Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-28 / 9. szám
Akkor is csak. .. Öltözködjél fel száz alakba S előlem tűnj el azután. biU'iAv- Csald^ meg ezerszer a szivemet, is', .öv Te hűfelen, te .csalfa - lány. Játékszered vagyok csupán csak, Mondd azt s haljak- meg Golgotán : Még akkor is téged szeretlek. Te hűtelen, te:csalfa lány! Pejkó lovam. .. Pejkó lovam bekerült a tilosba Pusztabiró a tilosban megfogta. —-Soh’se bántsa, biró uram, ha kérem Az a jószág — mindenem most éunékem. Rajta jártam a rózsámhoz mindennap, Volt is széna, volt lovamnak jó abrak, De mióta lovam szénát nem kapott: Jól tudtam, hogy rózsám engem elhagyott! Hadd menjek el még hozzá a lovamon, Hadd könyítek iszonyú nagy bajomon: Leszámolok én az egész világgal De először egy szép. hamis virággal! Taksonyi József. Budapest. 1897. (4) _______ ■ Is merősein k. Laumann József. Ez a név i g y nagyon komolyan hangzik, mert ismerősei és nagyszámú barátai közönségesen csak Laumann Józsinak szokták őt nevezni. Sőt mikor ott-ott „aranyos Józsidnak hallottam őt szólítani, azt gondoltam magamban, hogy derék viselője e hízelgő epitetont méltán meg is érdemli, mert ő valóban — aranyos. Aranyos a kedélye, aranyos a sziveiéibe, aranyos a modora. De legnagyobb, legértékesebb aranyát — azt hiszem — aranyos szép feleségében bírja, a ki üde, friss kedélyével, szeretetne méltóságával elűz minden borúlátót férje ura homlokáról. Azért marad meg tehát a mi kedves ismerősünk, Laumann József, állaudóan az örök ifjúság tavaszában ; azért nem akar tehát ő lépést tartani a vénitő korral. Am jó, maradjon is meg ifjúnak erőben^ kedélyben mindétig, mert ilyennek szeretjük őt látni s nem másnak. Budán nincs, nem lehet ember, ki őt — ha hírből is — ne ismerné. A budai közügyek iránt ő mindig a legnagyobb érdeklődéssel viseltetett, s ha tenni kellett, nemcsak tekintélyes egyéniségével állott sorompóba, hanem az anyagi áldozatoktól sem tartózkodott. Igazi telivér budai, a ki azonban az általános jó előmozdításáért mindenkor szívesen feláldozza lokál-patriotizmusát. S ez nemcsak egyik előnyösen jellemző vonása, hanem párját ritkító erénye is, a mely ritka emberben van meg oly kiváló mértékben, mint ő benne. Nem csoda, ha ilyen utón annyi t’szte- lőre, annyi jó barátra tett szert; nem csoda, üa gyakran nemes verseny támad a társas körök között az ő kedvelt személyiségét illetőleg. Mondják, hogy szerencsés csillagzat alatt születeti, mert minden sikerül, a mire vállalkozik, miudennek foganatja lesz, a mibe fog. Mint gazdálkodó és bor, meg ásványviz-nagy- kereskedő kitünően érti forgatni a tőkét, hogy az minél jobban gyümölcsözzék. Mint háztulajdonos pompásan tudja összeszemelgetni a lakokat, úgy, hogy az ő házában patába sohasem fordul elő. Mint városatya páratlan tiszteletnek örvend; mint kerületi választmányi BUDA és VIDÉKE tag kitűnő helyiismereteivel s alapos tudásával imponál; mint „dalár“ egyik oszlopos tagja a tekintélyes budai dalárdának s torkában olyan csengő érczet rejt, melyet méltán megirigyelhetne tőle akármelyik operista is ; mint iskolaszéki tag, a tanítók és tanulóknak egyaránt kedveltje ; s mint ember, kedves és szeretetre méltó, jómódú, de szerény, gőgöt nem ismerő, udvarias! A mellett a jótékonyság gyakorlásában sem áll utolsó helyen s az árvák és özvegyek Ínségén szívesen segít, a humánus és kulturális intézmények iránt pedig mindenkor áldozatra kész. Csöppet sem nagyítottam, parányit sem tódítottam : szakasztott ilyen az a kedves ismerősünk, kinek nevét e rövidke jellemrajz viseli. Viszszaemlékezés a vásárcsarnokok keletkezésére. A miben sokáig kételkedtünk, a vásárcsarnokok üdvös intézménye megvalósult és rövid fennállása óta a közönség mindinkább megkedveli. Azt hisszük, hogy már nincs messze az az idő, midőn a budai vásárcsarnokok is létesülnek Első sorban a bombatéri vásárcsarnok építése várható, mert a Bombatér központ es mindenféle közlekedéssel könnyen elérhető. A bombatéri piacz eddig is nagyon keresett volt és kívánatos, hogy a vásárcsarnokok, budai elhelyezésénél figyelembe részesüljön, a mi nem azt jelenti, hogy a többi város részek jogos igényeit ne elégítsék ki. Ez alkalommal közölünk egy érdekes visz- szaemlékezést a vásárcsarnokok keletkezéséről, mit a Majyar Híradó kőnyomatos újság közlőit ugyan, de a napisajtó ezt a tanuságos s a fővaros történetében érdekes adatot nem találta közlésre méltónak. A főváros 1890 ik év Márczius hó 12 én tartott közgyűlésén nyilvánult ez az érdekes eszmecsere. Ezt mi azért is készséggel közöljük, mert ebből látni való, hogy a budai bizottsági tagok mindig szivükön viselték a székes főváros közérdekű ügyeit: Matuslca Alajos tanácsos előadta a tanács előterjesztéset a vásárcsarnokok ügyében beadott ajánlatokra. Szabó M. Ferencz utalást tesz arra, hogy a statisztikai hivatal kimutatása szerint, az utolsó négy évtizedben a liszt kivételével — minden élelmiczikk, mint például a marhahús, vaj, tojás, főzelék, bor, sör stb., az árban 40 — 250 százalékkal emelkedett. A párisi és londoni árucsarnokok sikere után a berlinit állították föl 1886-ban s már az első üzletev után kitűnt, hogy a 22 millió márka befektetett tőke nemcsak meghozta a várt kamatokat, de már akkor kilátásba helyezték a bérletek leszállítását is. A z élelmiszerek ára sokkal olcsóbb lett s a szegény köznép jutányosán szerezhette be a jó és egészséges élelmi czikkeket. Emez elért előnyöknek pedig a főota, kogy a közlekedést helyesen szervezték s a beszerzés területét kiterjesztették'. ’ Ez nálunk, Budapesten, a hatalmas Duna folyam segélyével még könyebben elérhető. Hogy Bécs városa csak f é 1 e r e d m é n y t tud elérni az árucsarnokaival, annak az oka abban van, hogy a kerületi árucsarnokokat nagyon késedelmesen, 15 évi cziklus alatt állították föl s emellett főn m arad t a k még a nyílt .piaczok is. Ennek az volt a következmé- nye, hogy a közönség az árucsarnokok létezéséről még tudomást sem vett. Ebből tehát az a tanulság, hogy a kerületi csarnokokat a központival lehetőleg egyidejűleg kell fölállítani, de mindaddig, a m i g valamely kerületben detail-csarnok nincs, Február 28 a n y i 1 t p i a c z o u elárusító fióküzletet kell létesíteni, a mely fióküzlet a k ö zp o n t i árucsarnokkal szoros kapcsolatban áll. E fiók üzletek az általános árszabásra kitűnő hatással lesznek. Weitzenfeld Jakab sürgette az árucsarnokok minél előbb való létesítését. Sajnos, — úgymond — hogy a fővarosnak felvirágoztatására szükséges árucsarnokok még kitudja, mikor fognak elkészülni! Kivanja az építés programjának minél előbb való beterjesztését. Fenyvessy Adolf reméli, hogy azon az áron fogjuk az árucsarnokot előállítani, a mely áron kölcsönpénz kap a főváros; reméli, hogy a befektetett tőke szép kamatokat hoz s a mi fő: reméli, hogy az árucsarnokok fölállításával az élelmiszerek ára csökkenni fog. jRujpy Imre korainak tartja még, hogy mielőtt a részletek tisztázva lennének, a vállalkozókkal már is alkudozásba bocsátkozzanak. Nézete szerint az sincs tisztázva, hogy előbb kell-e a központi s csak azután a detial-csar- nokokat létesíteni. Kívánja tehát, hogy a tanács ezt az ügyet úgy készítse elő, hogy a közgyűlés minden tekintetben és minden részletre nézve tájékozva legyen. Matuska Alajos tanácsos: Ha némelyek szerint tengeri kígyónak nevezhető ez az ügy, annak az oka az a határozatlanság, a melyet a közgyűlés ez ügygyei szemben tanúsított. Maga a telek helyenek kérdése is sokáig eldöntetlenül volt a vita tárgya. Ha a közgyűlés az intézményt egyszer határozottan akarja, akkor létesülni is fog az. A tanács javaslata nyitva hagyja az utat az esetleg jelentkező vállalkozóknak. Az építés programmját hivatalosan meg kell állapítani és ha ez elkészül, a közgyűlés elé terjesztik és vagy pályázatot hirdetnek az árucsarnok fölépítésére, vagy a mérnöki hivatal utján építtetik föl. A mi a sorrendet illeti, előbb a központi árucsarnok fog létesülni s ezzel kapcsolatban a detaii-csarnokok. A közgyűlés erre egyhangúlag elfogadta a tanács előterjesztesét, azzal a kikötéssel, hogy az építés programmja legföljebb két-há- rom hónap alatt elkészüljön s a közgyűlés elé terjeszsze a tanács. Kérjük azokat, kik a múlt évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke terjesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházakban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Az előfizetés árai: Egész évre . 12 korona Fél évre ... 6 korona Negyed évre . . 3 korona. Különfélék. — Elnök ország. A Buda és Vidéke folyó évi első számában emlékeztünk arról, hogy nem az elnökök vannak az egyesületekért, de elég viszBzásan az egyesületek az elnökök kedvéért. Keményen bíráltuk az egyletek ten gődését, visszavonását, a közönyösséget és a széthuzódást, erőeloszlást. Felszóllalásunkra szomorú igazolás volt az erdélyi magyar közművelődési egylet viszálya. Örvendetes eremény és czikkünkre visszhang a magyar egyesület és magyar iskola egyesület szövetkezése. Lapunk múlt évi folyamában az egyesületek központosításáról többször irtunk. Nem csak mi tartottuk és tartjuk ezt helyesnek, de mások is. A F e 1 v i d é k i Köz m üvelődési Egyesület titkára Lő- rinczy György emlékiratot adott be a közoktatásügy ministeréhez, melyben a központosítást indítványozza.
