Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-07 / 6. szám
dog’ gyermekkorát, szeretett jó atyját s oly naivsággal beszéli el ifjú éveit s oly nagyon vágyódik vissza a csendes boldog magányba. Költészete tehát első sorban is természetes s a magyar nép őseredeti sajátságaiból fakadt. Találóan jegyzi meg erre vonatkozólag egyik tisztelője, bogy a magyar ember tűnődő természetének őseredeti sajátossága Vajdában a legmagasabb hatványra emelkedett es az európai műveltség szellemével párosodott. Ebből a vegyülésből született azután az a poe- sis, melyhez foghatót irodalmunkban nem találunk. De nemcsak érzelmekben és dalamosság- ban is gazdag lyrájával tündökölt ő, hanem kivált még mint jelentékeny hírlapíró is. Irt ezeken kívül nagyobb költői beszélyeket is (Alfréd, Béla királyfi, Találkozások stb) s több politikai röpiratot. Rendes dolgozótársa volt a Vasárnapi Újságnak s jeles vezérczikk-irója a Politikai Újdonságoknak. Mint politikust legjobban jellemzi liberális irányú küzdelme, a melyben határozóban követte mesterét, Petőfit. Egy Ízben igy fakadt ki a klerikálisok ellen, midőn azok győzedelmeskedtek : „nn már azt hiszem, hogy csupa bolondok vagy gonosztevők közt járok ! Csak azt várom, mikor esik már kénköves eső! Úristen! Mit csinálna most Petőfi Sándor? mert hiszen én becsületes, karakteres embernek tartom magamat, de hát mi volt ő én hozzám képest!“ — Irodalmi működésének félszázados jubileumát 1894-ben ünnepelte meg a nemzet. a mikor úgy az irodalmi, művészeti, mint a társadalmi és politikai élet legnevezetesebb képviselői épp oly elismerő, mint megtisztelő irattal üdvözölték s úgy némiképen kárpótolták azt., mit a nemzet zöme annyié nem fárad- hatlan munkásának adni elmulasztott. Egyéniségéi-e nézve, mint genialis ember ambitiosus, önérzetes, sőt egyeseknek csaknem olyan különös és sajátságos volt, mint költészete Kerülte az embereket, de nem volt ember gyűlölő. Rideg, kemény magatartású, mogorva s bizalmatlan tekintetű, különczködő embernek látszott; csak jó ismerősei és bizalmas barátainak nyílt meg szinte gyermeki módra a szeretettől meg-inegáradó szíve s pazar melegséggel övezte körül szeretteit. Ismerni kellett őt s csak azután megítélni! Azok ítélhették csak el, kik nem tartoztak bűvköréhez, kik nem részesültek éltet, ihletet adó. jótékony és meleg sugaraiban. A fiatalabb költő-generátíó az újabb kor emez egyik költőjében mindenesetre igaz szerető mesterét tisztelte s most, hogy elhunyt, elszorult szívvel s gyászoló lélekkel a nemzettel együtt siratja. — Mint költő nem volt divatos, sem behízelgő modorú, hanem egyenes büszke, fen- költ lelkű, ki mindvégig következetesen megtartotta eme tulajdonait első költeményétől az utolsóig, az erőteljesség. mély bölcselet és nagy kutató szélieméről tanúskodó hattyú daláig, melyben igy sóhajt fel a halhatatlanságba már-már bevonuló nagy szelleme: „Óh to csodás dicső Természet! Érthetetlen földi hangya észnek, Méhedbe látni lehetetlen, De épp ez űzi, hajtja lelkem. Bánt a homály és nem hagy békét, Keresni a dolgok végét, Ha túl a szén, a sziizi fátylon Lehetne e még valamit látnom .. . . ! Majd hosszas töprengés után igy szól utolsó soraiban : „Óh hátha úgy ! Óh hátha úgy van ? Kétségbeejtő borzadály, Es még szörnyűbb is várhat ottan, Határidőn túl oh halál .........! Hi szszük azonban a bölcs s jóságos teremtőt, hogy talán nem várt reád, oh nagy költő, iró és hazafi ! a halál után semmi borzasztó, sőt földi mellőztetésed, keserved és szenvedésed helyett az Úr jobbjára ültetett mártyrjai közé s azért ragadott el tőlünk, BndapeBt, 1897. (6)______========== BU DA és VIDÉKE hogy földi dicsőséged helyett az égben dicső- sitsen meg s hogy a földi tövisek helyett ott glória-fény övezze homlododat! Fájó szívvel emlékezünk meg kimulradról oh drága halott, mi is, kik a jelen alkalommal összejöttünk, hogy kegyeletes megemlékezésünknek kifejezést adva, hálától eltelt szívvel s könnyes szemekkel nézzük s kellőkép megköszönjük azt a sok kincset, a mit elhagyatott s fájdalmas életedben törhetetlen buzgalmad s fáradhatlan munkásságod számunkra felhalmozott, melynek megírásában tolladat oly lángoló hon- és fajszeretet vezette, hogy minden- ! nél különbnek, jobbnak és eszesebbnek tar- ! tottad és mindenkinél boldogabbnak óhajtottad a magyart! Műveidből megfogja ismerni még jobban nagy szellemed s követni fogjuk elveidet, hogy valósuljon legalább halálod után közöttünk magasztos ideád s te felülről gyönyörködhess rajtunk, magyarokon ! Te nemes, nagy szellem, jó szív s igaz hazafi, Isten veled ! Varjas Sándor. Különfélék. Kérjük azokat, kik a múlt évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot, ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke terjesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávébázak- ban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. „A kiskuti prímás“ czime annak az elbeszélésnek, melyet hetekkel ezelőtt közölni kezdettünk. Irta Erdélyi Gyula. Egy czigányprimás és egy úrinő ábrándját tárgyalja, mely a hetvenes évek elején megtörtént. Rigó Jancsi regénye Chimay herczegnővel alkalomszerűvé teszi a közlést. Újonnan belépő előfizetőinknek megküldjük az elbeszélés elejét tartalmazó számokat. Az előfizetés árai: Egész évre . . 12 korona Fél évre ... 6 korona Negyed évre . . 3 korona. — Változás. Lapunkat mától fogva Bar- tabts Imre könyvnyomdája nyomja. A változás alkalmából a lap fejét is más alakban kapják olvasóink. — Ó Buda. Bizony Ó-Buda is olyan Buda, mit toldozni foltozni nem lehet és rá férne egy egészen uj Buda. A III ik kerületi elöljáró, a városbiró és választmány egyesült erővel és minden jóakarattal is keveset tehetnek, leg- felebb a status quo megtartására szorítkozhatnak. Az egész főváros tanácsa és törvényhatóságának erejére van itt szükség, hogy ha nem is világváros, de jó kisvárosias színezete legyen. Van itt mindenféle dolog, a mit rendezni kellene s a mi égető kérdés. A Dunapart és környéke a legfeltűnőbb az elhanyagoltságban. Szent István és Mátyás király beutazta az országot ; a főváros polgármesterei és tanácsának, különösen mérnökeinek ajánljuk az ó-budai tanulmány os kirándulásokat. Mi a magunk részétől megkezdettük s arról hűségesen be is fogunk számolni. “Halálozások. hó 1-én temették el Sovah Marton déli vasúti hivatalnokot, ki tüdő- veszben halt meg. Ravatalán kartársai nevében Salgo Henrik titkár megható, szép szavak- ban mondott végső búcsút. A gyászszertartást pet lg Haypal Benő végezte a tőle megszokott ekesszolassal és költői lendülettel. A déli vasut üzletigazgatóságának hivatalnoki kara ez alkalommal ismét fényes tanujelét adta nemes áldozatkészségének, amennyiben a szegény sorsíu-fl.u kartál'8 a£S s tehetetlen szüleinek, kik fiukban egyetlen támaszukat siratják, jelen- tekeny segélyt juttatott s további megélhetésükről is gondoskodott. Ily kartársi szeretet Február 7. önmagát dicséri. — Báró Luzsénszky Zsigmon- dot nagy csapás érte. Szeretett, kedves neje született Homa- Gizella, meghalt. A bánatos férj fájdalmában nagy rokonság osztozik. — Esküvő. Az erzsébetvárosi plébánia- templomban a napokban fényes esküvő ment végbe. Zborói Zbóray Béla fővárosi gyógyszer- tár tulajdonos, az országos gyógyszerészegylet elnökének és nejének, szül. belanszki Demkó Máriának leányát, Ilonkát vezette oltárhoz dr. Demkó Béla székes fővárosi kerületi orvos, a fiatal orvosgeneráczió egyik kiváló tagja. A szertartást a csalad régi barátja, Bajthay Béla főreáliskolai hittanár végezte, mely után gyönyörű beszédet intézett a fiatal párhoz. A násznagyi tisztet Márkus József, a székes főváros polgármestere es Kellner János viselték. Nyo- szolóasszony volt Márkus Józsefué Nyoszoló- leanyok voltak : Foriss Mariska, Zboray Imrike, Márkás Lillike és Zboray Sárika. Vőfélyek: dr. Zboray Béla, Márkus Jenő, Fitz Sándor és Demkó Tivadar. A templomot zsúfolásig megtöltötte disztingált előkelő nászközönség. — Felolvasás. Zsák Hugó osztálytanácsos nagyon érdekes tárgyhoz szólt szakavatottan és illetékesen, a népszerű felolvasásokat rendező társulatban. A főváros árvízvédelméről és a hidakról ertekezert. A kitűnő felolvasást lapunk legközelebb megjelenő szamában bővebben ismertetjük. — Villamos vasút Budafokra. A budapest- budafoki villamos vasutat most már a tények sorába iktathatjuk. A legfőbenjaróbbak már rendben vaunak es jövő ilyenkorra már megy a vasut Budafokra. — Kitüntetés. Gyukínyi Adolfot a tanítás és közművelődés terén szerzett érdemeiért a király érdemjellel tüntette ki. A kitüntetett férfiú érdemeiről felesleges beszélnünk, mert azokat mindenki ismeri, ezeknél fogva őt tiszteli és méltányolja. — Az országos statisztikai hivatal epülete. Leirat érkezett a kereskedelemügyi minisztertől, a melyben fölhivja a főváros hatóságát, hogy mivel az országos statisztikai hivatal épületének építéséhez már hozzáfogtak, siettesse a II. kér. oszlop-utcza rendezését és szabályozását. — A budai Vígadó terve. A budai Vigadó tervére beérkezett munkákról vasárnap délelőtt döntött az e czélból kiküldött bizottság, a melynek elnöke Halerhauer János alpolgármester, tagjai pedig: Hausmann Alajos, Gzigler Győző, Eckormann Ede, Pueher József, Kauser Janos, Bakos János, Heuffel Adolf. A bizottság a 3000 forintos első dijat a Fő-utcza jeligével ellátott pályaműnek Ítélte oda, a melynek szerzői Kalina Mór és Árkay Miklós építészek. A második 1200 forintos dijat a Gaudeamus jeligéjű műnek Ítélték ; ennek a szerzői Korb Flórís és Kiergl Kálmán építészek. A 800 forintos harmadik díjra legjobbnak találták az El magyar áll Buda még jeligés műnek, a melynek a szerzői Balás Ernő és ifj. Orczy Gyula székes fővárosi mérnökök. A bizottság a pályadíjak kiadására vonatkozó eme javaslatát azzal terjeszti a tanács elé, bog}7 az első dijat nyert pályamű szerzőjét az építéssel bizzák meg. — Zöldmál-dülöi ház- és telektulajdonos sok megbízásából e hó 3-án ifj. Holtzspach Nándor birtokossági elnök és Gálffi Lajos felkeresték a székesfővárosi vízvezetéki igazgatóságod és kérték a Zöldmáinak és környékének vízzel való ellátását. A vízvezetéki igazgató a küldöttséget igen szívesen fogadta és a legjobb reményekkel bocsátotta el. x — Meghívás a Pesti Magyar Kereske- delm. Bank 55-ik rendes közgyűlésére, mely 18:»7. évi február 13-án délutáni 6 órakor a bank helyiségében fog megtartatni. Tárgyak : 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyeremény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Alapszabályszerű igazgatósági választások. Az alapszabályok 36. §-a r telin ében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók. 4. A felügyelő-bizottság választása.
