén neki magának kellett megvédenie, mert e bizottság budai tagjai közül egy sem volt jelen Az estély hátralevő része a Rupp Zsigmondot ováczióban részesítő lelkesült hangulattá változott át. Azzá tette dr. B u d a y Józsefnek, a budapesti tudomáuy-egyetem magán-tanárának és az „Országos Magyar Iskolaegyesület“ központi jegyzőjének toasztja, mit jövő számunkban hozunk. Lelkes, viharos éljenzés követte a szép beszédet. A szónokot tömegesen üdvözölték, a tagok bensőséggel jelentvén ki, hogy a szónok híven, igazán tolmácsolta érzelmeiket. És midőn később Rupp Zsigmond ur megjelent a lakomán, az éljenzés vehemens erővel tört ki újra. — Rupp Zs. értesülve az előbb lefolytakról, csakhamar szót kért és fneghatot- tan biztosította a kört, hogy annak felvirágoztatására ezentúl is minden tőle telhetőt megtesz. — Rupp Zsigmond, kiről tudva volt, bogy nemsokára hosszabb üdülésre Nizzába utazik, még többször volt a lelkes üunepelte- tés tárgya az estély folyamában, mely a leg- vigabb hangulatban reggelig tartott. *
